Komoly fennakadást okozott a Wizz Air Kefalonia és Budapest között közlekedő járatán egy váratlan műszaki probléma és a személyzet munkaidejének lejárata. A történtek miatt több mint húsz utas nem utazhatott haza a tervezett időpontban, miközben sokan csak a beszállókapunál tudták meg, hogy lemaradnak a járatról. A légitársaság vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a helyi földi kiszolgáló partner betartotta-e az előírásokat.

Egy kisebb késésből lett súlyos probléma
A Kefalonia–Budapest járat eredetileg június 27-én, helyi idő szerint 9:55-kor indult volna, azonban a repülőgépen előre nem tervezett karbantartást kellett elvégezni, ami körülbelül húszperces késést eredményezett. A késlekedés azonban váratlan következményekkel járt. Mire a gép indulásra kész lett, az egyik légiutas-kísérő elérte a jogszabályban meghatározott maximális szolgálati idejét, ezért már nem folytathatta a munkát.
A Wizz Air tájékoztatása szerint ilyen esetben a biztonsági előírások miatt csökkenteni kell a fedélzeten tartózkodó utasok számát. A hatfős személyzet legfeljebb 200 utast szolgálhat ki, miközben erre a járatra 223 utas rendelkezett foglalással.
A beszállókapunál derült ki, kik maradnak a szigeten
Az utasok beszámolói szerint a legnagyobb felháborodást nem is maga a késés, hanem a kiválasztás módja okozta. Elmondásuk alapján senki sem kapott előzetes tájékoztatást arról, hogy önként jelentkezőket keresnének, vagy milyen szempontok alapján döntenek arról, kik maradhatnak a járaton.
Helyi idő szerint délután a földi kiszolgáló személyzet egyszerűen egy névsort kezdett felolvasni. Akinek a neve elhangzott, annak a reptéren kellett maradnia. A beszámolók szerint több párt is szétválasztottak: előfordult, hogy az egyik családtag felszállhatott a repülőre, míg a másiknak Görögországban kellett maradnia. Egy másik esetben egy baráti társaságból választottak ki egyetlen utast, akinek nem engedték a beszállást.
Az egyik utas úgy fogalmazott:
„Nem tudjuk, hogyan választották ki ezeket az embereket. Párokat szakítottak szét, és hallottunk olyan esetről is, amikor egy társaságból csak egyetlen embert hagytak a földön.”
Volt, aki még aznap hazajutott, mások három napot vártak
A Wizz Air közlése szerint az érintettek egy részét még aznap más útvonalon, bukaresti átszállással sikerült Magyarországra juttatni. Más utasoknak azonban a következő közvetlen Kefalonia–Budapest járatra kellett várniuk, amely csak június 30-án, kedden indult, így voltak, akik három nappal később érkeztek haza.
A légitársaság közölte, hogy az érintettek számára biztosította a szükséges szállást, étkezést és reptéri transzfereket, amíg az új járatra vártak. Emellett felhívták a figyelmet arra is, hogy az EU 261/2004-es rendelete alapján az érintett utasok bizonyos esetekben kártérítésre is jogosultak lehetnek a visszautasított beszállás vagy a jelentős késés miatt.
A Wizz Air szerint önkénteseket kellett volna keresni
A légitársaság belső szabályzata szerint ilyen helyzetben elsőként önként jelentkező utasokat kell keresni, akik vállalják, hogy későbbi járattal utaznak. Az utasok állítása szerint azonban Kefalonián ilyen felhívás nem hangzott el. Ehelyett a földi személyzet egy előre összeállított névsor alapján döntötte el, kik nem szállhatnak fel. A Wizz Air ezért vizsgálja, hogy a helyi földi kiszolgáló partner megfelelően járt-e el, illetve betartotta-e a vállalat előírásait.
A szabályok egyértelműen kimondják, hogy kisgyermekkel vagy csecsemővel utazókat, valamint mozgásukban korlátozott személyeket ilyen helyzetben nem lehet kijelölni arra, hogy lemaradjanak a járatról.
Nem ez az első kellemetlen eset a héten
A kefaloniai incidens néhány nappal egy másik, nagy visszhangot kiváltó ügy után történt. Korábban több Spanyolországból utazó utas arról számolt be, hogy bár kézipoggyászuk megfelelt a Wizz Air hivatalos méretellenőrző keretének, a reptéri személyzet mégis pótdíjat számított fel nekik.
A légitársaság abban az esetben is vizsgálatot ígért, és jelezte: amennyiben szabálytalanság történt a földi kiszolgáló partner részéről, megteszik a szükséges intézkedéseket.
A mostani görögországi esetben a vizsgálat várhatóan nemcsak arra terjed ki, hogy miért kellett csökkenteni a járat utaslétszámát, hanem arra is, hogy milyen szempontok alapján választották ki azokat az utasokat, akik végül a reptéren rekedtek. Forrás


