Sir Keir Starmer, a munkáspárt vezetője megígérte, hogy „a munkáspárt vezetése alatti megújulás évtizede” során új városok egy „következő generációját” építi fel 1,5 millió új lakással együtt.
Sir Keir kijelentette, hogy ha pártja nyeri meg a közelgő választásokat, újra „átfutja” sz ingatlanok építésére vonatkozó terveket. Cselekvés nélkül azt mondta, hogy a lakástulajdon rövidesen a „kevesek luxusa” lesz. Miközben Sir Keir épp folytatni készült a konferencia beszédét, csillámporral borította be őt egy tüntető, aki választási reformokra szólított fel.
A legnagyobb tapsot azonban akkor kapta, amikor kijelentette, hogy a Munkáspártot „ellenzéki” pártból egy várakozó kormánypárttá emelte. A beszéd során a Munkáspárt vezetője reformernek igyekezett beállítani magát, és megígérte, hogy gazdasági növekedést és biztonságot nyújt az ország és lakói számára.
Sir Keir megígérte, hogy felgyorsítja az építkezéseket a kihasználatlan városi és városokhoz közeli területeken, hogy létrehozza az „új városok következő generációját” az angol városok közelében, hasonlóan ahhoz, ahogy az első munkáspárti kormány tette azt a második világháború után. Hozzátette, hogy ahol jó munkahelyek és infrastruktúra vannak a közelben, a munkáspárti kormány „ott építkezésekbe fog kezdeni”. Azonban ez nem jelenti a „zöldövezet feláldozását”.
„A Munkáspárt az a párt, amely megvédi zöldterületeinket” – mondta. „De ahol nyilvánvalóan nevetséges felhasználási módok vannak, használaton kívüli parkolók, sivár pusztaság – nem zöldövezet, szürke övezet, néha városhatáron belül is -, ott lépni fogunk.”
A Munkáspárt arra számít, hogy az új városokban az előzetes befektetések többsége a magánszektorból származik majd. Ígéretet tett arra is, hogy 1,5 millió új lakást épít a következő parlamenti ciklus öt éve alatt, azzal érvelve, hogy a több lakóingatlan központi szerepet játszik a gazdasági növekedés megvalósításában.
Sir Keir mostani liverpooli beszéde lehet az utolsó a jövőre esedékes általános választások előtt, és ez lehet az utolsó alkalma, hogy beszédet mondjon a konferencia közönsége előtt, amelyben megpróbálja úgy bemutatni magát, mint leendő miniszterelnököt.
Merész módon felszólította a pártjuktól „kétségbeesetten” menekülő konzervatív szavazókat, hogy csatlakozzanak a Munkáspárthoz, hozzátéve, hogy egy már „megváltozott Munkáspártot” vezet… Mindeközben szidta a torykat, akiket azzal vádolt, hogy „a populizmus és az összeesküvés zavaros vizeibe ereszkedtek, anélkül, hogy érveket tudnának felsorakoztatni a gazdasági változásra vonatkozó terveik mögött”.
A beszéd alig több mint egy óráig tartott, egy kis extra izgalommal megfűszerezve, amikor a biztonságiak lerángattak egy tüntetőt a színpadról, aki csillámport szórt a munkáspárt vezetőjére. Sir Keir erre csak így reagált: „Ezért is más már ez a párt. Ha ez az ember azt hiszi, hogy ez zavar engem, nem ismer.”
A beszéd jól bemutatta Sir Keir magabiztosságát pártvezetőként, közben méltatva Tony Blair volt miniszterelnököt, és az NHS megreformálására tett fogadalom is elhangzott, valamint Izrael támogatását illetően is nyilatkozott a munkáspárt vezetője, amelyet a közönség hangos tapssal hálált meg.
Arra azonban figyelmeztetett, hogy ha a Munkáspárt megnyeri a választásokat, akkor a feladata nehezebb és hosszabb lesz, mint Blair vagy a korábbi munkáspárti kormányok idején.
„Itt nincs varázspálca” – mondta Sir Keir. „Egy ország megváltoztatása nem olyan, mint egy mező kipipálása. Ezt nem lehet egy egérkattintással elintézni.”
A szakszervezetek válasza nagyjából pozitív volt, és bár Sharon Graham, a Unite főtitkára üdvözölte a beszédet, kijelentette, hogy „az ördög a részletekben lesz”, és felszólította a Munkáspártot, hogy „tegyen közzé részletesebb tervet az átformált brit gazdaságról”. Forrás