Míg a nyugat és a kelet dilemmája továbbra is az, hogy béke, vagy háború útján dőljön-e el az ukrán válság, addig Anglia megfigyelőként szemléli a történéseket.
Anglia az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjaként csak passzív megfigyelője az esetleges 3. világháború kitörésének, pedig a brit haderő elméletileg Nyugat-Európa legerősebb hadseregével rendelkező atomhatalom. Vagy mégsem?
Sokak szerint Tony Blair miniszterelnöksége alatt kezdődött a katonapolitikai válság. Richard Shirreff A NATO volt főparancsnok-helyettese aggályait fejezte ki a jelenlegi ukrán konfliktus kapcsán. „Csehszlovákia 1968-as lerohanása óta, az ukrán válság a legsúlyosabb európai nézeteltérés. Totális háborúval nézünk szembe.”- mondta aggódóan volt vezető.
Shirreff elmondása szerint Anglia jelen pillanatban olyan, mintha egy Európán kívüli állam lenne, aki csendesen figyeli a történéseket, holott az EU, a NATO és az ENSZ Biztonsági Tanácsának is tagja.
A volt főparancsnok-helyettes értetlenül áll az előtt, hogy míg Angela Merkel és Francois Hollande folyamatosan tárgyalnak Vlagyimir Putyinnal, addig David Cameron a füle botját sem mozdítja a háború elkerülésének érdekében.
Kétségtelen, hogy a brit katonai vezetésben egyre nagyobb ellentétek születnek. Egyre többen vélik úgy, hogy Cameron, és a kormánya hozzáállása egyre kevésbé elfogadható.
A Cameron által indítványozott, később a Nemzetbiztonsági Tanács által elfogadott döntést, mely szerint Anglia ne küldjön katonákat a már meggyengült Irakba nagyban hozzájárult a katonai tanács elégedetlenségéhez a jelenlegi kormánnyal és vezetőjével kapcsolatban.
Az ok egyszerű, a kormányfő nem szerette volna, ha brit katonák halnak meg, vagy esnek foglyul Irakban, még a májusi választások előtt.
Neves angol lapok arról cikkeznek, hogy a brit külpolitika megrekedőben van. Cameron nem tud vezetői szerepet vállalni a világpolitikában, továbbá Anglia több olyan fővárosban is elveszíti befolyását, ahol egykoron szinte döntő szerepet szántak neki.
A német sajtó szerint a brit külügyminiszter Philip Hammond védekező stratégiában dolgozik, ellentétben a korábbi, hasonló tisztséget betöltött vezetőkkel. Ráadásul Ed Miliband, Cameron potenciális ellenfele a választásokon, még annyira sem foglalkozik a külpolitikával, mint a jelenlegi kormányfő, így kevésbé várható javulás ezen a fronton.
Anglia EU-ból való kilépése valószínűleg megrendítené a Washingtonnal évtizedek óta ápolt, különleges bizalmi kapcsolatát. Washington Obamán keresztül fejezte ki azon kívánságát, hogy London bennmaradjon az Európai Unióban.
Ám a Cameron által beígért, 2017-nél korábbi EU tagságról szóló népszavazás romba dönthet mindent. Még, ha elméletileg ez, csak akkor lesz is megtartva, ha Brüsszellel nem sikerül egyezségre jutnia Londonnak.
Egyes források szerint viszont Cameron már nem egészében ura a történéseknek, sem Nagy-Britanniában, sem Brüsszelben.
Az egyre népszerűbb függetlenségpárti és elit-ellenes UKIP párt mindenképpen szeretné, ha London nem függne Brüsszeltől, míg egy decemberi felmérés szerint brit lakosság már csak 49%-a szeretné, ha Nagy-Britannia továbbra is EU tag maradna.
Michael Emerson, politikai kutató szerint, ha így folytatja, Nagy-Britannia elveszítheti az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagja címet, ami óriási külpolitikai kudarc lenne.
Ha máskor is szeretnél friss, angliai magyaroknak szóló híreket olvasni, nyomj egy Like-ot:
[efb_likebox fanpage_url=”https://www.facebook.com/hunglia.magyarok” fb_appid=”” box_width=”500″ box_height=”185″ colorscheme=”light” show_faces=”1″ show_header=”0″ show_stream=”0″ show_border=”1″ ]Csatlakozz facebook csoportunkhoz: https://www.facebook.com/groups/319485078225041/
Jakab Norbert