A közszférában dolgozók milliói kapnak 6 százalékos vagy annál nagyobb béremelést Nagy-Britanniában, a miniszterek így próbálnak meg ugyanis véget vetni a közszolgáltatásokat sújtó sztrájkok egész sorozatának.
Rishi Sunak, brit miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy elfogadja a kormány valamennyi független bérellenőrző testületének az ajánlásait, ennek fényében pedig a tanárok 6,5 százalékos, a fiatal orvosok pedig 6 százalékos emelést kapnak a tervek szerint. A béremelések finanszírozása azonban továbbra is kérdéses, mivel a kormány kijelentette, hogy nem vesz fel több hitelt a több mint 2 milliárd font értékű béremelés finanszírozására.
A tanárok szakszervezetei azonnal bejelentették, hogy leállítják a tervezett munkabeszüntetéseket, és azt javasolják tagjaiknak, hogy fogadják el ezt a javaslatot. A miniszterelnök ultimátumot adott a fiatal orvosoknak, mondván, hogy az ajánlat végleges, és arra kérte őket, hogy „tegyék ami helyes, és vegyék észre, hogy mikor kell igent mondani”.
Dr. Mary Bousted, a legnagyobb tanári szakszervezet, a Nemzeti Oktatási Szakszervezet (NEU) főtitkára azt nyilatkozta a hír hallatán, hogy ez a „legnagyobb… (béremelés), amit a tanárok 2000 óta kaptak”. A további emelkedések közé tartozik a rendőrök és börtönökben dolgozó alkalmazottak 7 százalékos fizetésemelése, a fogorvosok és az NHS-tanácsadók 6 százalékos, és a fegyveres erők 5 százalékos fizetésemelése.
Mr. Sunak egy csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy a szükséges készpénzből több mint 1 milliárd fontot fedeznének a migránsok vízumkérelmeiért és az NHS-hez való hozzáféréséért fizetendő díjak „jelentős” emelése révén. De nagyjából ugyanennyit fognak előteremteni a „prioritások újrarendezésével”, máshol tervezett megszorítások kilátásba helyezésével, illetve a kormányzati szervek alulköltekezéséből. Nyilvánvaló azonban, hogy ezek a módosítások minisztériumokon átnyúlóak lesznek, nem pedig az oktatási osztálynak egyedül kell majd pénzt találnia a tanárok béremelésének teljes finanszírozására. A kormányfő elismerte, hogy bejelentése „mindenkinek többe kerül majd, mint amennyit a költségvetésben terveztünk”.
„Ezért volt nehéz a döntés, és ezért tartott időbe a helyes lépések megállapítása. Ma megerősíthetem, hogy maradéktalanul elfogadjuk a fizetés-felülvizsgáló testületek ajánlásait, de nem finanszírozzuk őket több hitelfelvételből vagy adóemelésből.”
Jeremy Hunt pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a kormánynak “nehéz, de felelősségteljes” döntéseket kellett meghoznia a munkavállalók millióinak béréről.
„A mai lépésünk a legfelelősségteljesebb előrelépés, amely egyensúlyt teremt a közszférában dolgozók igényei, valamint országunk és gazdaságunk szükségletei között.”
Sunak és Hunt korábban ülésezett, hogy eldöntsék, elfogadják-e a független testületek ajánlásait a különböző szakmák esetében. A Pénzügyminisztérium közölte, hogy nem növeli az állami hitelfelvételt a béremelések fedezésére. Ez azt jelenti, hogy minden extra pénznek a meglévő osztályok költségvetéséből kell származnia, ami potenciálisan a szolgáltatások csökkentését jelenti.
A szakértők figyelmeztettek, hogy lehet, hogy az iskoláknak, és az NHS-nek több milliárd font értékű megszorításokkal kell szembenéznie.
Mr. Sunak azt ígérte, hogy még idén felére – 5 százalékra – csökkenti az inflációt. Az infláció jelenlegi szintje azonban 8,7 százalékon stagnál, és sokan attól tartanak, hogy a fizetésemelések bér-ár spirált indíthatnak be.
Mr. Hunt csütörtökön azt nyilatkozta a parlamenti képviselőknek, hogy “fontos, hogy teljesítsük a miniszterelnök prioritásait az adósság csökkenésével és a hitelfelvétel kontrollálásával kapcsolatosan, hogy elkerüljük az inflációs nyomás növekedését és a tartósan magas inflációt”. Forrás