Jelentős változás készülhet az Egyesült Királyság állami nyugdíjrendszerében: a brit kormány előrébb hozhatja az állami nyugdíjkorhatár 68 évre emelését, ami mintegy ötmillió munkavállalót érinthet. A brit Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility – OBR) legfrissebb jelentése szerint a jelenlegi kormányzati irányvonal alapján a korábban tervezett emelést legalább hét évvel korábban vezethetik be.
Amennyiben a változás megvalósul, azoknak, akik jelenleg körülbelül 49 és 55 év közöttiek, egy teljes évvel tovább kellene dolgozniuk, mielőtt jogosulttá válnának az állami nyugdíjra.
Hét évvel korábban emelhetik 68 évre a nyugdíjkorhatárt
A jelenlegi jogszabályok alapján az állami nyugdíjkorhatár 68 évre történő emelése 2044 és 2046 között történne meg. Az OBR azonban legfrissebb jelentésében már azzal számol, hogy a korhatár-emelésre 2037 és 2039 között kerül sor. A jelentés szerint a Pénzügyminisztérium ezt tekinti jelenlegi politikai irányvonalnak, annak ellenére, hogy az erről szóló jogszabályt még nem fogadták el.
Az OBR így fogalmazott:
„Feltételezzük, hogy az állami nyugdíjkorhatár 2037–2039 között 68 évre emelkedik, majd a 2070-es években 69 évre.”
A hivatal arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány mégis a jelenleg hatályos, 2044-es menetrendet követné, az évente átlagosan mintegy 6 milliárd fonttal növelné az állami kiadásokat azokban az években, amikor a korhatár-emelés késlekedne.
Körülbelül ötmillió dolgozót érinthet a változás
A szakértői számítások szerint a tervezett előrehozott emelés elsősorban azokat érintené, akik jelenleg 49 és 55 év közöttiek. Nekik várhatóan egy plusz évet kellene dolgozniuk, mielőtt megkapnák állami nyugdíjukat.
A jelenlegi éves állami nyugdíjösszeg alapján ez személyenként körülbelül 12 500 fontnyi kieső nyugdíjbevételt jelenthet arra az egy évre, amíg tovább kellene munkában maradniuk.
Még nincs végleges döntés
A Munkáspárt tavaly új felülvizsgálatot indított az állami nyugdíjkorhatárról, amelyet jogszabály ír elő hatévente. A vizsgálatot Dr. Suzy Morrissey, a Pensions Policy Institute helyettes igazgatója, valamint a Government Actuary’s Department vezeti.
Érdekesség, hogy a 2037-es korhatár-emelés ötlete nem új. Már a 2017-ben, Theresa May miniszterelnöksége idején készült első hivatalos felülvizsgálat is ezt javasolta.
A brit szabályok szerint azonban minden ilyen jelentős változást legalább tíz évvel a bevezetés előtt kell bejelenteni. Ez azt jelenti, hogy ha valóban 2037-ben szeretnék életbe léptetni az új korhatárt, akkor a szükséges törvényeket legkésőbb jövőre el kell kezdeni elfogadni.
Torsten Bell nyugdíjügyi miniszter korábban hangsúlyozta, hogy a kormány még nem hozott végleges döntést. Márciusi parlamenti meghallgatásán azt mondta:
„Szeretnénk biztosítani, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható legyen. Az egyik legnagyobb probléma jelenleg az emberek bizalmának csökkenése a nyugdíjrendszer iránt. A méltányosság az állami nyugdíj egyik alapelve.”
Szakértők szerint mielőbb egyértelmű döntésre lenne szükség
Paul Johnson közgazdász, a Fiscal Studies Institute korábbi vezetője szerint a bizonytalanság nem tesz jót sem a munkavállalóknak, sem a nyugdíjrendszernek. Úgy véli, ha a kormány valóban előrébb akarja hozni a nyugdíjkorhatár emelését, akkor erről nyíltan kellene beszélnie és mielőbb jogszabályt kellene alkotnia.
Johnson szerint ugyanakkor a korhatár-emelés hosszú távon indokolt lehet, mivel a várható élettartam növekedésével a jelenlegi rendszer fenntarthatósága egyre nagyobb kihívást jelent. Hozzátette azonban, hogy a kormánynak más kérdéseket – például a híres „triple lock” nyugdíjemelési garanciát – is felül kell vizsgálnia annak érdekében, hogy az állami nyugdíjrendszer hosszú távon is finanszírozható maradjon.
A brit Pénzügyminisztérium ugyanakkor közölte: az OBR jelentésében szereplő információ nem számít újdonságnak, hiszen a korábbi kormány már korábban is nyilvánosan vállalta, hogy 2037 és 2039 között 68 évre emeli az állami nyugdíjkorhatárt. A jelenleg zajló hivatalos felülvizsgálat eredményét azonban még meg kell várni, ezért végleges döntés egyelőre nem született.
Közben már idén áprilisban megkezdődött a nyugdíjkorhatár 66-ról 67 évre történő fokozatos emelése is, amely minden olyan munkavállalót érint, aki 1960 áprilisa után született. A most vizsgált újabb változás ennél is jelentősebb lehet, hiszen a következő évtizedek nyugdíjba vonulási szabályait alapjaiban alakíthatja át. Forrás: Independent