Nagy-Britannia számára komoly problémát fog jelenteni az alacsony fizetésű álláslehetőségek betöltése a Brexit után, amennyiben az ország egyben meg is kívánja védeni a külföldi bevándorlókat az őket kihasználni kívánó munkáltatóktól, derült ki egy nemrégiben közzétett tanulmányból.

A szakértők szerint a brit kormány által vázolt megoldások a munkaerőhiány pótlására ugyanis egyáltalán nem kockázatmentesek. Az egyik opció védtelenól hagyná a külföldi olcsó munkaerőt a munkáltatókkal szemben, ami azt eredményezheti, hogy rossz munkafeltételek mellett kihasználhatnák őket. A másik opcióval pedig egyáltalán nem biztos hogy elegendő munkaerő áramlana az országba a tapasztalatot nem igazán igénylő munkalehetőségek betöltésére.

Ahogy közeledik a kilépés határideje, a miniszterek egyre jobban kapkodnak, és próbálják kitalálni, hogy miként menthetik meg azokat a cégeket, akik nagymértékben függenek a külföldi olcsó munkaerőtől. A legfrissebb adatok szerint 2017-ben nagyjából 500 000 ember dolgozott alacsony fizetésű munkakörökben a szigetországban, aki más EU tagállamból származik. Ide sorolhatók olyan népszerű munkák, mint takarítók, pincérek, vagy épp a raktári fizikai munkások.

A University of Oxford’s Migration Observatory által készített tanulmány szerint két fő opció lesz a Brexit után arra, hogy a külföldi munkaerőt segítse az ország abban, hogy el tudjanak helyezkedni az országban valamilyen munkakörben.

Az egyik verzió a fiatalok beáramlását támogató rendszer kiszélesítése és kiterjesztése az EU-ra is, a másik pedig egy új munkavállalási engedély rendszer bevezetése az alacsonyan képzett vagy képzettlen külföldi munkaerő számára olyan ágazatokban, mint a mezőgazdaság vagy az egészségügy. Az elemzés szerint mind a két opciónak nagy előnye és nagy hátránya is lehet.

A szerzők szerint a munkavállalási engedély rendszer verziója azt a hatalmas kockázatot rejti magában, hogy a munkáltatók kíméletlenül kihasználnák a sebezhető alkalmazottjaikat, mivel az, hogy ők az országban maradhatnának-e, azon múlna, hogy a munkájukat meg tudják-e tartani vagy sem.

„A tény, hogy az alkalmazott, egy adott munkakörhöz lenne kötve, sokkal nehezebbé tenné az olyan munkaadók otthagyását, akik visszaélnek a hatalmukkal. Ezt a szituációt a fizetések és a munkáltatók által felkínált munkakörülmények szigorú szabályozásával lehetne kordában tartani. Kifejezetten bonyolult és nehéz feladat, főleg, ha a rendszerben rengeteg alkalmazott dolgozik.”

A másik opció a fiatalok beáramlását támogató rendszer kiszélesítése, ami jelenleg a 18 és 30 közöttieknek engedi, hogy két évre dolgozni jöjjenek az országba, olyan más helyekről, mint Ausztráli, Új-Zéland vagy Kanada. A kormány már tervezi ennek a kiterjesztését az EU-s országokra a Brexit végkifejletétől függően.

Ezzel a verzióval viszont az lenne a baj, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a diákok, vagy a végzett fiatalok pont azokra a munkakörökre jelentkeznének, mint amiknek a betöltésére a legnagyobb szüksége lenne Nagy-Britanniának. „Ez azért van így, mert ez a rendszer a lehetőségek túl széles skáláját biztosítaná az ide érkező fiataloknak, és azok az emberek, akiknek sok lehetőségük van, inkább szoktak bolti vagy báros munkákat elvállalni, mint gyárban, vagy kint a mezőn dolgozni.”

A belügyminisztérium szóvivője a téma kapcsán azzal nyugtatott mindenkit, hogy „az EU-ból való kilépés után egy olyan bevándorlási rendszer fog életbe lépni Nagy-Britanniában, ami a lehető legjobban szolgálja majd az egész ország és lakóinak érdekeit.”     Értesülj az angliai hírekről azonnal, facebookon való keresgélés nélkül: katt alul a csengő ikonra, majd a csatlakozásra     Forrás