Rishi Sunak, brit miniszterelnök nem volt hajlandó elfogadni, hogy az NHS válságban van, annak ellenére, hogy elismerte a brit egészségügyre nehezedő „hatalmas nyomást” ezen a télen. A kormányfő azt sem volt hajlandó megmondani, hogy magánháziorvos a van-e és kitartott amellett, hogy a kérdés „eltereli a figyelmet az igazán fontos dolgokról”.
A túlterhelt egészségügyről, a rekord hosszúságúra nőtt várólistákról és arról, hogy az NHS „válságban van-e”, Sunak azt mondta a BBC vasárnapi műsorában Laura Kuenssberggel: „Az NHS tagadhatatlanul óriási nyomás alatt van.” A Covid által okozott nyomásra rámutatva a miniszterelnök hozzátette: „Nehéz lesz egyenesbe jönni a Covid járvány után, és ezt minden nap láthatjuk a tévéképernyőinken, valamint az ország egész területén mindenhol a közösségekben”.
Mr. Sunak háromszor is megtagadta, hogy megvitassák azokat a jelentéseket, amelyek szerint magánorvost vesz igénybe, mondván: „Általános irányelvként soha nem beszélnék magamról vagy a családom egészségügyi helyzetéről… ez nem igazán lényeges, az a lényeges, amit tudok tenni az országért.”
Arra a kérdésre, hogy magán-háziorvosnál regisztrálták-e, Sunak úr azt mondta: „Igen, az apám orvos volt. NHS családban nőttem fel.” Arra a kérdésre, hogy miért nem mondja el az embereknek, hogy magán háziorvosa van-e, azt válaszolta: „Ez egy személyes döntés. Úgy gondolom, hogy az egészségügy magánügy.”
A Royal College of Nursing (RCN) főtitkára, Pat Cullen a The Independentnek adott interjújában azt mondta, Sunak úrnak a várólisták csökkentésére vonatkozó ígérete meg fog hiúsulni, ha nem foglalkoznak a fizetésekkel – és azt is elmondta, hogy a közelgő sztrájk lesz a legnagyobb ilyen jellegű sztrájk a világon. Cullen azt is elmondta, hogy Sunak úrnak színt kell vallania, hogy igénybe vesz-e magán háziorvost. „Azt hiszem, ezt tisztáznia kell” – mondta az RCN főnöke a BBC-nek. „Közalkalmazottként a nép választja meg, ezért elszámoltatható a nyilvánosság irányába – és ha a nyilvánosság felé felelősséggel tartozik, akkor őszintének kell lenni velük.”
Az NHS további durva fennakadásokra készül, amikor az ápolónők január 18-án és 19-én, a mentősök pedig január 11-én és 23-án újra sztrájkolnak majd. A fiatal orvosok pedig márciusban tartanak három napos munkabeszüntetést, ha a hétfői szavazáson támogatják a javaslatot.
Mr. Sunak azt mondta, hogy “ésszerű, őszinte, kétoldalú beszélgetést szeretne folytatni a fizetésekről” a szakszervezetekkel, de azt mondta, hogy Steve Barclay egészségügyi miniszter csak a jövő évi fizetésekről tervez tárgyalásokat folytatni, amikor hétfőn találkozik az NHS szakszervezeti vezetőivel. Barclay már utalt a fizetésemelések lehetőségére, ha a szakszervezetek beleegyeznek a hatékonysági megtakarításokba.
Annak ellenére, hogy Barclay korábban megtagadta a fizetések megvitatását, Mr. Sunak most tagadta, hogy ez a kormány álláspontjának elmozdulását jelentené. „Az ajtó mindig nyitva volt” – mondta a miniszterelnök a BBC-nek. „Ami a fizetéseket illeti, mindig azt mondtuk, hogy olyan dolgokról akarunk beszélni, amelyek megfizethetőek és ésszerűek.” Ms. Cullen azt mondta, az RCN hajlandó lenne „félúton találkozni a fizetések ügyében” ezzel gyakorlatilag 19-ről 10 százalékra csökkentené a szakszervezetek fizetési követeléseit.
A kormányt azzal vádolják, hogy az NHS kaotikus helyzetét a Covidra próbálják fogni. Sunak úr erre azt reagálta: „Szerintem nem helyes figyelmen kívül hagyni a Covid hatását. Volt baj korábban is az NHS-ben? Természetesen igen, de a Covid tagadhatatlanul óriási károkat okozott.”
Clive Kay professzor, a King’s College Hospital NHS Foundation Trust vezérigazgatója arra a kérdésre, hogy úgy hangzik-e, mintha a miniszterelnök megértette volna az egészségügyet sújtó válság súlyosságát, azt mondta: “Nem, ha őszinte vagyok. Nem hiszem, hogy úgy nyilatkozott volna mint aki felfogta, hogy ez egy nagyon-nagyon nehéz helyzet. Ez nem csak a 2023-as tél problémája. Komoly beszélgetésekre van szükségünk. Az a javaslat, amely szerint van gyors megoldás, egy ragtapasz a sebre, nem a valóság.” Forrás