A brit kormány megtagadta a legújabb tervezett Brexit utáni kereskedelmi megállapodás gazdasági előnyeinek nyilvánosságra hozatalát azt követően, hogy a miniszterek többen kigúnyolták a korábbi újabb kereskedelmi megállapodásokat a gazdaság számára nyújtott minimális előnyök miatt, mivel többségük csak elhanyagolható mértékben növelte a GDP-t.
A Nemzetközi Kereskedelmi Minisztérium (DIT) így tehát most úgy döntött, hogy nem tesz közzé konkrét adatokat az Izraellel kötendő megállapodásról, azzal érvelve, hogy az „nem lenne helyénvaló”. Az ellenzéki pártok szerint a kormánynak átláthatóbbnak kellene lennie kereskedelmi tárgyalásaival kapcsolatban, és egy előzetes becsléssel kellene előállnia – bár a közgazdászok szerint az újratárgyalt megállapodás előnyeit nehéz mérni.
Amikor a kormány 2020-ban kereskedelmi tárgyalásokat kezdett az Egyesült Államokkal, kiderült, hogy a megállapodástól mindössze 0,16 százalékos GDP-növekedést vár 2035-re – ez kb. akkora, mint egy kerekítési hiba. Az Új-Zélanddal kötött megállapodás stratégiai célja pedig „0,00 és 0,01 százalék közötti” nyereséget becsült hosszú távon, a legjobb forgatókönyv szerint. Ezeket a számokat az EU-ból való kilépés által a GDP-re gyakorolt várható 4 százalékos negatív hatáshoz viszonyították.
Az Izraellel kötött kereskedelmi megállapodás novemberben közzétett hivatalos dokumentációja azonban nem tartalmazott semmiféle konkrét GDP-adatot. A DIT most megerősítette a The Independentnek, hogy nem is tervezi ilyen jellegű adat nyilvánosságra hozatalát.
„A miniszterek újra és újra kikerülik a vizsgálatokat és az átláthatóságot kereskedelempolitikájukkal kapcsolatban – nem csoda, mivel nem hoz semmiféle eredményt a brit vállalkozások és közösségek számára” – mondta Gareth Thomas, a munkáspárt árnyék kereskedelmi minisztere.
Sarah Green, a Liberális Demokraták szóvivője azt mondta, hogy „ha a konzervatív párt minisztereinek nincs rejtegetnivalójuk, nem kéne hogy legyen mitől tartaniuk” egy szám közzététele kapcsán sem. „Ezeknek a megállapodásoknak az a lényege, hogy segítsenek nekünk kereskedni más országokkal. Ha nem nő a GDP-nk, akkor meg minek kötünk alkut? Ezeket a számokat haladéktalanul közzé kell tenni” – mondta.
A DIT tisztviselői azt mondják, hogy két fő ok miatt nem modellezték a továbbfejlesztett brit-izraeli szabadkereskedelmi megállapodás GDP-re gyakorolt hatását. Először is, a megállapodás egy már meglévő szabadkereskedelmi megállapodás felülvizsgálata, nem pedig vadonatúj megállapodás; másodszor, a változások várhatóan csak bizonyos ágazatokra vonatkoznak majd, nem pedig az összes árura és szolgáltatásra.
Michael Gasiorek professzor, a University of Sussex Business School brit kereskedelempolitikai megfigyelőközpontjának igazgatója és a Center for Inclusive Trade Policy társigazgatója a The Independentnek azt mondta, hogy a DIT érvelésének „van értelme”.
„Úgy gondolom, hogy túlságosan nagy hangsúlyt fektetnek egy megállapodás összhatására. Abszolút lehetséges, hogy egy megállapodásnak összességében nagyon csekély hatása van – például a GDP 0,1 százaléka –, ugyanakkor eközben lehetnek nagy vesztesei és nagy nyertesei is.” – mondta.
A kormány azt állítja, hogy „új, innováció-központú kereskedelmi megállapodást” akar aláírni, amely a szolgáltatásokra és a digitális szektorokra összpontosít. A tárgyalásokat júliusban Anne-Marie Trevelyan akkori kereskedelmi miniszter indította el. A DIT szóvivője azt mondta: „Az Izraellel kötött megállapodás megerősíti az 5 milliárd font értékű kereskedelmi kapcsolatunkat, és akár 78 millió fonttal növelheti az Egyesült Királyság Izraelbe irányuló szolgáltatásexportját.” Forrás