Egyre határozotabbak azok a hírek, miszerint, bármelyik párt is nyeri a választásokat, komolyan fogják korlátozni a bevándorlók számát és jogait az Egyesület Királyságban.
Amikor Magyarországot 2004-ben felvették az EU tagjai közé, Nagy-Britannia elsőként nyitotta meg kapuit a magyar dolgozók előtt, akik nyugaton akartak dolgozni. A korábbi brit belügyminiszter, Jack Straw szerint, hiba volt feloldani az átmeneti korlátozásokat a kelet-európai országokkal, mint például Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. A korlátozások feloldása ellenére, nem kezdtek egyből özönleni a kelet-európai dolgozók Nagy-Britanniába. A legnagyobb hullám 2007-ben érte a Királyságot, amikor 102 ezer bevándorló érkezett. Ezt követően, zuhanni kezdett a kelet-európai bevándorlók száma. Ezzel szemben, a más országokból érkező mevándorlók száma folyamatosan nő.
A legutóbbi statisztikai adatok szerint, 2013 és 2014 szeptembere között, összesen 624 ezer bevándorló érkezett a Királyságba, amelyből 292 ezren az EU-n kívülről érkeztek, 251 ezren pedig az EU-n belülről. Érdemes megemlíteni, hogy ez idő alatt 300 ezren el is hagyták az országot. Jelenleg akkora nagy a bevándorlás ellenesség az országban, hogy bármelyik párt nyeri is meg a választásokat, mindenképpen szigorítani fognak a témában.
Most röviden, vegyük sorra, melyik párt mit ígér a választóinak.
UKIP
Az UKIP egy radikális párt, amely azt javasolja, hogy pontozzák a migránsokat. Pontrendszerrel válsztanák ki azokat, akikre szükség van az országban. Meghatároznának egy évi maximumot, ami azt jelenti, hogy max. csak 50 ezer képzett munkaerőt engednének az országba. Ezen kívül, 5 évre megtiltanák a képzetlen munkaerő áramlását, és a bevándorlóknak 5 évig semmilyen segélyt nem adnának.
Toryk
A bevándorlók kérdését illetően ők is jelentősen radikálisak. Az újraválasztásuk esetén azt ígérik, hogy évente néhány tízezerre fogják korlátozni a bevándorlók összlétszámát; négy évig semmilyen szociális juttatást nem kapnának; nem lenne munkakeresési támogatás a bevándorlók számára, és nem adnának szociális segélyt sem az országon kívül élő gyerekek után. Tárgyalnának az EU-val arról, hogyan lehetne deportálni az országból a bevándorló bűnözőket, és megakadályozni, hogy visszatérjenek az országga.
Munkáspárt
Az angolul Labour Party néven ismert párt történelmi ellenfele a Toryknak, vagyis, a konzervatívoknak. A szavazatokért folyó harc nagyon szoros jelenleg köztük. Ha ők nyerik a választásokat, valószínű, hogy enyhébb szigorító törvények születnek majd a bevándorlók ellen. Azonban, az ők változtatásai is szigorúak lennének e téren. Ha ők nyernének, 1000 új határőrt alkalmaznának, és megerősítenék az ellenőrzést az ország elhagyásakor, annak érdekében, hogy kiszűrjék azokat, akik illegálisan lépték át a határt, ill. akik tovább maradtak az országban, mint ahogy azt a vízumuk engedte volna. Ezen kívül, szintén meghatároznának egy maximális számot az EU-ból érkező bevándorlók számára, akik az országba érkezésüket követő két évig nem kaphatnának munkanélküli segélyt. Ráadásul, törvényt hoznának annak érdekében, hogy ne lehessen a migránsok kihasználásával a brit munkások bére alá ígérni.
A Skót Nemzeti Párt (SNP) és a liberális demokraták (libdemek)
Mivel valószínűnek tűnik, hogy egyik nagy párt sem fog többséget szerezni a parlamentben, lehetőség adódhat arra, hogy koalíció jöjjön létre, aminek eredményeként, talán e két párt is beleszólhat a bevándorlási politikába.
Az SNP ígéretei e téren:
- A Skócia gazdasági érdekeivel összhangban lévő bevándorlási politikát fogja támogatni;
- újra bevezetné a munkavállalási vízumot, amit az országban tanult bevándorlóknak a tanulmányaik befejezése után kellene majd igényelniük;
- felülvizsgálná az illegális bevándorlók fogvatartási rendszerét, hogy egy igazságosabb és megbízhatóbb rendszer kerüljön kialakításra;
A libdemek ígéretei:
- Visszaállítanák a határok ellenőrzését ki- és belépéskor is;
- változtatnának az illegális migránsok fogvatartási rendszerén, hogy ne lehessen őket határozatlan ideig fogvatartani;
- az angolul nem tudó bevándorlókat angolórákra köteleznék. Ezért még munkakeresési segélyt is kapnának;
- kivezetnék az Egyesült Királyságon kívül élő gyerekek után járó segélyt.
Milyen hatással lennének az ígéretek a magyarokra?
Az Egyesült Királyságban élő magyarok pontos számát nem tudjuk. 2014-ben 300 ezer magyar munkavállalóról esett szó e téren. A statisztikai adatok szerint, ma már évente 5-10 ezer magyar megy ki munkát vállalni Londonba, akik nem a segélyekért merészkednek el odáig, hanem igazán dolgozni szeretnének. Nagyon sok magyar informálatlan azzal kapcsolatban, milyen jogaik vannak Nagy-Britanniában, milyen juttatásokhoz folyamodhatnának. Jelentős részük már úgy megy ki, hogy munka várja őket. Azok, akik nem kapnak mihamarabb munkát, hazamennek, mert az élet Londonban nagyon drága. Tehát, nem valószínű, hogy a szociális juttatások korlátozása miatt tömegével térnek majd haza a magyarok.
A London School Economics (LSE) egyik friss kutatása szerint, a munkanélküliség nem nő jelentősen azokban a városokban, vagy kerületekben, ahol jelentősen nagyszámú bevándorló él. Nagyon sok migráns nem tájékozott kellően a segélyek nyújtotta lehetőségekről, nem veszik igénybe az egészségügyet. Azonban, dolgoznak és adót fizetnek, amivel hozzájárulnak a brit államháztartás költségeihez. A kutatások szerint, nem jellemző az Egyesült Királyságban élő magyarokra és más bevándorlókra sem a munkanélüliség. Így tehát, a juttatások, segélyek szigorítása sokkal inkább a többségi társadalmat érintené, mintsem, hogy egy valós problémára nyújtana megoldást. Forrás: www.bbc.co.uk, www.index.hu
[fblike]
- Így értesülhetsz friss híreinkről azonnal
- Itt csatlakozhatsz a HuNglia Facebook csoporthoz (17,000fő)