Öt év telt el azóta, hogy az Egyesült Királyság 2021. január elsején végleg elhagyta az Európai Unió egységes piacát és vámunióját. Ami egykor a „szabadság napjaként” lett beharangozva, az mára a brit politika és gazdaság legfájóbb pontjává vált. 2026-ra a közvélemény és a politikai elit jelentős része is kénytelen szembenézni azzal, hogy a Brexit nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Az ígéretek vs. a 2026-os valóság
Amikor a kilépés mellett kampányoltak, három fő hívószó uralta a közbeszédet: „Take back control” (Vegyük vissza az irányítást), a határok lezárása és a heti 350 millió font az NHS-nek. Nézzük, mi valósult meg ebből:
- A határok ellenőrzése: Az egyik legnagyobb ígéret a bevándorlás radikális csökkentése volt. Ehhez képest a nettó migráció rekordszinteket ért el, bár az összetétele megváltozott: az uniós munkavállalók helyét távolabbi országokból érkezők vették át. A 2016-os Brexit-népszavazás óta paradox módon nem csökkent, hanem történelmi csúcsokat döntött, majd a legfrissebb adatok szerint meredek zuhanásnak indult. Míg a népszavazás idején (2016-ban) a nettó migráció mintegy 248 000 fő volt, ez a szám 2023-ra elérte a rekordmagas 906 000 főt, mielőtt 2025 közepére visszaesett volna a 200 000-es szintre.
- Gazdasági szuverenitás: A „Global Britain” koncepciója szerint az Egyesült Királyság sorra köti majd a kedvező szabadkereskedelmi megállapodásokat (pl. az USA-val). Ez 2026-ig nem történt meg; az ausztrál és új-zélandi alkuk gazdasági hatása pedig elenyésző, mindössze a GDP 0,08–0,1%-át teszik ki.
- Az NHS megmentése: Bár a kormány papíron több pénzt ölt az egészségügybe, az NHS 2026-ban is válságos állapotban van. A várólisták és a munkaerőhiány – amit részben az uniós ápolók és orvosok elmaradása okozott – továbbra is mindennapos probléma.
Amikor a kormány is visszakozik
2026 egyik legfontosabb politikai fejleménye, hogy a Keir Starmer vezette munkáspárti kormány már nyíltan „resetet”, azaz az uniós kapcsolatok alaphelyzetbe állítását hirdeti. Míg korábban tabu volt beismerni a hibákat, ma már Rachel Reeves kancellár és maga a miniszterelnök is arról beszél, hogy a Brexit jelenlegi formája súlyos gátja a brit gazdasági növekedésnek.
A legfrissebb kutatások szerint a Brexit eddig több mint 140-200 milliárd fontjába került a brit gazdaságnak az elmaradt növekedés formájában. A kormány 2026-ban már olyan területeken próbál visszaszivárogni az uniós együttműködésbe, mint a veterináris (állategészségügyi) egyezmény a rugalmasabb élelmiszerimportért, vagy az Erasmus+ programhoz való újbóli csatlakozás lehetősége.
Mi változott az angliai magyarok életében?
A kint élő magyar közösség számára a Brexit nem statisztika, hanem a mindennapi megélhetés nehézsége.
- Megélhetési válság (Cost of Living): 2026 tavaszán a brit háztartások 92%-a számolt be az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséről. A Brexit miatti extra vámtarifák és adminisztráció közvetlenül beépültek a bolti árakba, így a kinti magyarok pénze is kevesebbet ér, mint 5 éve.
- Munkapiaci korlátok: Megszűnt a szabad mozgás, így a rokoni, baráti körből már nem tudnak csak úgy kijönni szerencsét próbálni. A munkavállalási vízumhoz kötött minimálbér-küszöböt ráadásul folyamatosan emelik, ami sok alacsonyabb képzettségű munkakört elérhetetlenné tesz az új érkezőknek.
- Hivatalos ügyek és jogok: Bár a Settled Status-szal rendelkezők jogai elvileg védettek, a gyakorlatban a kormány 2026 áprilisában szigorított az ellenőrzéseken, ami sokakat bizonytalanságban tart.
- Utazási nehézségek: 2026 végén indul az ETIAS rendszer, ami az Egyesült Királyságból érkezőktől is regisztrációt és díjfizetést követel meg az EU-ba való belépéskor.
Mi várható a jövőben?
Bár a brit lakosság többsége (kb. 55-60%) ma már hibának tartja a kilépést, a teljes visszalépés az EU-ba 2026-ban még nem realitás. Ehelyett egyfajta „svájci típusú” közeledés várható: az Egyesült Királyság szektoronként (pl. élelmiszerbiztonság, energia, kutatás) köt majd különmegállapodásokat az EU-val, hogy enyhítse a gazdasági károkat.
A magyarok számára az üzenet egyértelmű: az angliai élet 2026-ban már nem a „gyors meggazdagodásról” szól, hanem a túlélésről és a professzionális karrierépítésről. A bizonytalanság korszaka véget ért, de helyette egy drága és bürokratikus valóság köszöntött be.
15 éve élek Angliában – sok minden változott, nem olyan már, mint volt, de a lelkesedésem töretlen
Hatalmas fordulat: a Brexit egyik vezető alakja azt mondta Nagy-Britanniának újra csatlakoznia kéne az EU-hoz