A brit kormánynak sokkal gyorsabban kell felkészítenie az országot egy esetleges háborús konfliktusra, mert a jelenlegi védelmi beszerzési rendszer túl lassú ahhoz, hogy időben biztosítsa a szükséges katonai képességeket – figyelmeztetett a Lordok Háza egyik bizottsága. A képviselőtársak szerint az Egyesült Királyságnak a következő 1000 napon belül olyan helyzetre is fel kell készülnie, amelyben akár közvetlen katonai fenyegetéssel vagy fegyveres konfliktussal kell szembenéznie.
A Lordok Háza Ipari és Szabályozási Bizottságának november 11-én közzétett jelentése szerint a brit védelmi minisztériumnak alapjaiban kell átalakítania a hadiipari vállalatokkal való együttműködését. A testület úgy látja, hogy a túlzott bürokrácia, a lassú döntéshozatal és a merev beszerzési előírások akadályozzák a modern technológiák gyors hadrendbe állítását, miközben Oroszország és más ellenséges szereplők egyre komolyabb biztonsági kihívást jelentenek a NATO számára.
A brit védelmi rendszernek 1000 napon belül fel kell készülnie
A figyelmeztetés előzménye, hogy Wes Streeting brit védelmi miniszter korábban arra szólította fel az országot: készüljön fel arra, hogy 1000 napon belül akár háborús helyzetben is helyt kell állnia. A miniszter októberben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és más ellenfelek 2030-ra olyan katonai képességekkel rendelkezhetnek, amelyek közvetlen fenyegetést jelenthetnek Nagy-Britanniára.
A bizottság szerint a brit hadiipar jelenlegi működési modellje nem teszi lehetővé, hogy elég gyorsan reagáljon a változó fenyegetésekre. A kormány és a vállalatok között ugyanis továbbra is túlságosan hagyományos, úgynevezett „vevő–eladó” kapcsolat működik: a minisztérium részletes műszaki követelményeket ír elő, a cégek pedig ezek teljesítésére szerződnek, miközben kevés lehetőség marad a gyors közös fejlesztésre és az új technológiák kipróbálására.
A Lordok Háza jelentése szerint a védelmi minisztérium túl gyakran a szabályok és eljárások betartását helyezte előtérbe a tényleges katonai képességek gyors megteremtése helyett. A bizottság ezt úgy fogalmazta meg, hogy a tárca „túl gyakran a folyamatok követésének biztonságot adó takarójába burkolózott, ahelyett, hogy gyorsan biztosította volna a szükséges képességeket”.
Kevesebb bürokráciát és gyorsabb fegyverbeszerzéseket sürgetnek
A bizottság szerint a védelmi beszerzéseknél szemléletváltásra van szükség: a minisztériumnak nagyobb kockázatot kell vállalnia, és nem szabad minden esetben kizárólag a legalacsonyabb árat tekintenie a legjobb ajánlat mércéjének. A jelentés szerint a jelenlegi bürokratikus rendszer eredetileg az adófizetők pénzének védelmét szolgálta, a gyakorlatban azonban sokszor csak lelassította a beszerzéseket anélkül, hogy egyértelműen csökkentette volna a pazarlást.
A testület azt is javasolja, hogy a kormány egyszerre több vállalatnak is biztosítson támogatást ugyanazon katonai probléma megoldására. Így nem egyetlen beszállítótól függne egy új technológia fejlesztése, és nagyobb esély lenne arra, hogy a sikeres megoldások gyorsan eljussanak a hadsereghez. A bizottság szerint a minisztériumnak el kell fogadnia azt is, hogy egy fejlesztés végeredménye eltérhet az eredeti elképzelésektől, a kudarcokból tanulni lehet, és bizonyos helyzetekben a gyorsaság fontosabb lehet a költségek mindenáron történő leszorításánál.
A jelentés külön hangsúlyozza, hogy a hadiipari vállalatoknak és befektetőiknek előre kiszámíthatóbb megrendelésekre van szükségük. Ha a cégek nem tudják, milyen szerződésekre, milyen időtávon és milyen feltételekkel számíthatnak, nehezebben vállalják a gyártókapacitás bővítését, a munkaerő felvételét és a hosszabb távú fejlesztéseket. A bizottság ezért többéves, előre jelezhető beszerzési terveket és a befektetők számára nagyobb bizonyosságot követel.
