Az Egyesült Királyság öt egymást követő negyedévre recesszióba fog kerülni, és a GDP akár 2,1%-kal is csökkenhet – közölte nemrégiben a Bank of England egy hivatalos bejelentésében.
A banki alapkamatot 1,25%-ról 1,75%-ra emelték, ami 2009 januárja óta a legmagasabb szint. Az emelkedő energiaárak, a növekvő költségek és az Oroszország és Ukrajna közt dúló háború mind jelentős hatással volt és van az ország gazdaságára. A Bank monetáris politikai bizottsága kijelentette: „Az Egyesült Királyság az idei negyedik negyedévtől az előrejelzések szerint recesszióba süllyed. Az előrejelzések szerint 2022-ben és 2023-ban a háztartások adózás utáni reáljövedelme meredeken csökkenni fog, miközben a fogyasztás növekedési üteme negatívba fordul.”
A recesszió valószínűleg karácsony előtt, az Egyesült Királyság negyedik gazdasági negyedévében kezdődik majd. A recessziós előrejelzést követően Rachel Reeves árnyékminiszter kijelentette, hogy ez egy „újabb bizonyíték arra, hogy a konzervatívok teljesen elveszítették az irányítást a gazdaság felett”.
„Miközben a családok és a nyugdíjasok aggódnak amiatt, hogy hogyan fogják kifizetni a számláikat, a tory vezetőjelöltek körbejárják az országot, és olyan megvalósíthatatlan politikákat jelentenek be, amelyek semmit sem segítenek a válság átvészelésében.” – mondta Rachel Reeves.
A fogyasztói árindex inflációja októberben eléri a 13,3%-ot, ami több mint 42 éve a legmagasabb érték, ha az Ofgem szabályozó 3450 GBP körüli összegre emeli az éves energiaszámlák árplafonját. A borzasztó gazdasági körülmények között a háztartások reáljövedelme két egymást követő évben fog csökkenni, ami a statisztikák vezetésének kezdete óta először fordul elő. Idén 1,5%-kal, jövőre 2,25%-kal csökken majd az előrejelzések szerint a fizetésünk vásárlóereje átlagosan.
A recesszió azonban legalább nem lesz olyan mély, mint a 2008-as összeomlás idején. Andrew Bailey, a Bank of England vezére azt mondta újságíróknak, hogy „az energiaárak további meredek emelkedése” volt az elmúlt hónapok legnagyobb (negatív) fejleménye.
A recessziót általában úgy definiálják, hogy „ha egy ország GDP-je egymás után két három hónapos időszakban – vagy pénzügyi negyedévben – esik”, ami hamarosan bekövetkezik az Egyesült Királyságban. Jellemzően összefügg a megnövekedett munkanélküliségi rátával, a tőzsdék hanyatlásával vagy összeomlásával és a stagnáló bérekkel is.
Bailey nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni a Rishi Sunak és Liz Truss között folyamatban lévő tory vezetőválasztás kimenetelét illetően, sem arról, hogy egy új miniszterelnök mit tehetne a körülmények enyhítése érdekében.
Az infláció az előrejelzések szerint 2023-ban kúszik majd vissza a normálisnak mondható tartományba, és az év vége felé 2% alá csökken majd.
2020-ban a koronavírus is hatalmas csapást mért az ország pénzügyeire. A világjárvány csúcspontján, 2020 augusztusában az ország szintén recesszióba került. Az üzletek és vendéglátóhelyek bezárását, valamint a több száz cég megszűnésével járó hosszú bezárást az Egyesült Királyság gazdasága jelentősen megszenvedte. Az ország GDP-je akkor megdöbbentő, 20,4%-kal esett vissza, és országszerte sokan veszítették el állásukat, vagy hosszabb időre furloghra kerültek.
Adrian Pabst professzor a következőket mondta: „Minden háztartás szembesül a megemelkedett energia- és élelmiszerszámlákkal, de túl soknak kell hitelfelvételhez folyamodnia, fizetési hátralékot felhalmoznia, vagy végignéznie, ahogy megtakarításaik eltűnnek.”
„A hivatalba lépő miniszterelnöknek azonnali sürgősségi támogatást kell majd nyújtania az 1,2 millió leginkább sújtott háztartásnak és emellett kb. minden ötödik háztartásnak is, amely pénzügyileg sebezhetővé válik az energiaszámlák felső határának emelésével és a recesszió kezdetével.” Forrás