„Csokit, vagy csalunk!” – szól az ijesztőbbnél ijesztőbb jelmezbe bújt gyerekek humoros fenyegetése október 31-én, Halloween estéjén. Megannyi hátborzongató történet tarkítja az eredendően kelta hagyományokból kialakult tradicionális ír ünnepet… De tudjuk-e mit is ünneplünk Halloween-kor?
A kelta időkben az egyik legfontosabb pogány ünnep a Samhain, vagyis a halottak ünnepe volt. A fesztivál a betakarítási időszak végét és a tél, vagy más néven az év „sötétebb felének” kezdetét jelentette, és az őszi napéjegyenlőség és a téli napforduló között körülbelül félúton volt. Gyakran hozzák összefüggésbe a halállal, mivel a kelták úgy hitték, hogy ezen a napon a szellemek visszatértek a földre.
A gonosz szellemek elűzésére az emberek hatalmas máglyákat gyújtottak, ahol gyakorta jelmezekbe bújva összegyűltek és többek közt állatokat áldoztak fel és takarmánynövényeket is égettek a szertartás keretein belül. A nyolcadik században III. Gergely pápa november 1-jét a ünnepnapnak nyilvánította és gondoskodott arról, hogy a Mindenszentek napja beépítse a samhaini hagyományok egy részét is, hogy megőrizze a békét a pogányokkal.
Samhaint ezt követően átnevezték All Hallows’ Eve-re, amiből végül Halloween lett. Az Egyesült Államokban a halloween azt követően lett népi ünnep, amikor az írek 1846 után tömegesen vándoroltak Amerikába. Az emberek jelmezekbe öltözve kopogtattak a szomszédok ajtaján, hogy pénzt vagy ételt kérjenek, ami idővel átváltozott a modern kori „trick or treat”-té. Az esemény hatalmas népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban, és végül fokozatosan kialakult a ma ismert ünnep.
Most pedig következzen egy válogatás a legszuperebb töklámpásokból, amiket valaha csináltak:
Reméljük, sikerült ötleteket adni, vagy meghozni a kedvet a tökfaragáshoz. Ha tetszettek, oszd meg az ismerősökkel is, hátha ők is hasznosnak találják! Forrás