Theresa May végre kiadta a régen ígért dokumentumot, amelyben a Brexittel kapcsolatos tervei szerepelnek, részletesen. A 75 oldalas kiadvány 12 pontban járja körül a problémát, a miniszter Lancaster-házi beszédére alapozva. Olyan témákat érint, mint a bevándorlás, kereskedelem, önállóság a bíráskodás területén, és az ígérteknek megfelelően van benne néhány szemléltető diagram és táblázat – de felfedezhetők benne hibák, ami arra utal, hogy sietve állították össze.

white-paper-black-reut

A munkáspárt szerint a dokumentum egyáltalán nem tartalmaz fontos dolgokat, és túl későn adták ki ahhoz, hogy legyen jelentősége. Mind a maradás-pártiak, mind az euroszkepticisták órák alatt szétszedték a leírtakat, és sok pontot bíráltak, például a migrációról szóló részt. Sokan félnek, hogy a dokumentum nem lesz elegendő a minisztereknek és a civil képviselőknek, hogy megfelelő döntéseket hozzanak.

Alább látható a dokumentumban szereplő 12 szekció – és a fontos kérdések, amelyek még ezekben megválaszolatlanul maradtak:

  1. „A Brexit tisztázása.”

Mikorra várható a teljes szövege a Nagy Hatálytalanító Törvénynek?

A hatálytalanító törvény EU-s származású törvényeket és rendeleteket fog átalakítani angol törvényekké. Azonban vannak kétségek, hogy ezt mennyire könnyen lehet megtenni az olyan rendeletekkel, amelyek azelőtt nem képezték részét az Egyesült Királyság parlamentjének határozatainak. Miközben a kormány abba is beleegyezett már, hogy bizonyos összegű finanszírozással honorálják az EU-t, arról nincs még szó, hogy körülbelül ez mekkora összeget jelent. Néhányak szerint ez a „válási határozat” 60 milliárd euróba fog kerülni.

  1. „Átvesszük az irányítást a saját törvényeink felett.”

Az EU-UK kereskedelmi panelnek joga lesz-e felülírni az angol törvényeket?

A kormány számára a legfontosabb az, hogy kivonják a politikai életet az Európai Bíróság hatásköréből, például azért, hogy a migrációs kérdést saját belátásuk szerint kezeljék. Emiatt majd valószínűleg szükség lesz egy döntőbíráskodás létrehozására, hogy az EU és az Egyesült Királyság között felmerült bármely kereskedelmi kérdést rendezni tudjanak. Azonban hogy bármi ilyesmi is létrejöjjön, arról mindkét félnek pontosan meg kell egyeznie, és lehetnek még így is esetek, amikor az európai panel felülírhatja az angol törvényeket, csak úgy, mint most az Európai Bíróság.

  1. „A szövetség megerősítése.”

Mi történik, ha Skócia 2018-ban, vagy 2019-ben a függetlenség mellett teszi le a voksát?

Annak ellenére, hogy a kormány többször is tárgyalt a skót, walesi és ír vezetőkkel, egyelőre nincs válasz arra a kérdésre, hogy Anglia hogyan is távolíthatná el ezeket az országokat az EU-ból az ott élő emberek beleegyezése nélkül, sőt Skócia javaslatára se született még megoldás, miszerint ők a kilépés után még szeretnének a Közös Piac részei maradni.

  1. „Megőrzése a történelmi kötelékünknek Írországgal, és fenntartása a Közös Utazási Területnek.”

Lesz határellenőrzés 2019-től az Egyesült Királyság és Írország között?

Itt sincs még konkrét ötlet, hogy hogyan tudnák a Brexit után meghagyni a 1921 óta létező zónát. Ha, tegyük fel, egy lengyel elrepül Dublinba, majd onnan Belfastba vonatozik, akkor megint bármiféle formalitás be tudott lépni az Egyesült Királyság területére, vagyis a bevándorlás kérdése még mindig nem teljesen kontrollálható a UK részéről.

