Biztos, sokan vannak közülünk olyanok, akik gyakran a fejüket vakarják a fizetési napokon, mert nincsenek tisztában azzal, hogy a helyes összeget kapták-e meg; vagy csak szeretnék tudni, mennyi lehet a heti átlagfizetésük, mennyire számítsanak felmondási idő, vagy elbocsátási idő esetén. A heti átlagbérünk kiszámítása nem nehéz, viszont, vannak dolgok, amiket figyelembe kell vennünk a számolgatás során.
Először is, amikor elkezdünk dolgozni, a munkáltatónknak közölnie kell velünk, hogy mennyi fizetést fogunk kapni, és milyen gyakorisággal. Amit még tudatnia kell velünk:
- a fizetés napját vagy dátumát (pl. minden pénteken, vagy a hónap utolsó napján)
- hogyan leszünk fizetve (készpénzben, csekkel vagy banki átutalással)
Ha alkalmazottak vagyunk (és itt most nem szabadúszókról vagy szerződésesekről van szó), jogunk van a bérelszámolásra (payslip), amely megmutatja a bérünket, a levonásokat, mint például az adóból, szakszervezeti előfizetésből eredő levonások stb.
Nem árt tudnunk, hogyan számítsuk ki a heti bérünket, ha esetleg nem a megfelelő összeget kaptuk fizetésül az adott hónapban. Azonban, még mielőtt rátérnénk a részletekre, meg kell, említsük a részmunkaidőben dolgozókat, akik legalább ugyanannyi fizetést kell, hogy kapjanak óránként ugyanazért a munkáért, mint a teljes munkaidőben dolgozók.
Hogyan is számítsuk ki tehát a heti fizetésünket?
Nagyon fontos, hogy tudjuk, hogyan számoljuk ki a heti fizetésünket, így tudhatjuk meg, mennyit kell kapnunk a következő esetekben:
- végkielégítés elbocsájtáskor,
- felmondási idő alatt,
- a szabadság idején,
- garantált fizetés esetén (ezt akkor kapjuk, ha a munkáltatónk nem tud számunkra munkát adni, de a szerződésünk szerint, ki kell fizetnie minket mindenképp)
- kompenzáció a foglalkoztatási törvényszék megítélése szerint.
Azoknak, akik heti lebontásban kapják a pénzüket, természetesen, nem kell semmit számolgatniuk. A bérelszámolásukon minden rajta van. Azonban, ha a fizetés összege változik, vagy nem hetente kapjuk a fizetésünket, akkor egy 12 hetes periódust kell alkalmaznunk a fizetés kiszámolásához.
A 12 hetes periódus
A heti fizetésünket úgy számolhatjuk ki, hogy átlagot vonunk egy tetszőleges 12 hetes periódus fizetéseiből. Viszont, tudnunk kell, hogy annak megfelelően kell kiválasztanunk a 12 hetet, amilyen célból ki akarjuk számítani a heti fizetésünket (pl. végkielégítés, felmondási idő alatti fizetés stb.)
- A végkielégítés kiszámítása
Ha azt szeretnénk tudni, mennyi végkielégítést kell kapnunk hetente, ha erre sor kerülne, akkor a végkielégítésünk napjáig terjedő 12 hetet kell vennünk.
- Felmondási idő alatti fizetés kiszámítása
A felmondási időd első napja előtti napot bezáró 12 hetet kell számításba vennünk.
- Fizetett éves szabadság
Ezt úgy számíthatjuk ki, ha a szabadságunk első napja előtti 12 hetet vesszük figyelembe.
- Garantált fizetés kiszámítása
Ha a szerződésünk azt írja elő, hogy a munkáltatónknak akkor is ki kell fizetnie minket, ha nem tud nekünk munkát adni, akkor a fizetési napunk előtti 12 hetet kell vennünk alapul. Ha már nem dolgozunk a munkáltatónak, akkor a nála töltött utolsó 12 hetet vegyük számításba.
Hogyan számítsuk ki a heti fizetésünket?
Adjuk össze a 12 hetes periódus fizetéseit és osszuk el 12-vel. Így megkapjuk azt az összeget, ami hetente jár nekünk. Akkor is így járjunk el, ha több hetet kellett összeadnunk, mint 12. A bónuszokat is beleszámolhatjuk. Erről lejjebb olvashattok.
