Az Egyesült Királyságban milliók életét érintik azok az új jogszabályváltozások, amelyek célja, hogy igazságosabbá és biztonságosabbá tegyék az albérleti piacot. A kormány új Renters’ Rights Act (Bérlők Jogai Törvény) néven ismert reformcsomagja számos ponton alakítja át a lakásbérlés szabályait – véget vet az indoklás nélküli kilakoltatásoknak, szigorúbb előírásokat vezet be a bérbeadók számára, és megerősíti a bérlők jogait.
Ugyanakkor egyes szakértők attól tartanak, hogy a reformok elriaszthatják a bérbeadókat, ami hosszú távon a kínálat csökkenéséhez és a bérleti díjak emelkedéséhez vezethet. Az alábbiakban összefoglaljuk, mit jelentenek a változások az albérletben élők számára.
1. Vége az „indoklás nélküli” kilakoltatásoknak
A reform egyik legjelentősebb eleme, hogy megszűnik a „no-fault eviction”, vagyis az a gyakorlat, amikor a bérbeadó indoklás nélkül kiteheti a bérlőt egy Section 21 értesítéssel. Az új szabályok szerint a kilakoltatáshoz a tulajdonosnak valós indokot kell felmutatnia a bíróságon, például tartozást vagy antiszociális viselkedést.
Sarah Elliott, a Shelter lakhatási segélyszervezet vezetője szerint:
„Az angliai 11 millió bérlő végre megszabadul az indoklás nélküli kilakoltatások igazságtalanságától, ami emberek ezreit tette hajléktalanná.”
2. Rugalmasabb bérleti szerződések
A fix idejű szerződések helyett a jövőben folyamatos, havi megújuló bérleti szerződések lesznek érvényben. Ez nagyobb szabadságot ad a bérlőknek: bármikor felmondhatják a szerződést két hónapos felmondási idővel. A bérbeadók évente csak egyszer módosíthatják a bérleti díjat.
Nye Jones, a Generation Rent kampányvezetője szerint:
„A változás sokkal nagyobb rugalmasságot ad a bérlőknek – elköltözhetnek, amikor szükséges, miközben nagyobb védelmet élveznek a kilakoltatással szemben.”
3. Szigorúbb bérbeadói szabályozás
A törvény célja, hogy professzionálisabbá tegye a bérbeadói szektort.
Létrejön egy országos bérbeadói adatbázis, amelyből a bérlők megtudhatják, ki a tulajdonosuk. Emellett létrehoznak egy független bérbeadói ombudsmant, akihez a bérlők panasszal fordulhatnak.
Az önkormányzatok is nagyobb hatalmat kapnak a rossz állapotú lakások és szabálysértő bérbeadók ellen, például bérleti díj-visszafizetési határozatot is kiadhatnak.
4. Jog a háziállatokhoz
Az egyik leginkább üdvözölt újdonság, hogy a bérlőknek joguk lesz háziállatot tartani – amennyiben erről hivatalos kérelmet nyújtanak be. A bérbeadó nem utasíthatja el ezt ésszerűtlenül.
Owen Sharp, a Dogs Trust vezérigazgatója szerint:
„Ez a változás igazi áttörés a háziállatokat szerető bérlők számára – végre nem csak a tulajdonosok élhetik meg a házikedvencek örömét.”
5. Minimum lakhatási követelmények
A törvény célja, hogy javítsa az albérletek minőségét.
Minden bérleménynek meg kell felelnie egészségügyi és biztonsági előírásoknak, továbbá:
a konyhának 20 évnél,
a fürdőszobának pedig 30 évnél fiatalabbnak kell lennie.
Az úgynevezett Awaab-törvény alapján a bérbeadóknak kötelező lesz azonnal intézkedniük, ha a lakásban egészségkárosító veszély (pl. penész, szivárgás) található.
6. A diszkrimináció tilalma
A jövőben tilos lesz a bérlőkkel szembeni megkülönböztetés. Eddig gyakori volt, hogy a hirdetésekben ez állt: „No DSS” (vagyis nem fogadnak segélyből élőket) vagy „nincs gyerek”.
Az új törvény ezeket teljesen illegálissá teszi – a bérbeadók és közvetítők nem zárhatnak ki senkit jövedelmi forrása, családi állapota vagy társadalmi helyzete alapján.
7. Korlátok a bérleti díjemelésekre
A bérlők eddig alig tudták befolyásolni, mennyit fizetnek, és gyakran szembesültek inflációt meghaladó áremelésekkel. Az új törvény tiltja a bérleti liciteket – vagyis a tulajdonos nem fogadhat el magasabb ajánlatot az eredeti árnál.
A bérleti díjat évente legfeljebb egyszer lehet növelni, és túlzott emelés esetén a bérlő panaszt tehet az ombudsmanhoz.
Vajon csökkennek vagy nőnek a bérleti díjak?
A kormány abban bízik, hogy az új rendszer megfékezi a bérleti díjak elszabadulását és igazságosabbá teszi a piacot.
Ugyanakkor sok bérbeadó attól tart, hogy a szigorítások és a korábbi adóemelések miatt kevesebben fognak kiadni ingatlant, ami hosszú távon a kínálat szűküléséhez és a bérleti díjak emelkedéséhez vezethet.
Ben Beadle, a National Residential Landlords Association (NRLA) vezetője szerint:
„A kormánynak meg kell értenie, hogy az egészséges magánbérleti szektor kulcsfontosságú az ország gazdaságának. A reformok nem sodorhatják veszélybe a kínálatot.”
A Renters’ Rights Act reformjai mérföldkőnek számítanak az angliai albérleti piacon. A cél, hogy biztonságosabb, kiszámíthatóbb és emberségesebb bérleti környezetet teremtsenek. Bár a változások rövid távon feszültségeket okozhatnak a piacon, hosszabb távon a legtöbb szakértő szerint a bérlők kerülhetnek erősebb pozícióba. Forrás