Egy több hónapos halottkémi vizsgálat végén most hivatalos döntés született a Greater Manchester területén történt megrázó családi tragédia ügyében: a 40 éves Martina Karos öngyilkosságot követett el, nyolcéves, súlyosan fogyatékos lánya, Eleni Edwards halálát pedig jogellenes emberölésnek minősítették.
Martina Karos és Eleni holttestét 2024. szeptember 23-án, hétfőn találták meg salfordi otthonukban, a South Radford Streeten. Miután Eleni nem jelent meg az iskolában, a hatóságok riasztást kaptak, és a mentők az anya és a gyermek holttestére ugyanabban a hálószobában bukkantak rá. A helyszínen mindkettőjüket halottnak nyilvánították, a kórbonctani vizsgálat pedig megállapította: szén-monoxid-mérgezés okozta a halálukat.
A Bolton Coroners’ Court előtt zajló eljárás végén Peter Sigee területi halottkém kimondta: Martina Karos szándékosan hozta létre azt a környezetet, amelyben ő és lánya a mérgező gáz hatására életüket vesztették, azzal a céllal, hogy mindkettőjük élete véget érjen.
A bíróságon elhangzott, hogy Elenit már csecsemőkorában több súlyos betegséggel diagnosztizálták. Vak volt, nem tudott beszélni, mozgása erősen korlátozott volt, így édesanyja teljes munkaidőben gondoskodott róla. Martina Karos volt a gyermek egyetlen gondozója.
A nő családtagjai elmondták: mentális állapota 2023 végén gyors romlásnak indult, ekkor kezdett öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokat megfogalmazni. Évek óta kezelték szorongás és depresszió tüneteivel. A hatóságok 2024 januárjában gyermekvédelmi terv alá helyezték Elenit, mivel szakemberek szerint fennállt az „érzelmi indíttatású ártalom” kockázata az anya tartós rossz lelkiállapota miatt. A halálesetek idején azonban egyik érintett szakember sem jelzett közvetlen veszélyt.
Ítéletében a halottkém hangsúlyozta: Martina Karos rendkívüli magányt és elszigeteltséget élt meg, annak ellenére, hogy családjától, szűk baráti körétől és több szakembertől – köztük háziorvostól, mentálhigiénés szolgálatoktól, szociális munkásoktól és gondozóktól – is folyamatos támogatást kapott. Aggódott amiatt, hogy lánya milyen ellátásban részesülne az ő halála után, ezért döntött úgy, hogy Eleni életét is kioltja.
A halottkém kiemelte: Martina Karos a tragédiát megelőző időszakban következetesen tagadta, hogy ártani akarna magának vagy gyermekének, és nem volt objektív ok feltételezni, hogy ilyen cselekedetre készül. A történtek nem voltak ésszerűen előre láthatók, és az ellátórendszer részéről nem azonosítható mulasztás vagy hiányosság, amely hozzájárulhatott volna a halálesetekhez.
A bíróságon felolvasták Martina Karos édesanyja, Malgorzata Karos nyilatkozatát is. Ebben úgy emlékezett lányára, mint tehetséges, intelligens és szerető emberre, aki „jobban szerette a gyermekét, mint saját életét”. Eleni volt élete középpontja, és mindent megtett azért, hogy a kislány a fogyatékosságai ellenére a lehető legjobb életet élhesse.
A gyászoló nagymama azt is hangsúlyozta: szeretnék, ha a tragédia változást hozna abban, ahogyan a társadalom a fogyatékos gyermekekre és az őket nevelő szülőkre tekint. „Egy gyermeknek boldog szülőkre van szüksége” – fogalmazott. Hozzátette: a fájdalom soha nem múlik el, de remélik, hogy Martina és Eleni halála hozzájárulhat ahhoz, hogy más családok időben megkapják a szükséges segítséget, mielőtt visszafordíthatatlan döntések születnének. Forrás