A támogatásokat igénylőknek hamarosan havonta ellenőrizni fogják a bankszámláját, ugyanis a brit kormány most végre komolyabb erőfeszítéseket tervez tenni a csalások visszaszorítására. A The Telegraph értesülése szerint a Covid utáni új, szigorúbb ellenőrzések a becslések szerint extra 500 millió fontot takaríthatnak meg az adófizetőknek már az első öt évben.
Jelenleg több mint 5,4 millióan igényelnek munkanélkülieknek járó segélyeket, támogatásokat, és ez a szám idén ősszel ismét rekordot döntött. De ahogy az igénylők száma folyamatosan és gyorsan nőtt a Covid-járvány ideje alatt, vele együtt nőtt a csalásokat elkövetők száma is.
A jelenlegi szabályok szerint a Munka- és Nyugdíjügyi Minisztériumnak minden igénylő bankszámla adatait be kell kérnie, ha csalás gyanúja merül fel. Az év végétől azonban a bankoknak havi ellenőrzést kell végezniük a csalásra utaló jelek keresésére.
A DWP szóvivője ezt nyilatkozta: „Már most is fellépünk azokkal szemben, akik megpróbálják kihasználni a támogatási rendszert annak érdekében, hogy a következő évben 1,3 milliárd fontot takarítsunk meg az adófizetőknek. Folytatjuk a csalások felszámolására irányuló terveinket a Fighting Fraud programunkon keresztül, amely jelentősen megerősíti a csalás elleni küzdelem frontvonalát azáltal, hogy képzett szakembereket vonunk be a Universal Credit igénylők millióinak felülvizsgálatára, más egyéb intézkedések mellett.”
A Big Brother Watch igazgatója, Silkie Carlo hangsúlyozta, milyen veszélyekkel járhat, ha a kormány engedélyezi, hogy megnézzék az emberek bankszámláit.
Azt mondta: „A kormánynak nem szabad alapos indok nélkül hozzáférést adni senki bankszámlájához ebben az országban, függetlenül attól, hogy az adott személy részesül-e támogatásban vagy sem. A fogyatékkal élőket, betegeket, gondozókat vagy munkát keresőket alapértelmezés szerint nem szabad bűnözőkként kezelni.”
„Az ilyen javaslatok megsemmisítik Nagy-Britanniában azt a régóta fennálló demokratikus elvet, miszerint az állami megfigyelések csak a gyanú felmerülése esetén történhetnek meg, és mindenki számára veszélyes lenne, ha a kormány megmásítaná álláspontját ebben a tekintetben. A jóléti rendszerben köztudottan rossz az információfeldolgozás, és ha az állam emberek millióinak a banki adataiban kezd el kutatni, az nagy valószínűséggel súlyos hibákat fog okozni.”
A csalók a múltban egyedi kifogások egész sorát használták, hogy olyan előnyökhöz jussanak, amelyekre nem voltak jogosultak. Az egyik londoni csaló azt állította, hogy egy fehér nő, annak ellenére, hogy a bőrszíne fekete volt, mint később kiderült – és ezt még megfejelte azzal, hogy azt hazudta, hogy az arca egy autóbaleset következtében változott meg.
Egy Folkestone-ban kérdőre vont férfi pedig, aki elmulasztotta bejelenteni éjjeli őr állását, azt mondta: „Csak nappal igényelek támogatást – amit éjjel csinálok, az az én dolgom.” És az ilyen és ehhez hasonló történeteknek valószínűleg se vége, se hossza, viszont ha a kormány beváltja az ígéretét, hamarosan komolyabban a körmére fognak nézni a támogatásokat igénylőknek, és kiderül ki az, aki tényleg jogosult rá, és ki az aki csak próbálja arcátlan módon kihasználni a rendszert. Forrás