Sir Keir Starmer brit miniszterelnök bemutatta új bevándorlási fehér könyvét, amely célul tűzi ki a bevándorlás drasztikus csökkentését az Egyesült Királyságban. A dokumentum a 2016-os Brexit kampány szlogenjét idézve hirdeti meg: „visszavesszük az irányítást határaink felett.” A kormány célja, hogy a letelepedés ne legyen automatikus jog, hanem „olyan kiváltság, amit ki kell érdemelni.”
A fehér könyv főbb pontjait az alábbiakban foglaljuk össze:
1. Letelepedés csak 10 év után – kivételekkel
A javaslat értelmében a bevándorlóknak legalább tíz évet kell az Egyesült Királyságban tölteniük, mielőtt állampolgárságért folyamodhatnak. Ugyanakkor az „jelentős hozzájárulást” nyújtó személyek – például orvosok, ápolók vagy mérnökök – gyorsított eljárásban kaphatnak letelepedési engedélyt.
2. Szigorodó nyelvi követelmények
A kormány emeli az angol nyelvtudás elvárásait minden bevándorlási kategóriában. Először fordul elő, hogy a főkérelmezők felnőtt eltartott családtagjai számára is kötelező lesz bizonyítaniuk az alapszintű nyelvismeretet.
3. Emelkedő szponzori díjak
A cégek által fizetendő „immigration skills charge” – vagyis a migráns munkavállalók után fizetett képzési díj – 32%-kal emelkedik. A kormány ezzel szeretné ösztönözni a hazai munkaerő fejlesztését.
4. Szakképzett vízumok: csak diplomás szintű állásokra
A jövőben csak diplomás szintű munkakörökre lehet majd szakképzett munkavállalói vízumot igényelni. Az ennél alacsonyabb szintű állásokra ideiglenes lehetőségek lesznek elérhetők, kizárólag igazolt munkaerőhiány esetén.
5. A szociális szektor külföldi toborzásának megszüntetése
Az új szabályok lezárják a szociális gondozói vízumok lehetőségét a külföldi munkavállalók számára. Ez azt jelenti, hogy a jövőben nem lehet új kérelmet benyújtani erre a munkaterületre külföldről.
A UNISON szakszervezet főtitkára, Christina McAnea figyelmeztetett: a szociális szektor már most is túlterhelt, és a külföldi munkavállalók hiánya súlyos következményekkel járhat az NHS-re is. A kormány szerint azonban 2028-ig engedélyezett lesz a már az országban tartózkodó dolgozók számára a vízumhosszabbítás és az átképzés.
6. Változások a nemzetközi hallgatókra vonatkozóan
Az egyetemeknek szigorúbb követelményeknek kell megfelelniük a külföldi diákok toborzásához. A „Basic Compliance Assessment” mutatóban 5 százalékponttal jobb eredményt kell elérniük. Emellett a végzett külföldi hallgatók a jövőben csak 18 hónapig maradhatnak az Egyesült Királyságban (a jelenlegi 2 év helyett).
7. Szigorúbb fellépés a bűnelkövető külföldiekkel szemben
A fehér könyv rendelkezik arról is, hogy minden elítélt külföldi állampolgárt jelenteni kell a Belügyminisztériumnak – nemcsak azokat, akik börtönbüntetést kapnak. A deportálási küszöböt is felülvizsgálják, különösen a nők és lányok elleni erőszak esetében.
8. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (ECHR) megmarad
Ellentétben a korábbi konzervatív kormánnyal, Starmer megerősítette, hogy nem kívánják elhagyni az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Ugyanakkor a kormány jogszabályban kívánja rögzíteni, hogy a letelepedésről a brit parlament és kormány dönt – nem pedig a bíróságok értelmezése alapján az ECHR 8. cikkelye.
9. Nem lesz kemény felső határ
A miniszterelnök kizárta, hogy „szigorú felső korlátot” vezetnének be a bevándorlási számokra, mivel szerinte ez a megközelítés korábban már többször is kudarcot vallott. Ehelyett „komoly, pragmatikus” megoldást ígér.
10. Mennyivel csökkenhet a bevándorlás?
A Belügyminisztérium nem közölt hivatalos célszámot, de a fehér könyvhöz mellékelt technikai dokumentum szerint évente mintegy 100,000-rel csökkenhet a kiadott vízumok száma. Ez összhangban áll a kormány informális célkitűzésével, miszerint a nettó bevándorlást a következő választásokig 200,000 körülire kívánják visszaszorítani.
Összegzés:
Keir Starmer bevándorlási reformja jelentős irányváltást jelent az Egyesült Királyság migrációs politikájában. A cél a gazdaság élénkítése, a brit munkaerő képzése és az integráció előmozdítása, miközben a politikai nyomásra válaszul csökkentik a bevándorlás volumenét. Az új szabályozás azonban komoly vitákat váltott ki, különösen a szociális szektort és a nemzetközi diákokat érintő intézkedések miatt. Forrás