Két iráni rakétát lőttek ki Ciprus irányába, ahol brit katonai támaszpontok működnek – erősítette meg John Healey brit védelmi miniszter. Bár a kormány szerint a lövedékek „nagy valószínűséggel nem közvetlenül a brit bázisokat célozták”, az eset rávilágít arra, mennyire kiszámíthatatlan az iráni megtorlás.
A bejelentés újabb aggasztó fejlemény a gyorsan eszkalálódó közel-keleti válságban, amely azután robbant ki, hogy az Egyesült Államok és Izrael megelőző csapásokat hajtott végre Irán ellen, megsemmisítve katonai infrastruktúrát és likvidálva az ország legfelsőbb vezetőjét, Ali Khameneit.
300 brit katona volt a közelben
John Healey a brit médiának nyilatkozva elmondta: a rakétacsapások idején mintegy 300 brit katona tartózkodott a célpontok közelében Bahreinben.
„Néhányan közülük néhány száz yardra voltak a becsapódásoktól” – közölte.
A védelmi miniszter hangsúlyozta: az iráni válaszcsapások „kontrollálatlanok és válogatás nélküli jellegűek”, ami növeli a regionális konfliktus kockázatát.
Brit gépek a levegőben
A nyilatkozat egy nappal azután hangzott el, hogy Keir Starmer miniszterelnök megerősítette: brit harci repülőgépek teljesítenek védelmi bevetéseket a Közel-Keleten.
Healey részletesen ismertette a brit műveleteket:
A Katarból felszálló gépek az ottani létesítményeket védik rakéta- és dróntámadások ellen.
A Ciprusról induló repülők ugyanezt a feladatot látják el a sziget térségében.
Amennyiben a levegőben észlelt fenyegetés más országok ellen irányul, a brit erők azt is megsemmisíthetik.
„Amikor arról beszélek, hogy Nagy-Britannia szerepet játszik a regionális stabilitás megerősítésében összehangolt védelmi műveletek részeként, pontosan erre gondolok” – fogalmazott.
Iráni fenyegetések és brit aggodalmak
A konfliktus azután mélyült el, hogy Donald Trump amerikai elnök és Izrael nagyszabású csapásokat indított Irán ellen, a teheráni vezetés és a nukleáris program felszámolására hivatkozva.
A brit védelmi miniszter szerint „kevesen gyászolják” Hamenei halálát, ugyanakkor most a térségre gyakorolt következmények jelentik a legnagyobb veszélyt.
Healey emlékeztetett:
Irán az elmúlt évben 20 terrortervhez köthető az Egyesült Királyságban.
A rezsim több tízezer saját állampolgár haláláért felelős.
Mintegy 50 ezer drónt szállított Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúhoz.
„Ne legyen kétség: ez egy olyan rezsim, amely más országokat zaklat, destabilizálja a térséget, és soha nem juthat nukleáris fegyverhez” – hangsúlyozta.
Jogvita és brit álláspont
Arra a kérdésre, hogy az amerikai–izraeli csapások jogszerűek voltak-e, Healey nem kívánt egyértelmű választ adni.
„Az Egyesült Államoknak kell megindokolnia saját lépéseit. Én az Egyesült Királyságot képviselem” – mondta, hozzátéve, hogy minden brit katonai művelet a nemzetközi jog keretein belül történik. Arra sem adott konkrét választ, hogy az Egyesült Királyság csatlakozhat-e közvetlen támadó műveletekhez Irán ellen.
Fokozódó regionális kockázat
A ciprusi rakétaincidens új szintre emeli a feszültséget, mivel közvetlenül érintheti a brit katonai jelenlétet a térségben. A szakértők attól tartanak, hogy az iráni megtorlás tovább szélesedhet, és nyugati támaszpontokat is célba vehet. A brit kormány jelenleg védelmi szerepet vállal, de a gyorsan változó biztonsági helyzet miatt London folyamatosan felülvizsgálja katonai készültségét a Közel-Keleten. Forrás