Az EU keményen rászólt a brit kormányra, miután az megpróbálta megkerülni Brüsszelt a Brexit utáni kereskedelmi szabályokkal kapcsolatban. A The Independent birtokába jutott dokumentumokból kiderült, hogy az Európai Bizottság fel volt háborodva, miután brit tisztviselők közvetlenül keresték meg az egyes tagállamokat és kérték ki a véleményüket az Egyesült Királyságba érkező áruk ellenőrzésével kapcsolatban.
Egy ponton a bizottság felszólította az unió országait, hogy hagyják figyelmen kívül az Egyesült Királyság kormányát. Ezután pedig egy üzenetet küldött a tagállamoknak, hogy a britek kérésének „problémás” jellege miatt csak „rövid általános információkat” adjanak meg válaszként. A bizottság később figyelmeztette az Egyesült Királyságot, hogy az egyes országokkal való közvetlen kapcsolatfelvétel „kívül esik” Boris Johnson Brexit-kereskedelmi megállapodásának feltételein – és ez „jelentős aggodalomra ad okot”, mivel a britek kérdésekre adott választ „EU-szinten harmonizálni kell”.
Rishi Sunak kormányára nagy nyomás nehezedik az EU és a brit üzleti vezetők irányából, hogy pontosan határozzák meg, hogyan fognak működni a legújabb, októberben életbe lépő import áru ellenőrzések. Peter Mandelson, a volt brit miniszter, aki 2004 és 2008 között az EU kereskedelmi biztosaként dolgozott, azt mondta a téma kapcsán, hogy Brüsszel kijátszása csak visszafelé sülhet el.
Az Independentnek a következőket mondta: „Csábító gondolat, az EU megkerülése, de ez nem működik, és kontraproduktív. A brit kormánynak meg kellene erősítenie a bizottsággal való jó kapcsolatát és a kölcsönös bizalom építése lenne a cél. Nagy-Britanniának nagy szüksége van erre, hogy mérsékelje kereskedelmi veszteségeit.”
Más kereskedelmi szakértők is azt mondták, hogy „nem bölcs dolog” megpróbálni megkerülni a brüsszeli vezetőket, és ez még mindig arra utal, hogy nem felhőtlen a kapcsolat a két fél közt. Az egyik élelmiszeripari szakértő szerint ebből az üzenetváltásból is kiderült, hogy igen nagy a súrlódás az Egyesült Királyság és az EU között pont akkor, amikor együtt kellene működniük a nagyobb fennakadások elkerülése érdekében.
A probléma június 2-án kezdődött, amikor az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidéki Ügyek Minisztériumának (Defra) tisztviselői üzenetet küldtek az EU-tagállamoknak, amelyben arra kérték mindegyik tagállamot, hogy töltsenek ki egy kérdőívet arról, hogy készen állnak az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági árukkal kapcsolatos újabb ellenőrzésekre.
Egy héttel később, június 9-én az Európai Bizottság üzenetében, amelyet az Európai Unió Tanácsának tisztviselői továbbítottak a tagállamok diplomatáinak, és amelyet a The Independent-nek is elküldtek, ez volt olvasható: „A tagállamoknak azt tanácsoljuk, hogy ne válaszoljanak az Egyesült Királyság által küldött online kérdőívre.”
A bizottság által június 21-én a tagállamoknak küldött második üzenetben pedig az állt, hogy a „válaszolni kívánó” országoknak kerülniük kell a dolgok részletezését a válaszadásnál. Miután közölték a blokk tagjaival, hogy „harmonizálni kell” a kommunikációt az Egyesült Királysággal, a bizottság ezt követően megosztotta saját, több mint 70 kérdésből álló listáját Londonnal, amivel a brit tisztviselőket igyekeztek „beégetni” az október 31-én életbe lépő importellenőrzések előkészületei kapcsán.
Az Independent úgy tudja, hogy a brit kormány kifejtette Brüsszelnek, hogy hajlandó az EU Bizottságán keresztül kommunikálni.
David Henig, a Nemzetközi Politikai Gazdaság Európai Központjának igazgatója azonban azt mondta, hogy a brit tisztviselőknek tudniuk kellett volna, hogy Brüsszel koordinálja a tagállamok válaszait, hogy elkerülje a Brexit-kérdésekkel kapcsolatos esetleges megosztottságot.
A Brexit-szakértő kijelentette: „Nem tűnik valami bölcs dolognak, hogy az Egyesült Királyság így közelítette meg a kérdést, ami még jobban tönkreteheti a bizalmat.” Henig úr hozzátette, hogy a kérdés körül kialakult vita „jól mutatja mennyire nem felhőtlen a kapcsolat – és ez csak ,ég több súrlódást okoz, amire nincs semmi szükségünk”.
A Scottish Centre on European Relations igazgatója szerint a feljegyzések azt mutatják, hogy az EU „közvetve azt próbálja elmondani a tagállamoknak, hogy ha nem szándékosan, de azt a benyomást keltik, [hogy] teljesen készen állnak, akkor az Egyesült Királyság ezt felhasználhatja arra, hogy hibáztassa az EU-t az esetleges késedelmek miatt”.
David Davis, az Egyesült Királyság első Brexit-minisztere, aki 2016 és 2018 között tárgyalt az EU-val, azt mondta a The Independentnek, hogy nem valószínű, hogy utoljára fordult elő ilyesmi.
„Ez újra és újra meg fog történni az elkövetkező években. A jó diplomácia, ha mindig megpróbáljuk megérteni azt a személyt, akivel tárgyalunk, vagy akivel foglalkozunk. Tehát ilyesmibe mindig bele fogunk futni… biztos vagyok benne, hogy nem ez az első alkalom, és biztosan nem is az utolsó.”
Davis úr hozzátette: „Mindig ez van: az EU mindig gyanakvó szemmel tekint minden olyan kísérletre, amely során valaki közvetlenül a tagállamokkal akar beszélni.”
A tárgyalások során szerzett tapasztalatait felidézve Davis a következőket mondta a The Independentnek: „Akkoriban is gyanakodtak arra, hogy megpróbáljuk aláásni a közös álláspontjukat – pedig nem így volt. Egyszerűen csak azt próbáltuk kideríteni, hogy mik az egyes tagállamok prioritásai.”
Az új importrendszer kapcsán pedig egy uniós tisztviselő pedig azt mondta: „Az Egyesült Királyság feladata, hogy működőképes importrendszert dolgozzon ki, figyelembe véve az EU-ból az Egyesült Királyságba irányuló export jelentős mennyiségét.
Egy kormányszóvivő szerint az új működési modell „átalakítja az Egyesült Királyság határellenőrzését”, és „egy új világszínvonalú rendszert hoz majd létre, amely védelmet nyújt a biztonsági és biológiai biztonsági fenyegetésekkel szemben”.
Azt mondták, hogy a rendszer megszünteti majd a határokon a késéseket „azáltal, hogy csökkenti a fizikai ellenőrzések szükségességét, és biztosítja, hogy az ellenőrzések az olyan kikötőktől távol történjenek, ahol erre szükség van a forgalom szabad áramlásához”. Forrás