Egyre több brit munkavállaló panaszkodik arra, hogy a munkahelyi italozás miatt fáradt, kimerült vagy épp másnaposan kénytelen dolgozni. Szakértők szerint ideje lenne szakítani az „after work pint” hagyománnyal.
A „munka utáni sör” ára: tömeges másnaposság a munkahelyeken
Egy friss brit kutatás szerint a munkavállalók több mint egyharmada számolt be arról, hogy az elmúlt évben betegszabadságot vett ki másnaposság miatt, miután munkahelyi eseményen, vagy csak simán munka után a haverokkal ivott. A Institute for Public Policy Research (IPPR) elemzése szerint az alkohol túlzottan beépült a brit munkahelyi kultúrába — a munka utáni sörözésektől kezdve egészen a céges bulikig, ahol gyakran a vállalat fizeti a fogyasztást.
A felmérés szerint a dolgozók negyede érezte úgy, hogy nyomás nehezedik rá, hogy igyon, még akkor is, ha nem akart. A 18–24 éves fiataloknál ez az arány 38 százalékra ugrott.
Nemcsak másnaposság – termelékenységi válság is
A kutatás szerint a probléma túlmutat az egyéni kellemetlenségen:
a dolgozók 33 százaléka vett ki betegszabadságot piálás miatt,
22 százalék pedig másnaposan dolgozott,
míg 29 százalék nyilatkozta, hogy kollégája fáradtan, lassan dolgozik egy esti céges esemény után.
A „presenteeism” (amikor valaki ugyan megjelenik a munkahelyén, de teljesítőképessége lecsökken) főként azokat érinti, akik rendszeresen isznak: a 21–64 év közötti „piázósok” háromszor nagyobb eséllyel mutatják ennek a tüneteit, mint a mérsékelten fogyasztók.
„Az alkoholfogyasztást sokan egészségügyi kérdésnek tartják, pedig ez már nemcsak erről szól – gazdasági probléma is” – mondta Dr. Jamie O’Halloran, az IPPR vezető kutatója.
„Ha a fiatal szakemberek közel fele másnaposan hiányzik, az nemcsak egyéni baj, hanem nemzeti termelékenységi válság. Ha a kormány komolyan gondolja a gazdasági növekedést, az alkohol okozta károkat is komolyan kell vennie.”
A fiatalok a legnagyobb vesztesei az „alkoholos munkahelyi kultúrának”
A 18–24 évesek 43 százaléka vallotta be, hogy már hiányzott munkahelyi italozást követően, és több mint egyharmaduk úgy érezte, hogy inni kell, ha be akar illeszkedni a csapatba.
Az alkoholfogyasztás ráadásul viselkedési problémákat is okoz:
Minden ötödik válaszadó szerint mondott már olyat egy kollégának, amit megbánt.
Több mint negyedük hallott vagy mondott olyan dolgokat egy buli során, amiket később megbánt.
Több mint harmaduk úgy véli, hogy az ivás növeli a zaklatás, megfélemlítés vagy nemkívánatos viselkedés kockázatát a munkahelyeken.
A munkaadók nagy része még mindig nem reagál
A kutatás szerint a vállalatok többsége nem kínál alternatív, alkoholmentes programokat.
A megkérdezettek több mint fele azt mondta, munkahelyén soha nem szerveztek olyan eseményt, ahol az alkohol nem játszott szerepet.
Pedig a dolgozók 73 százaléka úgy gondolja, hogy a munkaadók felelősek az alkoholártalmak kezeléséért.
„A cégeknek most hatalmas lehetőségük van” – mondta Sebastian Rees, az IPPR egészségügyi vezetője.
„Ha elmozdulunk az alkohol-központú kultúrától, és valódi támogatást nyújtunk, az javítja a dolgozók jólétét, a teljesítményt és a munkahelyi befogadást is. Ez nem az italok betiltásáról szól – hanem arról, hogy az emberek szabadon döntsenek anélkül, hogy nyomás nehezedne rájuk.”
Egy korszak vége jöhet?
A szakértők szerint itt az ideje, hogy a cégek újragondolják a „péntek esti sörözések” hagyományát, és befogadóbb, egészségesebb közösségi formákat keressenek.
A tanulmány egyértelmű üzenetet küld:
a munkahelyi iváskultúra nemcsak társadalmi, hanem gazdasági kockázat is –
és ha nem változik semmi, az árát mindannyian megfizetjük, másnaposan vagy sem. Forrás