Több százmillió fontot költöttek el egy eddig titokban tartott brit kormányzati programra, amely afgán állampolgárok ezreit telepítette át az Egyesült Királyságba – köztük azokat is, akik egy hatalmas adatvédelmi incidens következtében potenciálisan a tálibok célkeresztjébe kerültek.
Az adatszivárgás 2022 februárjában történt, amikor egy brit védelmi minisztériumi alkalmazott véletlenül nem biztonságos e-mailben továbbított egy olyan adatbázist, amely körülbelül 19 000 afgán személy adatait tartalmazta – olyan emberekét, akik segítették a brit hadsereg munkáját Afganisztánban, és ezért az Arap (Afghan Relocations and Assistance Policy) program keretében kértek menedéket.
Az ügy súlyosságát csak több mint egy évvel később, 2023 augusztusában ismerték fel, amikor az adatbázis egy része felkerült egy nyilvános Facebook-csoportba. Egy civil önkéntes ekkor figyelmeztette az akkori hadügyminisztert: „A tálibok immár egy 33 ezer fős halállistával rendelkezhetnek – amit gyakorlatilag a brit kormány biztosított számukra.”
A kockázat hatalmas volt: szakértők szerint akár 100 000 embert is érhetett közvetlen veszély, köztük kínzás, zaklatás vagy halál, amennyiben a tálibok hozzáfértek az adatokhoz. Az ügy miatt 2024 áprilisában – három hónappal az akkori választások előtt – elindult az „Afghanistan Response Route” nevű titkos áttelepítési program, amely eddig körülbelül 400 millió fontba került, és várhatóan eléri majd a 850 millió fontos végösszeget.
A sajtó és a parlament is el volt hallgattatva
A brit kormány példa nélküli lépésként szuperinjunkciót kért és kapott a bíróságtól, amely megakadályozta, hogy az ügy részleteit akár a sajtó, akár a parlament vagy a nyilvánosság megismerje. A tilalom eredetileg négy hónapra szólt volna, ám végül csak több mint két évvel később oldotta fel a londoni legfelsőbb bíróság.
Ez az első alkalom, hogy a brit kormány ilyen mértékben akadályozta a média tájékoztatását egy állami programról.
Kormányzati bocsánatkérések és felelősségvállalás
John Healey védelmi miniszter a parlamentben kért nyilvánosan bocsánatot: „Ez a súlyos adatvédelmi incidens soha nem történhetett volna meg. Bár három éve, a korábbi kormány alatt történt, ma őszinte bocsánatot kérek a brit kormány nevében mindazoktól, akiknek az adatait kiszivárogtatták.”
James Cartlidge, az árnyékkormány védelmi minisztere is elismerte a hiba súlyosságát, és csatlakozott a hivatalos bocsánatkéréshez. Keir Starmer miniszterelnök csak 2024 júliusában – hivatalba lépése után – szerzett tudomást az ügyről, mivel még árnyékkormányban lévő kollégái sem oszthatták meg vele a tilalom miatt.
Társadalmi felháborodás: “Katasztrofális erkölcsi kudarc”
A kiszivárogtatás mélyen megrázta a brit-afgán közösségeket és az emberi jogi szervezeteket.
Rafi Hottak, egykori tolmács és afgán jogvédő így nyilatkozott: „Ez az adatvédelmi botrány a brit kormány árulása. Azok az emberek, akik mindent kockára tettek, hogy segítsék a brit küldetéseket, most halálos veszélyben élnek. Azonnali lépések kellenek.”
Hammasa Kohistani, a Roshan Foundation menekülteket segítő szervezet vezetője a Metro-nak elmondta: „Ez nem csupán adminisztratív hiba – ez egy erkölcsi csőd. Az Arap-program résztvevőinek adatait olyan Facebook-csoportokban osztották meg, ahol a tálibok is hozzáférhettek. Ezrek, köztük tanárok, civil alkalmazottak és nők élete került veszélybe.”
Jogászok és segélyszervezetek is reagáltak
Erin Alcock, a Leigh Day jogi iroda emberi jogi ügyvédje, aki több száz Arap-kérelmezőt képvisel, elmondta: „Ez a hír rendkívül aggasztó. Már egy ideje hallottuk a pletykákat az incidensről, de most megerősítést nyert. A kormány súlyosan kudarcot vallott abban, hogy megvédje ezeknek a kiszolgáltatott embereknek az adatait és biztonságát.”
A jogászok most sürgetik, hogy derüljön ki, ügyfeleik közül kiket érintett a kiszivárgás, és hogy megfelelő védelmi intézkedéseket vezessenek be az érintettek biztonságának garantálására. Forrás