Nagy-Britanniát is felszólították, hogy küldjön hadihajókat a Hormuzi-szoroshoz - fokozódik a feszültség

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump felszólította Nagy-Britanniát és több más országot, hogy hadihajókat küldjenek a Hormuzi-szoroshoz, hogy biztosítsák a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalának biztonságát. Az amerikai elnök szerint több ország – köztük Kína, Franciaország, Japán, Dél-Korea és az Egyesült Királyság – is részt vehetne abban a nemzetközi műveletben, amelynek célja a hajózási útvonal nyitva tartása.

Nagy-Britanniát is felszólították, hogy küldjön hadihajókat a Hormuzi-szoroshoz - fokozódik a feszültség

Kulcsfontosságú olajútvonal került veszélybe

A Strait of Hormuz a világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonala. A globális olajszállítás mintegy 20 százaléka ezen a szoroson halad át. A térségben azonban jelentősen nőtt a feszültség azóta, hogy az Egyesült Államok és Izrael katonai műveleteket indított Irán ellen. A konfliktus kezdete óta több tankerhajót is támadás ért a környéken.

Teherán blokkolná a szorost

Irán vezetése közölte, hogy továbbra is blokkolhatja a szorost, ami komoly hatással lehet a globális energiaellátásra. A szoros részleges lezárása és az energialétesítmények elleni támadások miatt jelentősen megemelkedtek az olajárak a világpiacon. A nemzetközi referenciaárnak számító Brent Crude ára ismét 100 dollár fölé emelkedett hordónként.

play-sharp-fill
További információért kattints ide

Trump nemzetközi haditengerészeti jelenlétet akar

Donald Trump a saját közösségi platformján, a Truth Social írta, hogy több ország hadihajókat küldhet az Egyesült Államokkal együtt. Az elnök szerint ezek az erők segítenének biztosítani, hogy a szoros „nyitott és biztonságos” maradjon. Trump azt állította, hogy Irán katonai képességeinek nagy részét már megsemmisítették, de szerinte Teherán továbbra is képes lehet:

  • dróntámadásokra

  • tengeri aknák telepítésére

  • rövid hatótávolságú rakéták bevetésére

Amerikai támadások Irán partjainál

Az amerikai elnök azt is közölte, hogy az Egyesült Államok továbbra is támadja az iráni part menti célpontokat. Trump szerint amerikai erők pénteken súlyos csapásokat mértek az Irán partjai közelében található Kharg Island katonai létesítményeire. Az elnök ezt „a Közel-Kelet történetének egyik legerősebb bombázásának” nevezte. Irán ugyanakkor figyelmeztetett: ha a sziget olajlétesítményeit támadás éri, azonnal megtorló csapásokat indítanak az amerikai érdekeltségek ellen.

Hajók elleni támadások a térségben

A brit tengeri biztonsági szervezet, UK Maritime Trade Operations szerint a háború február 28-i kezdete óta legalább 16 hajót ért támadás a térségben. Jelenleg még az amerikai haditengerészet sem biztosít rendszeres kíséretet a tankerhajóknak a szoroson keresztül.

Feszültség London és Washington között

Trump felhívása azért is meglepő, mert egy héttel korábban még azt mondta: az Egyesült Államoknak nincs szüksége brit repülőgép-hordozókra a térségben. Az amerikai elnök akkor azzal vádolta Keir Starmer brit miniszterelnököt, hogy „csak akkor akar csatlakozni a háborúkhoz, amikor azok már eldőltek”.

Trump korábban azt is kifogásolta, hogy London kezdetben nem engedélyezte az amerikai erőknek brit támaszpontok használatát az Irán elleni támadásokhoz. Később azonban a brit kormány jóváhagyta, hogy az amerikai erők védelmi műveleteket hajtsanak végre iráni rakétacélpontok ellen a

  • RAF Fairford

  • valamint a Diego Garcia

bázisokról.

Egy brit hadihajó tart a térségbe

A brit haditengerészet egyetlen jelenleg a térségbe irányított hadihajója, a HMS Dragon
kedden indult útnak. A hajó a ciprusi RAF Akrotiri támaszpont védelmét erősítheti, amelyet nemrég dróntámadások értek.

Politikai vita Londonban

A brit ellenzék egy része óvatosságra int. A Ed Davey vezette Liberális Demokraták szerint a brit kormánynak nem szabad pusztán amerikai nyomásra hadihajókat küldenie. A politikus szerint minden katonai döntést az Egyesült Királyság nemzeti érdekei alapján, valamint parlamenti szavazással kell meghozni.

Franciaország is mérlegeli a részvételt

A francia elnök, Emmanuel Macron korábban jelezte, hogy Franciaország hajlandó lehet hadihajókat küldeni a Perzsa-öbölbe. A francia álláspont szerint azonban erre csak a konfliktus legintenzívebb szakaszának lezárulta után kerülhetne sor, és a küldetés kizárólag kísérő és védelmi jellegű lenne.  Forrás