Egy fiatal és szorgalmas srác azt üzeni a Nagy-Britanniában élő hasonló korúaknak, hogy ne igyanak, bulizzanak annyit, és fogják kicsit vissza az új ruhák vásárlása iránt érzett vágyaikat, és akkor akár egészen korán ingatlan tulajdonosokká tudnak válni.
A Manchester környékéről származó Josh Parrott azt nyilatkozta, hogy 30 éves korára szeretne félig meddig nyugdíjba vonulni, és csak a saját ingatlanjaival foglalkozni. Miután mindössze 19 évesen vásárolta meg első otthonát, a 22 éves fiatalember azt nyilatkozta, hogy szerinte nincs jó kifogás arra, hogy a fiatalok miért nem tudnak házat venni, mert tudnának.
Parrott egy ingatlanügynöknél dolgozott, miközben befejezte gimnáziumi tanulmányait, és mindemellett takarítóként is pénzt keresett a szülei lakatos cégénél. Emellett a szüleinél lakott ugyan, de nem ingyen, csak kevesebbet (havi £120-ot) fizetett a lakhatásért. Így tudott elegendő pénzt félretenni ahhoz, hogy 19 éves korára egy £115,000 értékű ingatlant vegyen.
Ingatlanügynökként az éves fizetése 14 ezer font volt, aminek a nagy részét félre tudta tenni. Az autójára költött durván 2000 fontot, és lakhatásra szerencsére csak durván 1500-at kellett. Így tudott rövid idő alatt durván £11,000-ot félretenni, amiből megvehette az első házat Stockportban. Egy évvel később a ház értéke már 140 000 font volt, és bérbe adta, hogy fizetni tudja a jelzáloghitelt.
Ezt követően a második házát 21 évesen vette, ami akkor £140,000-ot ért. Ezután egy durván 20 000 fontos felújítást hajtott végre az ingatlanon, és rengeteg pénzt spórolt meg azzal, hogy a munka nagy részét ő maga végezte el munka után. Ezzel a ház értékét nagyjából további 60,000 fonttal növelte.
A gyakornok hiteltanácsadó, aki most keresi harmadik ingatlanát, megosztotta gondolatait és néhány tippet azzal kapcsolatban, hogyan szerezhetünk már viszonylag korán saját házat vagy lakást.
„Csak túl kell lépni azon a gondolkodásmódon, hogy bizonyos dolgokat csak bizonyos kor után érhetünk el. Nem arról van szó, hogy egy zseni lennék vagy különleges, vagy ilyesmi. Csak ki akartam hozni a legtöbbet az otthon lakásból: ez ugyebár közel sem olyan drága, mint albérletben élni főleg ügynökségen keresztül.”
„Egyszerűen csak nem szórtam a pénzt az ivásra, és szinte semmit sem költöttem ruhákra. A haverjaim mind azt mondták, hogy unalmas vagyok… Kaptam egy Ford Fiestát, amelyet megtartottam, miközben sok barátom drága autókat vásárol részletre, pl. Mercedes-eket. Végül is, szép autók persze, de én így havi 1200 fontot tudtam félretenni, már mire teljes munkaidőben dolgozni kezdtem. Elszórhattam volna én is persze, mint a többiek… Egyébként szerintem az ingatlanügynöki munka nagyszerű meló a fiatalok számára, és nem igényel semmilyen végzettséget.”
„Amíg a megvásárolt házak értéke folyamatosan növekszik, a tervem jól fog működni. Egyre több embernek van szüksége házra, és azok nem épülnek ezzel azonos ütemben, így egyre nagyobb lesz az igény rájuk.” – magyarázta Josh.
A fiatal üzletember azt tervezi, hogy 30 éves korára tíz ingatlant birtokol majd – amiből kilencet bérbe ad -, és addig évente egyet vásárol, hogy onnantól végre feltehesse a lábát, és csak akkor dolgozzon, amikor kedve szottyan. Forrás