Keir Starmer brit miniszterelnök jelezte: az Egyesült Királyság kész lehet szorosabban igazodni az Európai Unió egységes piacához, ha azt a nemzeti érdek megkívánja – tíz évvel az EU-tagságról szóló népszavazás után. Ugyanakkor határozottan elutasította a vámúnióhoz való visszatérés gondolatát, amelyet nemrég egészségügyi minisztere, Wes Streeting „óriási gazdasági előnyökkel” járó lehetőségként jellemzett.
A miniszterelnök nyilatkozata újabb feszültséget szíthat a kormányon belül, miközben a Munkáspárt egyre nyíltabban beszél a Brexit gazdasági következményeiről és az Egyesült Királyság–EU kapcsolatok „újraindításáról”.
„Ha ez a nemzeti érdek, akkor menjünk tovább”
A BBC Sunday with Laura Kuenssberg című műsorában Keir Starmer hangsúlyozta:
az Egyesült Királyság már tett lépéseket az EU-hoz való közeledés felé, például a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén történő szabályozási összehangolással.
„Ez egy szuverén döntés volt a részünkről. Úgy gondolom, közelebb kell kerülnünk, és ha a nemzeti érdek azt diktálja, hogy még szorosabban igazodjunk az egységes piachoz, akkor ezt meg kell fontolnunk – és akár eddig is el kell mennünk” – fogalmazott.
Starmer hozzátette: szerinte kifejezetten az Egyesült Királyság érdeke, hogy az egységes piacon belüli együttműködést tovább mélyítsék.
Vámunió: túl sok minden történt azóta
A vámúnióhoz való visszatérést azonban a miniszterelnök elvetette. Indoklása szerint az elmúlt években az Egyesült Királyság jelentős kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötött, többek között az Egyesült Államokkal és Indiával, amelyek egy vámúnió esetén újratárgyalásra szorulnának.
„Megértem, miért mondják sokan, hogy jobb lenne egy vámúnió. De túl sok minden történt azóta. Ezek a megállapodások a nemzeti érdekünket szolgálják, ezért inkább az egységes piac irányába érdemes továbblépni, nem a vámúnió felé” – mondta.
Szabad mozgás: továbbra is kizárva
Starmer egyértelművé tette, hogy a munkaerő szabad mozgásához nem térnek vissza, noha az az EU egységes piacának egyik alappillére. Ugyanakkor utalt egy új, időszakos programra, amely fiatalok számára tenné lehetővé a munkavállalást az Egyesült Királyságban és az EU-ban – kölcsönös alapon, meghatározott időre.
Éles politikai reakciók
A konzervatívok részéről Priti Patel árnyék-külügyminiszter „Brexit-árulással” vádolta meg a munkáspárti miniszterelnököt.
„Kétségbeesett kísérlet ez a saját képviselői megnyugtatására. Az egységes piachoz való igazodás feladná a szabályozási szabadságunkat és a független kereskedelmi megállapodások lehetőségét” – fogalmazott Patel.
A kormány korábban kénytelen volt hangsúlyozni, hogy Starmer „teljes mértékben elégedett” a kabinetjével, miután Wes Streeting nyilvánosan a vámúnió gazdasági előnyeiről beszélt – amit sokan közvetlen kihívásként értelmeztek a miniszterelnökkel szemben.
Egyre hangosabb vita a Brexit áráról
Bár Keir Starmer továbbra is elutasítja az EU-hoz való visszacsatlakozást, a Munkáspárt vezető politikusai egyre nyíltabban beszélnek a Brexit gazdasági költségeiről. Egy friss elemzés szerint az EU-ból való kilépés akár évi 90 milliárd font kiesést is okozhat az Egyesült Királyság adóbevételeiben.
A Liberális Demokraták eközben bejelentették: parlamenti módosító indítvánnyal próbálják kikényszeríteni a vámúnióról szóló új szavazást az úgynevezett EU Reset Bill kapcsán. December elején már több mint egy tucat munkáspárti képviselő is együtt szavazott velük a tárgyalások megnyitásáról.
Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője szerint:
„A vállalkozásokat ellepi a bürokrácia, a családok pedig megfizetik az árát a konzervatívok rossz Brexit-megállapodásának. A Munkáspárt eddig túl óvatos volt – ennél sokkal bátrabb lépésekre van szükség Európa felé.”
A vita egyre élesebb: miközben a kormány hivatalosan nem kérdőjelezi meg a Brexitet, egyre több jel utal arra, hogy London hosszú távon kénytelen lesz újragondolni és szorosabbra fonni kapcsolatát az Európai Unióval. Forrás