Andy Burnham hétfőn Manchesterben tartotta első nagyszabású beszédét azóta, hogy gyakorlatilag biztosnak tűnik: júliusban ő válthatja Sir Keir Starmert az Egyesült Királyság miniszterelnöki posztján. A Makerfield parlamenti képviselője egy 10 évre szóló átfogó programot mutatott be, amely szerinte egy teljesen új korszakot nyithat Nagy-Britanniában.
A People’s History Museumban tartott beszédében Burnham kijelentette, hogy az ország politikai és gazdasági rendszere „megrekedt”, ezért gyökeres szerkezeti átalakításra van szükség. Programjának központi eleme egy úgynevezett „No 10 North”, vagyis egy észak-angliai kormányzati központ létrehozása lenne, amely a londoni Downing Street 10. szám mellett a kormányzás második fontos központjaként működne. Beszédét többször is vastapssal szakították félbe, ugyanakkor ellenfelei szerint több ígérete is inkább politikai szlogen, mint részletesen kidolgozott terv.
„Újrahuzalozná” Nagy-Britanniát – a hatalom egy részét Londonból a régiókba vinné
Burnham szerint az elmúlt évtizedekben minden fontos döntés Londonban született meg, miközben az ország számos térsége háttérbe szorult. Ezért egyik legfontosabb célja az lenne, hogy jelentős decentralizációval újraossza a hatásköröket, és nagyobb önállóságot biztosítson Anglia régióinak és helyi közösségeinek. A leendő miniszterelnök úgy fogalmazott:
„Nem folytathatjuk így tovább.”
Majd hozzátette:
„Képzeljék el, hogy minden irányítószámban valódi gazdasági növekedés van, és minden ember szívében ott van a remény. Ne csak elképzeljük – valósítsuk meg.”
Az általa emlegetett „rewired Britain”, vagyis „újrahuzalozott Nagy-Britannia” azt jelentené, hogy az ország irányítása kevésbé központosított, sokkal inkább a helyi önkormányzatokra és régiókra épülne.
A legfontosabb ígéretei: lakásépítés, iparfejlesztés és a belvárosok újjáélesztése
Burnham szerint az ország problémáinak megoldásához nem elegendő néhány kisebb reform, hanem hosszú távú gazdasági stratégiára van szükség. Programjában több jelentős vállalást is tett.
A legfontosabb ígéretei:
- létrehozza a „No 10 North” nevű észak-angliai kormányzati központot;
- 10 éves országos fejlesztési programot indít;
- minden térség számára biztosítani kívánja a gazdasági fejlődés lehetőségét;
- felgyorsítaná a decentralizációt és a helyi önkormányzatok jogköreinek bővítését;
- újraiparosítási programot hirdetne;
- újjáélesztené a brit városközpontokat és főutcákat;
- elindítaná a második világháború óta legnagyobb önkormányzati lakásépítési programot;
- nagyobb állami szerepvállalást ígért a lakásépítésben;
- támogatná a víziközművek állami tulajdonba vételét;
- Manchester mintájára más térségekben is erősítené a közösségi közlekedés állami irányítását;
- olyan gazdaságpolitikát ígér, amely szakít az elmúlt négy évtized „lecsorgó gazdaságpolitikájával” (trickle-down economics).
Burnham szerint Manchester példája bizonyította, hogy bizonyos közszolgáltatások visszavétele közösségi irányítás alá sikeres lehet, ezért ezt országos szinten is alkalmazná.
Egységesebb Munkáspártot szeretne
A politikus hangsúlyozta, hogy nemcsak az országot, hanem saját pártját is szeretné közelebb hozni egymáshoz. Ígéretet tett arra, hogy:
- minden munkáspárti irányzat képviselőinek helyet adna vezető csapatában;
- különböző politikai nézeteket képviselő szakemberekkel dolgozna együtt;
- együttműködésre törekedne más pártokkal is, ahol ez az ország érdekeit szolgálja;
- a politikai megosztottság helyett ismét a közös célokra helyezné a hangsúlyt.
Számos munkáspárti képviselő szerint hosszú idő után ez volt az első olyan beszéd, amely ismét optimizmust sugárzott. A korábbi egészségügyi miniszter, Wes Streeting röviden így reagált:
„Végre ismét van remény.”
Sarah Champion munkáspárti képviselő szerint Burnham programja komoly segítséget jelenthet az olyan városok számára, mint Rotherham. John McDonnell volt árnyékpénzügyminiszter pedig úgy fogalmazott:
„Első lépésként igazi felüdülés volt. Most már a megvalósítás részletei következnek.”
Skócia és Wales szerint ezek csak újabb üres ígéretek
A beszéd ugyanakkor nem aratott osztatlan sikert. Az SNP westminsteri vezetője, Dave Doogan szerint Burnham ugyanazokat az ígéreteket ismétli, amelyeket korábban már sokszor hallottak. Szerinte:
„Ugyanazokat az üres ígéreteket teszi Skóciának, miközben megtartaná Westminster legkárosabb politikáit – a Brexitet, a megszorításokat és a konzervatív költségvetési szabályokat.”
Hasonló véleményt fogalmazott meg Wales első minisztere, Rhun ap Iorwerth is, aki szerint egy észak-angliai Downing Street semmit sem jelentene a walesi emberek számára.
A szakértők szerint hiányoznak a részletek
Bár a decentralizáció ötletét több szakpolitikai elemző is támogatja, többen úgy vélik, Burnham programja jelenleg inkább vízió, mint konkrét megvalósítási terv.
Dr. Simon Kaye, a Re:State közpolitikai intézet szakértője szerint:
„A régiók megerősítésének gondolata helyes, de ehhez saját bevételi forrásokra is szükség lenne. A beszédben azonban nem hangzott el komoly vállalás a pénzügyi decentralizációról.”
Szerinte pusztán egy észak-angliai kormányzati iroda létrehozása önmagában nem oldja meg Whitehall problémáit.
Több fontos kérdésre sem adott választ
A beszéd után Burnham nem válaszolt az újságírók kérdéseire, és interjút sem adott. Így továbbra sem tudni több fontos részletet sem.
Nyitva maradt például:
- ki lenne pénzügyminisztere;
- tervez-e előrehozott parlamenti választást;
- milyen adóemelések jöhetnek;
- hogyan finanszírozná a nagyszabású állami beruházásokat;
- milyen konkrét menetrend szerint valósítaná meg reformjait.
Kemi Badenoch konzervatív pártvezető ezért felszólította Burnhamet, hogy még a parlament nyári szünete előtt ismertesse részletes terveit. Szerinte:
„Andy Burnhamnek el kell halasztania a nyári szünetet, meg kell jelennie a parlamentben, és el kell mondania az országnak, mi a terve Nagy-Britanniával.”
Júliusban hivatalosan is miniszterelnök lehet
Amennyiben senki sem indul ellene a Munkáspárt vezetőválasztásán, Andy Burnham várhatóan július 20-án hivatalosan is átveszi a miniszterelnöki tisztséget Sir Keir Starmertől.
Bár támogatói szerint programja a 2024-es munkáspárti választási program természetes folytatása, kritikusai úgy vélik, az általa ígért reformok olyan mélységű változásokat jelentenének Nagy-Britannia politikai és gazdasági rendszerében, amelyekhez végső soron a választók közvetlen felhatalmazására is szükség lehet.