Nagy-Britanniában élők millióinak nőhetnek akár 1200 fonttal is a megélhetési költségei 2022-ben 1

A közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a Nagy-Britanniában élő családokat megélhetési “katasztrófa” fenyegeti 2022-ben, mivel a megugró villanyszámlák és az adóemelések 1200 fonttal is csökkentik a háztartások költségvetését.

Nagy-Britanniában élők millióinak nőhetnek akár 1200 fonttal is a megélhetési költségei 2022-ben 3

A reálbérek 2021 végéhez közeledve már érezhetően esnek sokak számára, a fizetésünk vásárlóereje pedig jövőre stagnálni fog, mivel az infláció tavasszal várhatóan 6 százalékra ugrik, ami közel három évtizede a legmagasabb érték. A Resolution Foundation jelentése szerint 2024 végére a reálbérek évi akár 740 fonttal is csökkenhetnek ahhoz képest, mintha az Egyesült Királyságban a járvány előtti, amúgy is lassúnak mondható fizetésnövekedés folytatódott volna.

A jelentés szerint az egyre jobban elszálló megélhetési költségek várhatóan „kinullázzák” az átlagos fizetésemelkedést 2022-ben, amely a „megszorítások éve” lesz, és amelyet a magasabb adók és a háztartások kereseteinek csaknem nulla növekedése jellemeznek majd. Április eleje várhatóan kulcsfontosságú pont lesz az év során, amikor a fogyasztókat a National Insurance emelésével egyidejűleg hatalmas gáz- és villanyszámla emelések sújtják majd egyszerre.

A számlák az előzetes becslések szerint kb. 600 fonttal fognak megugrani, de a Resolution Foundation szerint még ez is alulbecslés lehet. Más szakértők előrejelzése szerint a kormány energiaár-plafonja több mint 700 fonttal, körülbelül évi 2000 fontra emeli majd egy átlagos háztartásban a villanyszámlát. A szolgáltatók így próbálják áthárítani a rekordokat döntögető nagykereskedelmi gázárak okozta extra költségeket a fogyasztókra. Az emelésből körülbelül 100 font a több mint kéttucatnyi szolgáltató idei összeomlásának költségeit fedezi majd valószínűsíthetően.

Jonathan Ashworth, a Munkáspárt árnyék munka- és nyugdíjügyi minisztere így foglalta össze a helyzetet: „A fűtés számlák hamarosan az egekben, az adóemelések már szintén úton vannak, a bérek stagnálnak, az Universal Credit-et megnyirbálták, ami pont a nehézségekkel küzdő családokat érinti. Mindeközben az üzletekben az árak emelkednek, az egyre növekvő infláció pedig a megtakarítások és a nyugdíjak értékének rontásával fenyeget.”

A jelentés arra is figyelmeztet, hogy bár az Omicron variáns „hatalmas fennakadásokat” okozhat a cégeknek és a közszolgáltatásoknak 2022 elején, a megélhetési költségek válsága hamarosan az ország legsürgetőbb gazdasági problémájává fog válni. Az alapítvány szerint a szegényebb háztartásokat sújtja majd a leginkább a számlák meredek emelkedése, a problémák pedig „olyan nagyok, kiterjedtek és kormánypolitikához kötődőek lesznek”, hogy a miniszterek kénytelenek lesznek azonnal cselekedni.

Jill Rutter, a UK in a Changing Europe tudományos főmunkatársa a The Independent-nek elmondta, hogy a Pénzügyminisztériumnak rövid távon kevés eszköze van a probléma megoldására. Ehelyett a pénzügyminiszter abban reménykedik, hogy az infláció enyhül, mielőtt a Bank of England magasabbra emelné a kamatokat, ami visszafoghatja a gazdasági növekedést. A megélhetési költségek válságának enyhítéséhez azonban megfelelő fajta bérnövekedésekre lesz szükség: a termelékenység növekedéséből fakadóra, ahelyett, hogy a munkavállalók magasabb fizetést kérnének a reálbérük csökkenésének leküzdésére.

Neil Carberry, a Toborzási és Foglalkoztatási Konföderáció vezérigazgatója a The Independentnek elmondta, hogy bár sok cég igyekszik javítani az ajánlatain az új alkalmazottak számára, a bérek emelése kihívást jelent.

„A munkaadóknak most az jár a fejükben, hogy emelkednek az üzemanyagszámlák, nő az adó, és tudod, hogy többet kell majd fizetni az embereidnek, mert a saját költségeik nőnek, és te szeretnéd hogy az ajánlatod versenyképes legyen. Ez igazán nagy kihívás jelenleg, főleg ha az inflációt is belevesszük az egyenletbe. ” – mondta Carberry úr.

A Resolution Foundation azzal érvelt, hogy a növekvő energiaárak kezelése kell, hogy most a kormány „elsődleges prioritása” legyen. Azt javasolták, hogy az emelés helyett inkább csökkentsék az árplafont körülbelül 200 fonttal, és közpénzekből kompenzálják a beszállítókat az emiatt csökkenő bevételeikért. Az intézkedés a becslések szerint 2,7 milliárd fontba kerülne, vagy csak 450 millió fontba, ha csak a Universal Creditet igénylőket céloznák meg.

Az energiaszolgáltatók arra is felszólították a kormányt, hogy csökkentse 5 százalékról nullára az energiaszámlák áfáját, és találjon egy egész iparágra kiterjedő finanszírozási rendszert, amely lehetővé tenné, hogy a megugró gázárak költségeit a későbbiekben behajthassák valamilyen módon az ügyfelektől.

A jelentés tehát egy meglehetősen „borús” képet festett a családokra és vállalkozásokra váró következő időszakról. Hogy ez a valóságban, jobb vagy még ennél is rosszabb lesz-e, az sajnos majd csak közben fog kiderülni…    Forrás

Megosztás