Boris Johnsont és egykori minisztereit most sokan arra szólították fel, hogy utasítsák el a lemondásuk miatt nekik kifizetendő közel félmillió font végkielégítést.
Az 1991-es miniszteri és egyéb nyugdíj fizetési törvény értelmében a hivatalukból távozó képviselők éves fizetésük 25 százalékára jogosultak végkielégítésként. Ez a kedvezmény ráadásul akkor is jár, ha önként mondanak le posztjukról, és akkor is, ha ezt politikai okokból teszik – vagy szégyent hoznak a kormányra.
Több mint 50 miniszter és parlamenti titkár mondott fel az elmúlt 36 órában a Boris Johnson menesztése körüli mizéria közepette – ami azt jelenti, hogy a tory belharcok miatt az adófizetők több mint 420 000 fontot kell, hogy erre a belső viaskodásra „kicsengessenek”. Még Chris Pincher, a tamworthi parlamenti képviselő is, akinek az állítólagos viselkedése volt ami beindította a láncreakciót ami a kormány összeomlásához és számos lemondáshoz vezetett, 7920 GBP-ra jogosult, amiért otthagyta a pozícióját.
Egyes esetekben a miniszterek mindössze két napig voltak hivatalban, miután Boris Johnson a miniszterelnöksége haláltusájában kinevezte őket, de pillanatokon belül le is mondtak. Sőt maga Boris Johnson is egy 18 860 GBP értékű „csekket válthat be” lemondását követően.
A kifizetések már korábban is elég sok felháborodást váltottak ki, mert a miniszterek ilyenkor nem válnak munkanélkülivé, hanem egyszerűen visszaminősülnek képviselőkké – és továbbra is megkapják az évi 84 144 fontos alapbérüket. A kormány miniszterei 22 475 és 67 505 font közötti fizetést kapnak még a képviselői fizetésükön felül, a miniszterelnök pedig további 75 440 fontot kap pluszban.
Ennek eredményeként az olyan minisztereknek, mint pl Rishi Sunak és Sajid Javid 16 876 GBP üti a markukat a lemondásukért. Még az olyan parlamenti titkárok is, mint Jonathan Gullis, fejenként 5594 fontra jogosultak.
Az ellenzéki pártok arra kérték a tory képviselőket, hogy „tegyék azt ami helyes”, és utasítsák el a kifizetéseket.
„A konzervatív képviselők hónapokat töltöttek Boris Johnson védelmével, és nem sikerült megszabadulniuk tőle, amikor pedig lehetőségük nyílt volna rá” – mondta Wendy Chamberlain, a liberális demokraták vezetője.
„A közvélemény nem fogja megbocsátani nekik, hogy ilyen sokáig a posztján tartották. A konzervatív belharc és a puszta hozzá nem értés még több pénzébe került az adófizetőknek a megélhetési költségek válsága közepette. A lemondott konzervatív minisztereknek helyesen kellene cselekedniük, és az ország javára le kellene mondaniuk erről a pénzről.” Hogy vajon hányan fognak önként és dalolva lemondani a nekik járó szép kis summáról, azt mindenki kíváncsian várja… Forrás