Vereséget szenvedett a brit kormány egy fontos EUs törvény eltörlése kapcsán 1

A kormány újabb kínos vereséget szenvedett a zászlóshajónak szánt törvénnyel kapcsolatban a Lordok Házában, miután megszavazták, hogy egy kulcsfontosságú emberi jogokkal kapcsolatos alapszabály megmaradjon a brit jogrendszerben. 71 fős többség, azaz 316 szavazott mellette, 245 pedig ellene.

Vereséget szenvedett a brit kormány egy fontos EUs törvény eltörlése kapcsán 3

Mi is ez az Alapjogi Charta pontosan? Alapvető politikai, szociális és gazdasági jogokat biztosít az EU polgárai számára. Méltóság, szabadság, egyenlőség, szolidaritás, polgári jogok, igazság és önrendelkezés. Ez a harmadik nagyobb veresége a kormánynak a kilépés kapcsán, mindössze egy héten belül. Az EU-s törvények nagy része átkerül a brit jogrendszerbe, kivéve – eddig legalább is – az Alapjogi Chartát, de ez most megváltozhat.

Múlt héten a főrendek a vámunióban maradást támogatták, szintén sikerrel. A legutóbbi vereség megenyhítheti a kormányt, amikor a törvénycsomag visszatér az alsóházba. A miniszterek szerint ugyanakkor felesleges az egész, hiszen ezek a garanciák máshol ugyanúgy megerősítésre kerültek már.

Ennek ellenére több Tory „lázadó” kritizálta ezeket az állításokat. Lord Pannick, aki támogatta a módosító indítványt kijelentette, hatalmas hiba lenne kihagyni a chartát a brit jogból.

Vereséget szenvedett a brit kormány egy fontos EUs törvény eltörlése kapcsán 4

„Attól félek a kormány pusztán az alapjog fogalmától irtózva elveti az egészet. Ennek a törvénynek nem az a lényege, hogy kifogást jelentsen a jogok megtépázására.”

„A charta kizárása egyszerűen igazságtalan és semmi sem menti fel a kormányt.”

A Tory Lord Deben is aláírta a módosító indítványt, ahogy a Munkáspártból Lord Goldsmith és a Liberális Demokratáktól Baroness Ludford.

Tíz konzervatív kiállt a módosító indítvány mellett, beleértve a volt helyettes miniszterelnököt Lord Heseltine-t és volt minisztereket Lord Willetts-t és Lord Patten-t. Az indítványt ellenzők közé tartozik Lord Keen igazságügyi miniszter, aki idegen jogi testnek nevezte a chartát a brit jogrendszerben, amilyet 1689 óta nem láttunk.

„Mi történt a parlamentek anyjával? Mi történt a parlament önállóságával? Éppen feladni készülünk ezt, mert nem hiszünk abban, hogy mi képesek vagyunk biztosítani az alapvető jogokat az emberek számára. Ide jutottunk? Ez egy sokkoló végkifejlet.”

Paul Blomfield, a Munkáspárt Brexit-minisztere a következőket mondta: „Ez egy üdvözölendő döntés a Lordok Házától, hiszen az emberi jogok jövője nem pártok kérdése.”

„A Munkáspárt elutasítja a kormány döntését, mi szerint nem tartják meg a chartát.”

Emberi jogi aktivisták szintén üdvözölték a döntést. Martha Spurrier, a Liberty jótékonysági szervezet igazgatója így vélekedett: „Hatalmas győzelem az emberi jogok számára. A Lordok egyértelmű döntést küldtek a parlament számára. A Brexitet nem használhatják fel arra, hogy elvegyék az emberek jogait.”

„Kiemelni a chartát, mint az egyetlen elfogadhatatlan törvénycsomagot, egyszerűen támadás a jogrendszer ellen, ami megvéd minket a hatalom elnyomásától. Ideje lenne a kormánynak az ország érdekeit nézni és biztosítani az emberek számára azokat a jogokat, amelyeket oly nehezen szereztek meg.”  Értesülj az angliai hírekről azonnal, facebookon való keresgélés nélkül: katt alul a csengő ikonra, majd a csatlakozásra   Forrás

Megosztás