Ahogy folynak a heti Európai Tanács gyűlései, Theresa May azt remélheti, hogy lesz valami áttörés a Brexit tárgyalások kapcsán. A háttérben azonban még a saját miniszterei és képviselői is azt gondolják, hogy az egész tárgyalási folyamat összeomolhat.
A konzervatív párt egyre növekvő része akarja azt, hogy készüljenek fel arra, hogy mi lesz ha semmiféle megállapodás nem születik, sőt többen már egyáltalán nem is akarják az egészet. Tehát mi is lenne akkor, ha nem születne megállapodás?
Kereskedelem
Abban az esetben, ha az Egyesült Királyság kilép az Unióból, de a helyére nem lép semmilyen új megállapodás, az Unio a WTO (Világkereskedelmi Szervezet) szabályainak megfelelően kezelné az országot. Ez rosszabb, mint hangzik: bár a WTO is a szabadkereskedelemet hirdeti, közel sem olyan teljeskörűek a szabályaik, mint az Unióban – amin egyébként rengeteg üzlet alapszik. „Ez az állapot a vámtarifák azonnali növekedését eredményezhetné minden szektorban” – olvasható egy parlamenti riportban.
Legsúlyosabban a brit gazdákat érintené a dolog, akár 30-41 %-kal is emelkedhetne a terményeikre a vám. Más területeken alacsonyabb változással lehet számolni, például az autóalkatrészekre csak olyan 5% növekedéssel kellene számolni. Ezek azok a tarifák, amikkel jelenleg Britannia is kereskedik az Unió kívüli országokkal – azonban ezzel a kerítés másik oldalára kerülne.
Pénzügyi szektor
A pénzügyet már súlyosabban érintené. A WTO szabályai értelmében minden londoni központú pénzügyi intézmény elvesztené az úgynevezett „útlevél jogát”. Ez azt jelenti, hogy jelenleg a bankok bárhol kezdhetnek üzletekbe, anélkül, hogy az adott országban leányvállalatot kellene alapítsanak. Ha pedig elvesztik ezt a jogot, az azt jelenti, hogy minden brit területen kívüli tevékenységüktől azonnal elvágták őket. Egy kutatócég felmérése szerint jelenleg 5467 cég függ az útlevéljogtól. A lehetséges új pénzügyi központok Párizs, Dublin és Frankfurt – legalább is egyre több pénzügyi cég fontolgatja, hogy valamelyik városba áthelyezi a központját.
Hatások az EU-ra
Várhatóan az Unió is megsínyli majd, ha a tárgyalások befuccsolnak. A brit export 53%-a valamelyik uniós országból érkezik, és ebben a kereskedelemben bármi zavar mindkét felet jelentősen megviselné. De ezzel együtt is, az Unió gazdaságának forgalma olyan 13,5 trillió dollár, az Egyesült Királyságé pedig 2,6 trillió. Így összehasonlítva tehát azért a szigetország gazdasági jelentősége jóval kisebb, mint az Unióé – így pedig azért elég egyértelmű, hogy a két fél között ki lesz a nagyobb vesztes.
Törvények és szabályozások
A jelenlegi tervek szerint a kilépés után egyes uniós törvényeket beleépítenék a brit jogba. Ilyen tekintetben tehát a kiválás pillanatában kevés minden változna, mivel a régi törvények már be lennének építve az új brit törvényekbe. Hogy ez így is lesz-e, az a kormány hozzáállásán múlik. Ha azonban ezt az ötletet mégis elvetik, az Egyesült Királyság a saját útját fogja majd járni – és egy igazi offshore mennyországgá változtatnák az országot, ahogyan azt Philip Hammond és a társai már belengették.
De az eredeti terv esetén is lesznek olyan területek, ahol az uniós törvények átvétele nem lesz elég. Új falak emelkednének például az adatvédelem területén, mivel így a brit cégek már sokkal körülményesebben tudnának csak az uniós polgárokra vonatkozó adatokhoz jutni. A biztonság kérdésében sem tisztázott még a kérdés, és lehet, hogy itt is a saját útját járná a kormány, aminek az lehet a vége, hogy az átgondolatlan rendszereken sok bűnöző átcsusszan.
Uniós polgárok
A brit területeken élő uniós állampolgárok jelenleg nagyon bizonytalan helyzetben vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen jogok illetik meg őket a kilépés után. Ez a bizonytalanság pedig csak tovább mélyülne akkor, ha nem születne megállapodás a két fél között. Már több miniszter is megjegyezte, hogy Theresa May úgy használja az uniós állampolgárokat, mint egy aduászt az alkudozások során – ha pedig a tárgyalások abbamaradnak, csak rajta múlik, hogy mi lesz velük. A 3Million csoport szerint az itt élő európaiak „már így is példa nélküli bizonytalanságban élnek a jogaikat és a jövőjüket illetően”.
Politika
Theresa May már többször is kijelentette, hogy „jobb az, ha nem születik megállapodás annál, hogy rossz megállapodás szülessen”, tehát őt nem rázná meg ez a végkimenetel. Míg a gazdasági következmények, és az inkompetencia látszata jelentősen rontaná a párt megítélését a szavazók szemében, addig sok képviselő így is örülne annak, ha nem lenne megállapodás.
Ugyanis a miniszterelnök személyét a párt szavazza meg ha éppen nincs választási időszak – így ebben az esetben ők dönthetnék el, hogy May maradhat, vagy megy. Persze Boris Johnson, vagy bárki aki releváns riválisa lehet, még nem beszélt nyíltan ilyen ambíciókról.
Az EU aspektusából pedig, az Egyesült Királyságot érő gazdasági „büntetés” a megállapodás nélküli kilépés után valószínűleg minden országot eltántorít majd attól a jövőben, hogy ő is hasonlóba vágjon bele – különben úgy jár majd, mint a britek. Forrás Hirdetőknek: info@hungliaonline.com