Sir Keir Starmer továbbra is nyitott arra, hogy egy új megállapodást kössön az EU-val a fiatalok szabad mozgásáról, de nem akarja idő előtt felfedni tárgyalási stratégiáját, miközben jövő héten Brüsszelbe készül.
Az Independent értesülései szerint a munkáspárti kormány egy három pilléres tervet dolgozott ki az EU-val való kapcsolatok újraépítésére, amely részletes tárgyalásokat igényel majd. A fő tárgyalásokat Nick Thomas-Symonds, európai ügyekért felelős miniszter vezeti, aki a kabinetirodában dolgozik, és a legösszetettebb és legérzékenyebb feladatokat kapta a Starmer-kormányban.
A fiatalok mobilitási programja (YMS) szimbolikus kérdéssé vált azok számára, akik úgy vélik, hogy Sir Keir nem elég ambiciózus az EU-val való kapcsolatok helyreállításában. Míg a miniszterelnök az Independent-nek elmondta, hogy “nagyon komolyan” veszi ezt a feladatot, a pro-EU aktivisták és brüsszeli források megkérdőjelezték, hogy a brit kormány mennyire törekszik változásokat elérni.
Sir Keir és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrég a Twitteren beszámoltak az ENSZ-ben tartott találkozójukról, és megállapodtak, hogy jövő héten Brüsszelben találkoznak, ahol a tárgyalások hivatalosan is megkezdődnek.
Közben Pedro Serrano, az EU egyesült királysági nagykövete a Times Radio-nak elmondta, hogy szerinte megállapodás fog születni a fiatalok mobilitási programjáról, amely egyes 30 év alattiaknak kínálhat lehetőséget egy év eltöltésére az EU tagországokban. Bár voltak olyan feltételezések, hogy a program kiterjedhetne minden 30 év alatti személyre, és megkönnyítené az Egyesült Királyságban vagy az EU-ban való munkavállalást, Serrano úgy tűnik, egy korlátozottabb megállapodást javasol.
Elmondása szerint: „Ez arról szól, hogy biztosítsuk, hogy fiataljaink továbbra is megismerhessék a kontinenst. Ha van egy mechanizmus, amely lehetővé teszi a brit fiatalok számára, hogy egy évet töltsenek az EU-ban, miért ne tennénk ezt lehetővé?”
Thomas-Symonds óvatos megközelítést szeretne alkalmazni az új pozitív légkörben, amelyet a kormányváltás hozott létre. Úgy véli, hogy a brüsszeli tájékoztatásokat olyan emberek adják, akik részt vettek a 2016-os tárgyalásokban, és még mindig azoknak az éveknek a „negatív” hozzáállását hordozzák. Egy magas rangú forrás ezt mondta: „Most sokkal pozitívabb visszajelzéseket kapunk, nem utolsósorban azért, mert sokat beszéltünk a népszavazás utáni időszakban, és tudják, hogy sokkal pozitívabb hozzáállásunk van az EU-hoz, mint az előző [konzervatív] kormánynak.”
A tárgyalások azonban várhatóan “hihetetlenül nehezek” lesznek.
„Ők [az EU] nagyon jók a tárgyalásokban. Nagyon kemények” – jegyezte meg az anonimitást kérő forrás. Ezért nem siet a Starmer-kormány sem a fiatalok mobilitási programjáról szóló megállapodás megkötésével, annak ellenére, hogy Brüsszelben és európai fővárosokban, különösen Berlinben széles körű támogatást élvez.
„Ha beleegyezel egy olyan dologba, mint a fiatalok szabad mozgása, és világossá teszed, hogy akarod, akkor annak megszerzése drágább lesz” – tette hozzá a forrás. „El kell dönteni, mit jelent a fiatalok mobilitása. Többről kell szólnia, mint az Erasmus+ programhoz hasonló diákcsereprogramokról.”
Thomas-Symonds úgy véli, hogy a tárgyalások sikeressége azon múlik, hogy egy új pragmatikus légkör uralkodik-e az EU-ban. „Az a benyomás, hogy sok pragmatikus dolgban meg tudunk állapodni, amelyek mindkettőnk számára jók lennének, de természetesen vannak, akik az európai egységes piac integritásáról vitatkoznak” – mondta a forrás.
Az európai ügyek minisztere egy három pilléres stratégiát hirdetett meg, amely a következőkre épül: védelem; biztonság, beleértve az illegális bevándorlás és a bűnözés elleni küzdelmet; valamint kereskedelem.
A védelmi stratégia a Lancaster House védelmi egyezmény újraélesztésén alapul Franciaországgal, új megállapodás létrehozásán Németországgal, és ennek alapjaira épülne egy EU-Egyesült Királyság biztonsági paktum a NATO-val együttműködve.
John Healey védelmi miniszter október végéig jelentős bejelentésre készül egy átfogó megállapodásról Németországgal.
A biztonsági kérdések között szerepel az adatmegosztás és az együttműködés a szervezett bűnözés elleni küzdelemben, különös tekintettel az emberkereskedelemre és az illegális bevándorlásra, amelyek hozzájárulnak a La Manche-csatornán átkelő kis hajók számának növekedéséhez.
A kereskedelmi kérdések tárgyalása lesz várhatóan a legnehezebb, különösen a határ-ellenőrzési rendszerek és az exportáruk ellenőrzése miatt, amely mindkét fél számára kihívást jelent. Forrás