- Túlórázás
Ha a szerződésünk szerint, a munkáltatónk köteles kifizetni a túlóránkat, azokat is beleszámolhatjuk.
- Előző munkáltatónak elvégzett munka esetén
Az előző munkáltatónknál végzett munkánkat beleszámolhatjuk a heti átlagfizetésünk kiszámításába, ha nem volt időkiesés a két munka között a váltáskor.
Ha szükségünk van segítségre a számolás során, az Acasnak és a Citizens Advice-nak jó kalkulátorai vannak erre a célra.
- Hogyan számítsuk ki a heti átlagfizetésünket, ha műszakban dolgozunk, vagy jutalékot kapunk?
Ha hétről hétre változik a munkaóráink száma, akkor bonyolultabb kiszámítani, mennyit is kellene kapnunk hetente.
- Prémium és jutalék esetén:
Ebben az esetben, az elvégzett munkamennyiségtől, ill. a jutalékoktól függően változhat a heti összeg. Ilyenkor az is előfordulhat, hogy nem a munkaórák után kapjuk meg a fizetést, hanem az elvégzett munka után.
Ilyenkor a heti fizetésünk kiszámítására több hetet kell vennünk. Azonban, először, adjuk össze a 12 hétért kapott fizetésünket, amibe beleszámolhatjuk a túlórát és a jutalékokat. A bónuszok kiszámolására vannak sajátos módok.
- Negyedéves bónuszok
A számításba belekalkulálhatjuk a negyedéves bónuszunk átlagösszegét.
- Osszuk el a bónuszunk összegét 13-mal (annyi héttel, ahány egy negyedévben van).
- A kapott számot szorozzuk meg 12-vel (azokkal a hetekkel, amelyek segítségével kiszámoljuk a heti átlagfizetésünket)
Példa:
Mondjuk, hogy negyedévente 260 font jutalékot kapunk:
- Osszuk el a 260 fontot 13 héttel = 20 font
- Szorozzuk meg a 20 fontot 12 héttel = 240 font
Tehát, a heti átlagfizetésünk kiszámításakor a 240 fontot hozzáadhatjuk a 12 hét összegéhez.
- Éves jutalékok
Ha éves jutalékot kapunk, a következőket kell tennünk:
- Osszuk el a jutalék összegét 52-vel (ennyi hét van egy évben)
- A kapott összeget szorozzuk meg 12-vel.
Példa:
Ha 5,200 font éves jutalékot kapunk:
- Osszuk el az 5,200 fontot 52 héttel = 100 font/hét
- A 100 font/hetet szorozzuk meg 12 héttel = 1,200 font
Tehát, a heti átlagfizetésünk kiszámításához 1,200 fontnyi bónuszt kell hozzáadnunk a 12 hetes periódus alatt kapott fizetésünk összegéhez.
Ha nem kapjuk meg a jutalékunkat, ami a szerződésünk szerint jár nekünk, akkor:
- Beszéljünk a munkáltatónkkal, hátha valamilyen félreértés történt.
- Kérjük meg őt, hogy írásban részletezze, hogyan számolta ki a bérünket.
- Tartsunk másolatot minden levélről és minden találkozón készített feljegyzésről.
4.Óradíj
Az átlagos órabérünket úgy számoljuk ki, hogy a 12 hét alatt megkeresett fizetésünket elosztjuk annyival, ahány órát dolgoztunk a 12 hét alatt.
5.Heti díj
Az órabérünket szorozzuk meg a ledolgozott órák számának átlagával, amit a 12 hetes periódus alatt végeztünk, és megkapjuk a heti átlagfizetésünket.
5.Műszakos vagy rota munka
A heti átlagfizetésünket a 12 hét alatt ledolgozott órák átlaga adja meg, átlag fizetési rátán.
Példa:
Mondjuk, hogy 6 fontot keresünk óránként, és három 9 órás műszakban dolgozunk, aztán van 3 szabadnapunk.
9 font órabért kapunk hétvégenként. A 12 hetes periódus számolásakor az első munkanapunk a hétfő. Így számoljuk ki a heti fizetésünket.
- Számoljuk ki, hány órát dolgoztunk a 12 hét alatt (42 x 9 óra = 378 óra).
