A brit vállalatoknak egy jelentős része elbocsátásokra vagy kevesebb munkaerő felvételére készül az NI hozzájárulások (NICs) és a minimálbér emelése miatt. Egy friss felmérés szerint sok másik cég pedig áremeléssel próbálja ellensúlyozni a növekvő költségeket.
Munkahelyek kerülhetnek veszélybe áprilistól
A Chartered Institute of Personnel and Development (CIPD) legújabb felmérése szerint az Egyesült Királyság vállalatainak több mint egyharmada létszámcsökkentést vagy kevesebb dolgozó felvételét tervezi az áprilistól életbe lépő NICs és minimálbér-emelések miatt.
A brit költségvetési bejelentések szerint a munkáltatók által fizetett Nemzeti Biztosítási hozzájárulás 13,8%-ról 15%-ra emelkedik, és a minimálbér is növekedni fog, ami különösen a kis- és középvállalkozásokat érintheti érzékenyen.
A CIPD kutatásában részt vevő 2 000 vállalat közül:
- 35% jelezte, hogy leépítéseket és/vagy toborzáscsökkentést tervez,
- 42% az árak emelésére készül a növekvő foglalkoztatási költségek fedezésére,
- 25% pedig leállítja vagy csökkenti beruházási és bővítési terveit.
A kisvállalkozások bizalma is történelmi mélypontra került: a Federation of Small Business (FSB) adatai szerint az elmúlt 10 év legalacsonyabb szintjére süllyedt (a Covid-pandémiát nem számítva).
Különösen a kereskedelem és a vendéglátás szenvedhet
Peter Cheese, a CIPD vezérigazgatója szerint ez az elmúlt tíz év egyik legjelentősebb negatív trendje, amely főként az „alapvető gazdasági szektorokat”, mint a kiskereskedelem és vendéglátás érinti. Ezek az iparágak nagyszámú dolgozót alkalmaznak, így az emelkedő munkáltatói terhek közvetlenül vezethetnek elbocsátásokhoz vagy üzletek bezárásához.
A brit Kereskedelmi Kamara (BCC) tavalyi felmérése szintén kétéves mélyponton lévő vállalati bizalomról számolt be, míg novemberben a brit kiskereskedelmi láncok már figyelmeztettek, hogy az adóemelések miatt elkerülhetetlenek lesznek a leépítések és az áremelések.
Ezzel szemben egyes nagyvállalatok hatalmas nyereséget termelnek: például a Next divatcég tavaly több mint 1 milliárd font profitot könyvelt el, és várhatóan idén is hasonló eredményt ér el. Ennek kapcsán a cég vezérigazgatója, Lord Wolfson elismerte, hogy a nagyvállalatoknak „szélesebb válluk” van, hogy elbírják az adóemelések terhét.
A kormány szerint szükséges lépés
A brit kormány azzal indokolja az adóemeléseket, hogy a közszolgáltatások finanszírozásához és a költségvetési hiány csökkentéséhez elengedhetetlenek. A brit pénzügyminisztérium szerint a költségvetés „stabilitást hoz a vállalatok számára, hogy hosszú távon növekedhessenek és beruházhassanak”, valamint rekord magas béremelést biztosít a munkavállalóknak.
Rachel Reeves pénzügyminiszter elismerte, hogy „nehéz döntéseket” kellett meghozni, de szerinte ezek az ország hosszú távú érdekeit szolgálják. Az ellenzéki pártok azonban bírálják az intézkedéseket, és úgy vélik, hogy a vállalkozások terheinek növelése visszavetheti a gazdasági növekedést és csökkentheti a foglalkoztatást.
A munkanélküliség növekedhet, az infláció pedig lassan csökken
A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint a munkanélküliségi ráta novemberben 4,3%-ról 4,4%-ra emelkedett. Ugyanakkor az ONS óvatosságra intett a statisztikai adatok értelmezésekor, mert az utóbbi időben a foglalkoztatási felmérések válaszadási aránya alacsonyabb lett.
A legfrissebb inflációs adatok szerdán érkeznek, de az előző hónapban az infláció éves szinten 2,5%-kal nőtt, ami enyhe lassulás az előző hónaphoz képest, de még mindig meghaladja a Bank of England 2%-os célját.
A jegybank szerint az infláció várhatóan az év közepére 3,7%-ra ugorhat, ami további gazdasági nehézségeket okozhat. Ennek ellenére Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója úgy véli, hogy az inflációs nyomás lassan csökken, bár a normalizálódás fokozatos folyamat lesz. Forrás