A képviselőtársak szerint a kis- és középvállalkozások szerepét is jelentősen növelni kell, mivel ezek a cégek gyakran gyorsabban képesek új technológiákat fejleszteni, mint a nagy hadiipari beszállítók. Ehhez azonban egyszerűbb pályázati és szerződéskötési eljárásokra, valamint a szükséges szakképzett munkaerő biztosítására is szükség lesz. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy Nagy-Britanniának elegendő ipari kapacitást kell fenntartania a drónok és más pilóta nélküli rendszerek gyors gyártására, javítására és átalakítására egy esetleges konfliktus idején.
A kormány 2030-ra a GDP 3 százalékát költené védelemre
A jelentés üdvözli, hogy a kormány már elfogadta a 2025-ös stratégiai védelmi felülvizsgálat egyik legfontosabb ajánlását, amely új partnerséget sürgetett az állam és a hadiipar között. A bizottság szerint azonban a változtatásokat sokkal gyorsabban kell végrehajtani, és a miniszterelnöknek is egyértelmű politikai támogatást kell adnia ahhoz, hogy a minisztériumi tisztviselők merjenek nagyobb kockázatot vállalni.
John Healey pénzügyminiszter a novemberi költségvetésben vállalta, hogy az Egyesült Királyság 2030-ra a bruttó hazai termékének 3 százalékát fordítja védelmi kiadásokra. A következő évi kiadási felülvizsgálatnak kell kijelölnie azt az ütemtervet, amely alapján az ország elérheti ezt a célt. A bizottság szerint a pénzügyi vállalás önmagában azonban nem elegendő: a december 1-jére tervezett Védelmi Beruházási Csúcstalálkozón a kormánynak konkrétabb és kiszámíthatóbb jelzéseket kell adnia a vállalatoknak.
Baroness Hayter, az Ipari és Szabályozási Bizottság elnöke szerint a tavalyi stratégiai védelmi felülvizsgálat már világossá tette, hogy a háború természetének változása és az ukrajnai konfliktus tapasztalatai miatt sürgősen újjá kell építeni Nagy-Britannia védelmi erejét. Úgy fogalmazott, hogy a minisztériumnak gyorsítania kell a változásokat, nyitnia kell az új technológiák felé, és nagyobb szerepet kell adnia a kis- és középvállalkozásoknak, miközben gondoskodnia kell a szükséges szakemberek képzéséről is.
A bizottság elnöke arra figyelmeztetett, hogy az Oroszországból és más ellenséges szereplőktől érkező fenyegetések miatt a kormánynak most kell megmutatnia a szükséges vezetői elszántságot. A decemberi csúcstalálkozót ezért kulcsfontosságúnak nevezte, mert szerinte ott kell megteremteni azt a bizalmat és kiszámíthatóságot, amely nélkül a brit hadiipar nem tud megfelelő sebességgel felkészülni egy esetleges háborús helyzetre.
A védelmi minisztérium szerint már zajlik a haderő átalakítása
A brit védelmi minisztérium szóvivője a jelentésre reagálva azt közölte, hogy a kormány a hidegháború vége óta a legnagyobb tartós védelmi kiadásnövelést hajtja végre. A tárca szerint közel 300 milliárd fontot fordítanak a fegyveres erők átalakítására és arra, hogy a brit hadsereg, a haditengerészet és a légierő felkészült legyen egy esetleges háborús konfliktusra.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy a kormány már megkezdte a beszerzési rendszer reformját, amelynek célja a katonai képességek gyorsabb biztosítása, a közpénzek hatékonyabb felhasználása és a brit hadiipari bázis megerősítése. A minisztérium emellett 2,5 milliárd fonttal növeli a kis- és középvállalkozásoktól származó beszerzések értékét, az újonnan létrehozott Office for Small Business Growth pedig a piacra lépés akadályainak csökkentésével segíti a kisebb brit cégeket abban, hogy védelmi szerződésekhez jussanak.
A Lordok Háza jelentése tehát nem azt állítja, hogy Nagy-Britannia biztosan háborúba lép a következő 1000 napban, hanem arra figyelmeztet, hogy az országnak ennyi időn belül felkészültnek kell lennie egy súlyos katonai válságra. A bizottság szerint ehhez nem elég több pénzt költeni a védelemre: gyorsabb döntéshozatalra, rugalmasabb beszerzésekre, erősebb hazai hadiiparra és a vállalatokkal kialakított új együttműködésre is szükség van. Forrás