A brit albérleti díjak történelmi csúcsra emelkedtek – a legfrissebb adatok szerint az új bérlők átlagosan több mint 400 fonttal többet fizetnek havonta, mint öt évvel ezelőtt. A Rightmove második negyedéves jelentése szerint a Londonon kívüli átlagos meghirdetett bérleti díj immár elérte az 1 365 fontot havonta.
Bár ez új rekordot jelent, az éves növekedési ütem – 3,9% – a legalacsonyabb a 2020-as év óta. Londonban még magasabbak a díjak: az ottani átlagos bérleti díj már 2 712 font havonta, ami 1,9%-os éves emelkedést mutat.
A portál szerint jelenleg átlagosan 25 nap kell egy kiadó ingatlan „let agreed” státuszához (amikor megállapodás születik a bérlővel). Ez tavaly 21 nap volt, 2022-ben pedig mindössze 18. Jelentősen nőtt azoknak az ingatlanoknak az aránya is, amelyeknél hirdetés közben árcsökkentésre került sor – ez most 24%, ami a legmagasabb arány 2017 óta.
A lassuló bérletidíj-növekedés részben annak köszönhető, hogy a kereslet és kínálat közötti egyensúly kezd helyreállni. A Rightmove szerint 2020 óta most a legkiegyensúlyozottabb a piac. A bérlők számára elérhető ingatlanok száma 15%-kal magasabb, mint egy éve, ám még mindig 29%-kal elmarad a 2019-es, a járvány előtti szinttől. Ugyanakkor a bérlői oldalról a kereslet 10%-kal csökkent az előző évhez képest.
Egy átlagos bérleményre jelenleg 11 érdeklődő jut – tavaly ez még 16 volt, míg 2019-ben mindössze 7. A Rightmove kiemelte: a pandémia kezdete óta eltelt öt évben az új bérlők által fizetendő havi összeg átlagosan 417 fonttal nőtt.
Mi várható a jövőben?
Colleen Babcock, a Rightmove ingatlanszakértője így fogalmazott:
„Annak ellenére, hogy újra rekordot döntöttek az átlagos bérleti díjak, jó hír a bérlőknek, hogy az éves emelkedés mértéke lassul. A kereslet és kínálat fokozatosan kiegyenlítődik, bár még messze vagyunk a 2020 előtti állapottól.”
Alex Caddy, a Clarkes Estate and Letting Agency irodavezetője szerint:
„2025-ben jelentős fordulat történt a bérleti piacon. A pandémia utáni évek meredek áremelkedése után a bérlők 2024 végére elérték a fizetőképességük határát, ami árcsökkenésekhez vezetett. A piacon most sokkal több kiadó ingatlan van, ami ellentétes az elmúlt évek trendjeivel.”
Szerinte a szabályozási és pénzügyi nyomás miatt sok tulajdonos kiszállt az ingatlanpiacról, ám az eladási piac lassulása miatt egyre több lakás tér vissza az albérleti piacra. Az egy- és két hálószobás lakások iránt továbbra is erős a kereslet, a nagyobb ingatlanoknál viszont hosszabb ideig eltart, mire sikerül őket kiadni.
A bérbeadók is nehéz helyzetben vannak
Andrew Ralph, a Leaders Romans Group bérleti részlegének ügyvezetője elmondta:
„Kiegyensúlyozottabb piac kezd kialakulni. Bár az árak továbbra is nőnek, az ütem lassul. A helyes árképzés kulcsfontosságú, és gyors reakció szükséges a piac visszajelzéseire, ha el akarjuk kerülni, hogy hosszabb ideig üresen álljon az ingatlan.”
Megan Eighteen, az Arla Propertymark elnöke szerint a landlordok jelentős költségnövekedéssel küzdenek – magasabb adók, kedvezőtlen hitelkamatok és folyamatos szabályozási változások teszik egyre kevésbé vonzóvá a lakáskiadást.
Richard Lane, a StepChange Debt Charity képviselője hozzátette:
„Az elmúlt öt év rendkívüli terhet rótt a háztartások pénzügyeire, de a főbérlők különösen megszenvedték. Az ügyfeleink közül sokan vannak, akik jövedelmük 37%-át költik lakhatásra – szemben a szociális ingatlant bérlők 29%-ával vagy a lakáshitellel rendelkezők 27%-ával.”
Ben Twomey, a Generation Rent vezérigazgatója pedig arra figyelmeztetett:
„Amikor ennyit kell albérletre költeni, az sok alacsony jövedelmű háztartásban azt jelentheti, hogy nem tudjuk megfelelően fűteni otthonunkat vagy elegendő élelmet vásárolni. Egyre többen kerülnek adósságba és sodródnak a hajléktalanság szélére. Ez ellen pedig tenni kell.” Forrás