Több, mint négy év telt el azóta, hogy Nagy-Britannia hivatalosan elhagyta az Európai Uniót, de a kilépés valódi ára még mindig sokat vitatott téma. Míg a Brexit támogatói szuverenitást, migrációs szigorítást és a „heti 350 millió fontot” ígérték az NHS számára, a statisztikák mára egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a kilépés milyen komoly gazdasági és társadalmi következményekkel járt.
A Brexit előzményei és ígéretei
2016-ban a brit szavazók 52%-a döntött az EU-ból való kilépés mellett, míg 48% a maradásra voksolt. Ez a ritka népszavazás David Cameron miniszterelnök lemondásához vezetett. Az Egyesült Királyság hivatalosan 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból, és egy átmeneti időszak után 2021. januárjában véglegesítette a kilépést.
A Brexit-kampány során a vezetők, például Boris Johnson, azt ígérték, hogy az ország visszanyeri szuverenitását, megfékezi a migrációt, és a „heti 350 millió fontot” az NHS javára fordítják. Mára azonban világossá vált, hogy ezek az ígéretek nagyrészt nem valósultak meg.
A gazdasági veszteségek és kereskedelmi hatások
Gazdasági visszaesés
A Brexit költségeit még mindig számolják, de a kormány független pénzügyi elemzője, az Office for Budget Responsibility (OBR) szerint a brit gazdaság hosszú távon 15%-os kereskedelmi veszteséget szenvedett el a Brexit miatt. A Bloomberg Economics 2023-as becslése szerint az Egyesült Királyság évente 100 milliárd fontnyi gazdasági termelést veszített el az EU-ból való kilépés következtében. Ez körülbelül 4%-kal kisebb GDP-t jelent, mint ami a kilépés nélkül lett volna.
A brit gazdaság 2020-ban, a koronavírus-járvány idején, a G7 országok közül a legnagyobb, 10,3%-os GDP-csökkenést szenvedte el. Bár a világjárvány hatása kétségtelenül jelentős volt, a Brexit hatásai különösen súlyosbították a helyzetet.
A kereskedelem visszaesése
A London School of Economics (LSE) tanulmánya szerint a Brexit miatt a brit áruk exportja 2022-ben 27 milliárd fonttal csökkent. Az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás (TCA) 2021 januárjától 13,2%-kal vetette vissza az EU-ba irányuló exportot, és világszinten is 6,4%-os csökkenést eredményezett.
A Brexit szabályai miatt 16,400 brit vállalkozás, az exportőrök 14%-a teljesen leállt az EU-ba irányuló exportálással. Az érintett ágazatok közül a legnagyobb veszteséget az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és a halászat szenvedte el, évente átlagosan 2,8 milliárd fontnyi exportcsökkenéssel.
A migrációs ígéretek kudarcai
A Brexit egyik fő ígérete az volt, hogy megfékezik a bevándorlást. Azonban a statisztikák azt mutatják, hogy a kilépés óta a nettó migráció nem, hogy nem csökkent, de rekordmagasságot ért el.
Növekvő számok
2021 és 2024 között legalább 3,6 millió bevándorló érkezett az Egyesült Királyságba, míg a nettó migráció 2,3 millió fő volt ebben az időszakban. A 2023 júniusáig tartó évben a nettó migráció rekordot döntött, elérve a 906,000 főt.
Érdekes módon az EU-ból érkező nettó migráció negatívvá vált, ami azt jelenti, hogy több EU-állampolgár hagyta el az országot, mint amennyi érkezett. 2016 és 2021 között körülbelül 1,227,800 EU-s állampolgár emigrált az Egyesült Királyságból, ami 58%-os növekedést jelentett az előző öt évhez képest.
Nem-EU-s migráció
A Brexit utáni években a bevándorlók többsége nem-EU-s országból érkezett, mint például India, Nigéria, Pakisztán és Kína. Ez részben annak köszönhető, hogy az EU-s szabad mozgás megszűnése után a brit munkaerőpiac más régiókból vonzotta a munkavállalókat.
A mezőgazdaság és a halászat problémái
A mezőgazdasági és halászati ágazatokat különösen súlyosan érintette a Brexit.
- Mezőgazdaság: Az EU közös agrárpolitikájának támogatásai megszűntek, míg a brit kormány csökkentette a mezőgazdasági támogatásokat. Az infláció és a munkaerőhiány miatt egyes gazdálkodók termeléscsökkentésre kényszerültek.
- Halászat: A halászati kvóták és az EU-val folytatott viták miatt a brit halászati ipar exportja 2019 óta negyedével csökkent. Az éves exportmennyiség 454,000 tonnáról 336,000 tonnára esett vissza 2023-ban, ami 283 millió fontnyi veszteséget jelent.
Az NHS és a „heti 350 millió font”
A Brexit-kampány egyik legismertebb ígérete az volt, hogy a „heti 350 millió fontot” az NHS-nek adják. Bár a 2022/23-as évben az NHS költségvetése jelentősen megnőtt (162,3 milliárd fontról 185,4 milliárd fontra), nem világos, hogy ennek köze van-e a Brexitből származó megtakarításokhoz.
Nigel Farage, a Leave kampány egyik vezetője, már a népszavazás után kijelentette, hogy nem tudja garantálni az ígéretet, és később maga is „hibának” nevezte ezt az állítást.
Következtetés
Több év távlatából világos, hogy a Brexit nem váltotta be az ígéreteket. Bár a brit kormány továbbra is próbálja pozitívként bemutatni a kilépést, a statisztikák szerint a gazdaság, a kereskedelem és a társadalmi szféra jelentős veszteségeket szenvedett el.
A brit közvélemény is elégedetlen: egy 2023-as YouGov-felmérés szerint a britek 59%-a úgy véli, hogy a Brexit rosszul sikerült, míg csak 12% gondolja, hogy jól alakult.
A kilépés valódi ára még évekig vita tárgya maradhat, de az már most egyértelmű, hogy a Brexit következményei mély nyomot hagytak Nagy-Britannia gazdaságán és társadalmán. Forrás