Sokak szerint kivándorolni Magyarországról, nem a legjobb döntés, hiszen kinn sem olyan egyszerű, mint azt sokan elképzelik. Gábor egy London melletti városban, Lutonban találta meg számításait, ahová nyelvtudás és felsőfokú végzettség nélkül érkezett. Állítása szerint több álma is megvalósult már kinn léte alatt. Olykor heti egy nap jutott neki a munkában, de szerinte, aki meg akar élni, az meg is tud.

image (2)

A kezdet
Gábor 2009-ben indult útnak. Az úti cél Jersey volt. A havi 100-150 ezres fizetéséből nem tudta fizetni
az albérletet és az autóhitelét. Hiába dolgozott akár kamionsofőrként, akár gyógyfürdőben vagy discoban, valahogy így sem jött ki a pénzből. Augusztus 20-án úgy döntött elhagyja Budapestet és elindul egy jobb élet felé.

Nyelvtudás nélkül nem volt egyszerű boldogulnia. Mindig volt nála egy szótár, annak segítségével próbálta megfejteni a felé szálló mondatok jelentését. Előfordult, hogy egy szót sem értett abból, amit a főnökei mondtak, megoldásként azt csinálta, amit a munkatársaitól látott.
Normandia partjainál Saint Hellierben kapott munkát. Ez egy Nagy-Britanniához tartozó önálló szigetrész.
Nappal gipszkartonozott, éjszaka pedig egy templom konyháján kereste a fontokat. Állítása szerint az éjszaka keresett pénze körülbelül annyi volt, amennyiért Magyarországon egész nap gürizett.

Fél évet töltött Jerseyben, ahová két hónap után barátnője is követte. A 9 éves kapcsolat ellenére a lány kb. egy hónap után hazautazott. Volt munkatársa, akivel útnak indult Jerseybe, ő pedig pár hét után Magyarország felé vette az irányt. A fél év alatt három szállás helye volt. Két esetben egy családi ház szobáját bérelhette, egy esetben pedig egy szállón lakott, de az anyagilag eléggé megterhelő volt.

Egy barátja unszolására 100 fontért megváltotta hajójegyét és a 8 éves magyar hitelből vásárolt autójával átgurult Lutonba, hogy beindítsanak egy büfékocsit az autópálya mellett.

image (3)

A vállalkozói élet

Elmondása szerint senki nem dolgozik kinn feketén, ezért ők is bejelentették magukat, még ha részmunkaidőben is. Vizsgát tett. A vizsga után dolgozhatott csak élelmiszerrel. Ő lett az, aki kiszolgálta a vendégeket. Mindössze tíz mondatott tanult meg, mint például: Mit adhatok? Hogyan kéri a tojást?

A lakhatását pedig egy az Ebayen 800 fontért rendelt lakókocsival oldotta meg, amire apránként a vételárával megegyező összeget költött.  Egy lakóparkban parkolt a lakókocsijával. A Harlington széli lakópark tulajdonosa Luton és Thaiföld között ingázott így Gáborra bízta a telep gondozását. Cserébe az ingyen parkolásért. További 100 fontét pedig hetente egyszer kitakaríthatta a telepen működő munkásszállók szobáit.

Három hónap elteltével felhagytak a büfékocsis értékesítéssel. Ellentétben Lalival az Üvegtigrisből, egyedül érezte magát. A közérzete sem volt az igazi, talán a honvágy is erősen gyötörte. Mindössze egy barátja látogatta meg, de ős is hosszú idő után. Viszont semmiképp sem akart lemondani arról, hogy annyi pénzt keressen, amiből otthon házat vehet magának.

Másfél éve már, hogy kinn volt és egy éve, hogy csak lógott a levegőben, mikor a munkás szálón útépítőkkel ismerkedett meg. Újra vizsgát tett, ezután be is állhatott az útépítők közé. Éjszakai műszakot választott melynek köszönhetően hetente 650 fontot keresett. Eközben a szállón ellátott gondnoki tevékenységét is magasabb összeggel honorálták.

A jelen

Most Gábor autójában ülünk. A sztrádán haladunk. Büszkén mutatja a pontokat, amelyek elkészülésében ő is nagy szerepet vállalt. Az ellenségeinek sem kívánja az útépítési munkálatokat télen. Azt mondja, habár rajtad van a kötelező sárga trikó, igazából csak jelző értéke van, megvédeni semmitől sem véd. Átfagysz. Az angolok esőben is dolgoznak így többször küzdött komolyabb megfázással, de úgy véli mindenképpen megérte. Mostanra egy 40 négyzetméteres zuglói lakás tulajdonosa. Egy autóval kiegészítve meglepte magát egy 17 napos Thaiföldi kirándulással is, mindezt 2013 nyarára. Az autó rádiójában épp George Ezra slágere a Budapest szól, amint Gábor kicsit elmosolyodik. Nem is olyan rég fogalma sem volt, miről énekel az előadó. idő közben rájött túl sok köze nincs Budapesthez, mindössze annyi, hogy egy lány kedvéért a zenész még budapesti házát is otthagyná. Gábor azt mondja, régebben még álmodni is alig tudott arról, ami az utóbbi években történt vele. Még Budapestet is alig ismerte, csak álmodozott arról, hogy egyszer ilyen rutinosan fog vezetni a bal oldali sávban.
Miután végeztek és elkészült a sztráda, Gábor igénybe vette munkanélküli segélyt, amely heti 80 fontra rúgott ki.

Jelenleg, mint pizzafutár keresi a kenyerét. Kevésbé megterhelő, össze sem hasonlítható az útépítéssel. Ráadásul nem is fizet rosszul. A benzinpénzzel együtt órabére 7,5 fontra is kerekedhet.  Éjszaka dolgozik, hétvégén gyakrabban, de hétköznap is melózik 3-4 órát.
Luton, Londonhoz képest nagyon olcsó – mondja Gábor. A klasszikus angol reggeli 4 font. Ez az összeg egy ottani fizikai munkás bő félórás munkabére. Milyen jó is lenne, ha Magyarországon 300 Ft-ból kaphatnánk korlátlanul fogyasztható reggelit.

Menetközben gyakran hallgatja a BBC-t, ezzel is fejlesztve szókincsét. Az időszakos munkákból mára már megél. Ha teheti könnyű fizikai munkákat vállal.
Többet jár haza, bár elmondása szerint az tenné boldoggá, ha folyamatosan ingázhatna Budapest és Luton között. A családalapításon is gondolkodott már, ám csekély angol tudásával nem igazán arat sikereket az angol lányok körében. Más nemzetiségű hölgyekkel könnyebben megérteti magát.

Gabi kezdetben kinti magyar diákokkal is kapcsolatba lépett, ám úgy gondolta nem tartják egyenértékűnek őt a munkája miatt. Mára a barátai között tudhat egy jól menő londoni ügyvédet is és többek között baráti szálak fűzik a szálláshely tulajához is.

Gábor sikerként éli meg az elmúlt éveket, hiszen teljesültek az álmai. Még ha ehhez el is kellett hagynia Magyarországot. Ha az érem másik oldala is érdekel, és olyan sztorit is akarsz olvasni, ami azokról szól, akik hazaköltöztek, akkor ezt érdemes megnézni.