  1. „A bevándorlás kontrollálása.”

Mennyi EU-s állampolgár fog az országba jönni a Brexit után?

Annak ellenére, hogy a népszavazás világos véleményt adott a bevándorlásról, és May teljesíteni akarja az elvárásokat, még nincs konkrét javaslat, vagy kilátás a migráció Brexit-utáni állapotaira.

  1. „Biztosítása az EU polgárok jogainak az országban, és az angolok jogainak az EU-ban.”

Mi fog történni az olyan angol állampolgárokkal, akik például Spanyolországban, vagy más EU-s országban élnek?

Nincs előrehaladás: mindkét csoport „tárgyalások alapját” képezi, bár az angol kormány azzal vádolja az EU-t, hogy nem mutat hajlandóságot erről tárgyalásokat kezdeni még az 50. cikkely életbe lépése előtt. A Fehér Dokumentum fel sem veti, hogy az UK tudna egyoldalúan dönteni.

  1. „A dolgozók jogainak védelme.”

Hogy fog az angol gazdasági modell kinézni?

Nincs új javaslat. May korábbi ígéreteit lekorlátozták most arra, hogy „Biztosítjuk majd, hogy a dolgozók hallathatják hangjukat, és a cégek vezetői meg is hallják őket.” A munkavállalási törvény újrabírálásának ígérete továbbra is megmaradt. Nem ésszerű azonban, hogy a modellben radikális változások legyenek.

  1. „A szabad kereskedelem biztosítása az EU-s piaccal.”

Mi van a kilépés mellett kampányolók ígéretével, hogy igyekeznek majd megtartani a hozzáférést a közös piachoz?

A Dokumentum tartalmaz egy nagyon szemléletes Euler-diagramot, amely érzékelteti a különbséget az EU, a közös piac, a vámunió, az Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény, és az Európai Gazdasági között is például, de a kormány további lépéseiről ezzel kapcsolatban nincs információ.

  1. „Az új kereskedelmi egyezmények biztosítása más országokkal.”

Mi lesz a Brexit gazdasági hatása?

Nem nagyon jelenik meg még javaslat arról, hogy honnan fognak jönni ezek az új szerződések; hogyan lehet majd egyensúlyozni az országokkal kötött megállapodásokkal; milyen hatása lesz ennek a WTO keretszerződésére, és egyáltalán, mi fog történni a kereskedelemmel, befektetésekkel, gazdasággal, mint egésszel.

  1. „Biztosítása annak, hogy az Egyesült Királyság még mindig a legjobb hely maradjon az tudományoknak és az innovációnak.”

Tud a kormány támogatást garantálni az egyetemeknek évtizedekre előre?

Ez a szekció nagyon rövid, és nem kifejezetten nyugtathatja meg az aggódó egyetemeket – vagy bárkit, aki aggódik a tudomány jövőjéért.

  1. „Együttműködés a bűnözés és terrorizmus ellen való harcban.”

Mi lesz a Brexit hatása a bűnözés és terrorizmus leküzdéséért folytatott törekvésekre?

Amber Rudd belügyminiszter a közelmúltban nyilatkozta, hogy továbbra is szorosan együtt kíván működni az Europollal, különösen olyan szempontból, hogy megosszák egymással a terrorizmusról szerzett információkat. Azonban arról, hogy az európai elfogatóparancsok továbbra is érvényben lesznek-e Angliában, nincs hír, annak ellenére, hogy May és Rudd szerint is ezek létfontosságúak a biztonság fenntartása érdekében.

  1. „A Brexit gördülékeny, és rendezett folyamat legyen.”

A politika célja-e átmeneti egyezmények létrehozása vagy nem?

A hirtelen, barátságtalan kilépés a vállalkozások és bankok legnagyobb félelme. A kancellár korábban egy hosszú átállási időszakot javasolt – de a miniszter, és David Davis is jelentősen lerövidítené ezt.   Forrás: Independent   Hirdetőinknek: info@hungliaonline.com