„A Brexit a megélhetési költségek válságának egyik fő oka” – a Bank of England volt főnöke nyilatkozott és összefoglalta a jelenlegi helyzetet Nagy-Britanniában 1

A Bank of England korábbi vezetője szerint a Brexit az egyik fő oka annak, hogy Nagy-Britanniát ez az elhúzódó inflációs hullám ennyire beszippantotta. Mark Carney, aki a népszavazás során volt a BoE vezére, többször is figyelmeztetett, hogy az EU-ból való kilépés károsítani fogja a gazdaságot, és azt mondta, hogy az emelkedő árak és a stagnáló bérek folyamatos nyomása „az, amiről már előre szóltunk, hogy meg fog történni”.

„A Brexit a megélhetési költségek válságának egyik fő oka” – a Bank of England volt főnöke nyilatkozott és összefoglalta a jelenlegi helyzetet Nagy-Britanniában 3

Carney elismerte, hogy más országok is hasonló nehézségekkel néznek szembe a globális energiaárak drasztikus emelkedése és a Covid utóhatásai miatt. De az Egyesült Királyságnak azzal a „ritka” és „nagyon nehéz helyzettel” kell most szembenéznie, amikor az elmúlt 100 év leghosszabb recessziójának küszöbén kell élesen emelnie a kamatokat – mondta a BBC Radio 4 Today című műsorában pénteken.

A jelzáloghitelek és a beruházási hitelek most drágulnak, pont amikor a Bank általában olcsóbbá tenné ezeket a gazdasági növekedés ösztönzésére. Íme a 2020-ban egy befektetési banki szerepkörért távozó volt pénzügyi vezető kulcsfontosságú állításai.

Energiaárak
  • Carney az ukrajnai háborút emelte ki az infláció egyik fő okaként, megismételve azt a szakértők körében széles körben elfogadott véleményt, hogy Putyin Európába irányuló gázszállításának korlátozása feltolta az energiaárakat.
  • Bár az Egyesült Királyság nem támaszkodik nagymértékben Oroszországra a gázimport terén, az energiaköltségek itt szorosan összefüggenek az európai nagykereskedelmi árakkal.
  • Az emelkedő energiaárak „lelassították a gazdaság növekedési ütemét” mind az Egyesült Királyságban, mind a világ más országaiban
Covid
  • A járvány az Egyesült Királyság „növekedési képességét” gyengítette a „munkaerőpiac megváltoztatásával”
  • Míg sok vállalkozás fellendült a korlátozások megszűnése óta, a közgazdászok széles körben egyetértenek abban, hogy a gazdaság „súlyos sebeket szerzett”, például 50 milliárd fontnyi hiány maradt az államháztartásban
  • A legfrissebb hivatalos adatok azt mutatják, hogy a kiskereskedelmi és a szállítási szektor 15 és 10 százalékkal kisebb, mint 2019 végén, miközben a vendéglátás és a művészet összességében nőtt
  • Sok olyan iparág, amely hatalmas munkaerőveszteségeket szenvedett el, küzdött, hogy új alkalmazottakat vegyen fel. Egyes közgazdászok arra figyelmeztettek, hogy ez növelni fogja az inflációt, mivel a munkaadóknak magasabb béreket kell fizetniük, és ezért többet kell fizetniük áruikért és szolgáltatásaikért
Brexit
  • Az EU-ból való kilépés egyúttal „lelassította a gazdaság növekedési ütemét”, mivel „hosszú ideig tartó sokkot okozott a termelékenységben” – érvelt Carney.
  • A Resolution Foundation júniusi kutatása szerint a Brexit 8%-kal csökkentette a brit kereskedelmi nyitottságot, ami viszont csökkenti a termelékenységet és a munkavállalók béreit.
  • Azt jósolta, hogy a termelékenység 1,3%-kal esik vissza az évtized végére pusztán a kereskedelmi szabályok változása miatt, és a halászati ágazat termelése valószínűleg 30%-kal csökken.
  • A közgazdászok nem osztják széles körben azt az elképzelést, hogy a Brexit jelentősen növelte az inflációt, és nem álltak mögötte komolyabb kutatások. A gyengébb bérnövekedés azonban köztudottan megnehezíti a családok számára, hogy megbirkózzanak az emelkedő árakkal.
  • A termelékenység csökkenéséről szólva Carney úr azt mondta: „Megjósolták előre, hogy ez lesz.”

A volt bankvezér nem árult el konkrétumot a Brexit hatásának mértékéről, bár megerősítette a múlt hónapban az üggyel kapcsolatos állításait. „2016-ban a brit gazdaság mérete 90%-a volt a Németországénak. Most kevesebb, mint 70%-a.” – mondta.

„Ez az, amiről azt mondtuk, hogy meg fog történni… A gazdaság a kapacitása feletti szinten működik. Ez tovább növeli az inflációs nyomást, amelyet az ukrajnai és másutt folyó háborúk okoznak, és a Banknak le kell lassítania a gazdaságot, ezért emeli a kamatokat. Az van, hogy ha ezt túl intenzíven teszi, az túlságosan lelassítja a gazdaságot, és akkor a másik oldalán leszünk a lónak. Szóval nagyon okosan kell egyensúlyozni.”      Forrás

Megosztás