Az ingatlanszakértők szerint a kiszabható büntetések mértékét jócskán emelni kellene a rossz, lakhatatlan körülményeket nyújtó és túlzsúfolt házakat kiadó főbérlők esetében. Az egyre zsúfoltabb brit városokban a tulajdonosok egyre jobban visszaélnek a bizalmunkkal, és a végletekig kihasználják albérlőiket.

handrail

Olyan időket élünk, amikor Angliában az egyre növekvő népesség és a bevándorlók hada miatt rohamosan emelkedik az albérlők száma. Sajnos ezt elég sok landlord olyan mértékben próbálja kihasználni, ami a bérlők életszínvonalának elviselhetetlen szinten tartásával és minden egyéb módon történő kihasználásával jár együtt. A baj az, hogy a rájuk kiszabható büntetések mértéke nincs egy súlycsoportban a bérleti díjakból származó bevételekkel, így sok főbérlőnek még a büntetéseket belekalkulálva is megéri kiadni az ingatlanokat, a bírságokra pedig csak, mint üzleti kiadásokra tekintenek.

A leghírhedtebb főbérlők listáját az EHN állította össze, miután az információ szabadsága kapcsán vívott pert megnyerték az igazságügyi minisztérium ellen. A hivatalos adatok szerint 2006 és 2014 közt összesen csak 2,000 bírságot osztottak ki landlordoknak és ingatlanirodáknak 3 millió font értékben, ami pontom 1,500 font büntetésenként. Nem csoda, hogy a főbérlők nagy része továbbra is ugyanazt csinálja, mint eddig.

legrosszabb foberlo

Landlordok és ingatlanirodák, akiket célszerű elkerülni

A lista élén Katia Goremsandu áll, aki Észak-Londonban Haringey teületén rendelkezik számos ingatlannal. Ő az, aki matricával ragasztotta le a meghibásodott tűzriasztót, hogy ne látszódjon, hogy nem működik. Ő az, aki fűtés nélkül hagyta a lakókat télen, és rendszeresen fittyet hányt az összes figyelmeztetésre, ami a helyi önkormányzattól érkezett. A nyirkos, penészedő falakról már ne is beszéljünk. 7 alkalommal bírságolták meg összesen £16,565 értékben, lakhatatlannak minősített szobák bérbe adásáért. A bérleti díjakból származó bevétele emellett eléri az évi £188,000-ot. Azt hiszem, a számok magukért beszélnek…

A hölgy a kérdéses esetekre azt reagálta, hogy a matrica azért került fel, mert épp javították, és nehogy véletlenül magától beinduljon, amíg nincs megszerelve. A fűtésre pedig csak annyit mondott, hogy a gáz náluk töltögetős, és nem raktak rá elegendő összeget.

Azért voltak mások is, akik említésre méltó dolgokat tettek, illetve nem tettek ilyen téren. Az egyik West Bromwich területén lévő ingatlan tulaját a Sandwell-i tanács több ízben, összesen £18,000-ra büntette, miután a tetőszerkezet folyamatosan beázott, fűtés egyáltalán nem volt, és az elektromos hálózat olyan állapotban volt, hogy életveszélyes volt a lakókra nézve.

Az egy összegben kiszabott legnagyobb büntetés £9,520 volt, amit Liakath Ali nevű szerencsés nyertesünk vehetett át, egy masszívan túlzsúfolt lakóház után. Neki sikerült az összes biztonsági és higiéniai előírást áthágnia egyszerre. Volt olyan landlord is, aki egy 3 szobás házat 26 embernek adott ki.

A cégek közt a leginkább a Lancashire területén több száz ingatlant bérbe adó Aspire Developments-et érdemes messze elkerülni, bár még őket is mindössze ötször büntették meg, összesen £8,850-ra. Amikor a tulajdonost, Jamie Carter-t megkérdezték az ügyben, ennyit felelt: „Valószínűleg egy-két esetben jobban is eljárhattunk volna, hogy elkerüljük a bírságot, de hát senki sem tökéletes.” Ez azért mindennek az alja, és pontosan tükrözi, hogy mennyire érdekli őket a lakók helyzete.

legrosszabb ugynoksegek

A hanyag és pénzéhes főbérlők nem kevesebb, mint 5 milliárd fontot tesznek zsebre évente, így az a párezres bírság gyakorlatilag alamizsna az önkormányzatnak, és amíg ez így megy tovább, addig a helyzet nem fog változni. Persze azt se felejtsük el, hogy sajnos a magasabb bírságok és a szigorúbb szabályozás elég jó eséllyel az árak további emelkedését vonhatja maga után. Sokszor az albérlők tehetetlenségükben inkább csöndben maradnak, mert örülnek, hogy tető van a fejük fölött.

Akárhogy is, de ezek a problémák nem apró, elmismásolható dolgok, ami fölött csak úgy szó nélkül tovább lehet lépni. Ezek komoly problémák, mert a lakhatási körülmények a mindennapjainkat, az egészségünket és az általános közérzetünket is befolyásolják, ezért nem mindegy, hogy hova és milyen körülmények közé megyünk haza minden nap, munka után.     Forrás: http://www.theguardian.com/