- A kapott számot osszuk el 12-vel, hogy megkapjuk a heti átlagfizetésünket: 378 : 12 = 31.5 óra.
- A hétköznapi műszakokra számolva: mondjuk, hogy 30 hétköznapot dolgoztunk 9 órás műszakokban, 6 fontos órabéren. 30 műszak x 9 óra = 270 óra. Ezt szorozzuk meg 6 fonttal, hogy megkapjuk a teljes összeget, amit a hétköznapokon végzett műszakunkért kaptunk: 1,620 font.
- Osszuk el az 1,620 fontot 12-vel, hogy megkapjuk a heti összeget: 135 font.
- Most számoljuk ki a bérünket a hétvégékért. 12 hétvégét dolgoztunk 9 órás műszakban. 12 műszak x 9 óra = 108 óra. Ezt szorozzuk meg 9 fonttal: 972 font.
- A kapott összeget osszuk el 12-vel, hogy megkapjuk a heti ősszeget: 81 font/hét.
- Most pedig, adjuk össze a heti és a hétvégi számokat: 135 font + 81 font = 216 font. Ez tehát, a heti átlagbérünk.
Levonások a fizetésünkből
A munkáltatónk nem vonhat le semmit a fizetésünkből, ha csak:
- azt a törvény előírja/megengedi (pl. társadalombiztosítás, jövedelemadó vagy diákhitel törlesztés);
- írásban adjuk a hozzájárulásunkat;
- a szerződésünk szerint megtehetik;
- nem dolgoztunk azért, mert részt vettünk egy sztrájkban, vagy valamilyen ipari megmozdulásban;
- korábban túlfizettek minket;
- a törvényszék ilyen határozatot hozott.
A levonások nem csökkenthetik a fizetésünket a nemzeti létminimum összege alá, hacsak azok a következőket nem tartalmazzák:
- adó vagy társadalombiztosítás;
- valami, amit elkövettünk, és a szerződés szerint felelősek vagyunk érte (például, a kasszát kezeljük egy boltban és kevesebb pénz van benne a nap végén, amennyinek lennie kellene);
- kölcsön visszafizetése;
- egy véletlenül megtörtént túlfizetés visszatörlesztése;
- az alkalmazónk által biztosított szállás kifizetése;
- a saját felhasználásunk (pl. szakszervezeti tagsági díj vagy nyugdíj hozzájárulás).
Ha kiskereskedésben dolgozunk, mondjuk boltban vagy étteremben
A munkáltatónk nem vonhat le többet, mint a bruttó fizetésünk 10%-a (ez az az összeg, mielőtt még levonódik belőle az adó és a társadalombiztosítás) minden fizetési időszak esetén, hogy fedezze a hiányt.
Példa.
A kasszánkban 50 fontos hiány van és a munkáltatónk le akarja ezt vonni a fizetésünkből.
Tegyük fel, hogy hetente 250 font a bruttó bérünk. A munkáltatónk ennek a 10%-át vonhatja le, ami 25 font.
Tehát, csak 25 fontot vonhat le az adott hónapban, aztán a következő fizetésünkből levonhatja a másik 25 fontot.
Abban az esetben, ha otthagyjuk a munkahelyünket, egy összegben levonhatják a pénzt, amivel tartozunk a munkáltatónknak.
Ha nem fizetik ki a teljes összeget, ami megillet minket:
Először is, beszéljünk a munkáltatónkkal, hátha nem hivatalosan megoldhatjuk a problémát. Ha nem sikerül, forduljunk az Acashoz, vagy a Citizens Advice-hoz. Tudnunk kell, hogy jogunk van munkaügyi törvényszékhez fordulnunk.
Ha elhagyjuk a munkahelyünket:
Ellenőrizzük a szerződésünket, hogy lássuk, a munkáltatónknak joga van-e visszatartani a bérünket. Általában, ki kell, hogy fizessék nekünk a ledolgozott munkánkért/időnkért járó teljes összeget a munkahely elhagyásának a napjáig.
Ha arra kényszerülünk, hogy felmondjunk, mert a munkáltatónk nem fizet, beadhatunk egy ún. konstruktív elbocsátásról szóló panaszlevelet (constructive dismissal claim) a munkaügyi törvényszéknek, amelyben azzal vádoljuk a munkáltatónkat, hogy törvénytelenül járt el velünk szemben. Forrás