Egy cukorbeteg nőt holtan találtak otthonában azok után, hogy felhívta a 999-es segélyhívó számot, de a mentő csak másnapra ért ki hozzá. Sandra Diane Finch veszélyesen magas vércukorszinttől szenvedett, amikor a mentőket hívta, hogy segítsenek rajta.
A Staffordshire területén található Lichfieldből származó 44 éves nő azt mondta a West Midlands Mentőszolgálat munkatársainak, hogy magas a glükózszintje, hogy többször is hányt, és meglehetősen álmosnak érzi magát. Hívását a „hármas” kategóriába sorolták, ami azt jelenti, hogy olyan egészségügyi vészhelyzetről van szó, amelyhez a mentőknek az egyórás válaszidőn belül kellett megérkezniük.
De amikor 15 órával később a mentők végre megjelentek, a nő már halott volt. Miss Finch állítólag december 4-én este 21 óra körül hívta először a mentőket. Abban az időben a klinikai validálási csoport, amely a mentőautó kiküldése előtt felülvizsgálatot végez, „létszámhiányban szenvedett”, és „nem volt időkorlát az értékelés elvégzésére”. Ez azt jelentette, hogy addig nem történt meg az értékelés, amíg Miss Finch másnap reggel 7:22-kor nem válaszolt a mentőszolgálat visszahívására – 10 órával a 999-es hívása után.
Mire a mentőautó december 5-én 13 óra 8 perckor megérkezett Curborough Road-i otthonába, az 1-es típusú cukorbeteg ketoacidózisban életét vesztette – anyagcsere-rendellenesség, amely a cukorbetegség egyik legsúlyosabb szövődménye, és olyankor következik be, amikor a betegek cukorszintje túl magas.
A szakértők azt mondták Emma Serrano halottkémnek, hogy Miss Finch telefonhívásának „kettes kategóriás” esetnek kellett volna lennie, összhangban azokkal, akik agyvérzést, szívrohamot, vagy például súlyos vérveszteséget szenvedtek el – melyeknél a megcélzott kiérkezési idő 18 perc. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozták, hogy Miss Finch nem halt volna meg, ha a mentőautó a hármas kategóriához megállapított maximum 1 órás időintervallumon belül a helyszínre érkezik.
A múlt hónapban Mrs. Serrano, Stoke-on-Trent és North Staffordshire területi halottkémje a Miss Finch esetéről készült jelentésben azt írta, hogy „ketoacidózisban halt meg, ami az elhanyagolása miatti inzulinhiány következtében lépett fel”. A jelentésében felszólítja a mentőszolgálat vezetőit, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne forduljanak elő hasonló halálesetek.
Azt mondta: „Ez oda vezetett, hogy egy 1-es típusú cukorbeteg, aki álmosnak érezte magát, és glükózszintje teljesen felborult, nem minősült olyan súlyos helyzetnek, amely gyors beavatkozást igényelt volna.”
Azt is hozzátette, hogy az esetnek nem abba a kategóriába kellett volna kerülnie a súlyosságát tekintve, és hogy, ha az egyes esetek értékeléséhez nincs időkorlát megadva, és nem priorizálják az eseteket rendesen, akkor az további késésekhez és azokból fakadó további halálesetekhez fog vezetni.
A West Midlands Mentőszolgálat szóvivője azt mondta: „Szeretnénk kifejezni legmélyebb együttérzésünket Sarah Finch családjának. A Clinical Validation Team bevezetése jelentős előnyökkel járt a betegek számára. Majdnem 200 000 telefonáló sokkal gyorsabban kapta meg az általa igényelt ellátást, mint akkor, ha minden esethez mentőt küldtünk volna.”
„Minden 3. és 4. kategóriájú incidens, egy előre meghatározott mentességi lista kivételével, most közvetlenül a klinikai validációs csoporthoz kerül. Célunk, hogy 60 percen belül felvegyük a kapcsolatot a harmadik és negyedik kategóriájú betegekkel klinikai értékelés céljából. A betegeket időrendi sorrendben hívjuk vissza, az incidens kategóriájukon belül.”