Újabb lakbéremelésekre figyelmeztetik a Nagy-Britanniában albérletben élőket, miután a kormány a 2026-os őszi költségvetésben ismét megemelte a bérbeadók ingatlanból származó jövedelmét terhelő adót. A döntés tovább növelheti a főbérlők költségeit, miközben a lakhatás már most is komoly pénzügyi terhet jelent a brit háztartások számára. A szakértők ugyanakkor nem értenek teljesen egyet abban, hogy az adóemelés mekkora mértékben jelenik majd meg a bérleti díjakban.
Újabb adóemelés jöhet, a bérlők is megérezhetik
John Healey pénzügyminiszter megerősítette, hogy áprilistól további két százalékponttal emelkedik az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelem adóterhe. Ez a tavaly bejelentett, ugyanekkora emeléssel együtt azt jelenti, hogy 2027 áprilisától összesen négy százalékponttal lesz magasabb az érintett adóteher a korábbi szinthez képest.
A brit lakásbérleti piac szereplői attól tartanak, hogy az intézkedés miatt egyes landlordok megemelik a bérleti díjakat, mások pedig inkább eladják ingatlanjaikat. Ez utóbbi csökkentheti a kiadó lakások kínálatát, ami különösen azoknak okozhat problémát, akik már most is nehezen találnak megfizethető otthont.
A jelenlegi előrejelzések szerint a lakbérek egyébként is körülbelül négy százalékkal emelkedhetnek a következő egy évben. Ez egy átlagos bérlő éves kiadását mintegy 700 fonttal növelheti, az újabb adóemelés pedig további felfelé irányuló nyomást gyakorolhat az árakra.
A brit Költségvetési Felelősségi Hivatal (Office for Budget Responsibility, OBR) arra figyelmeztetett, hogy az adóemelés és más lakáspolitikai intézkedések együttesen csökkenthetik a kiadó ingatlanok kínálatát. Az OBR szerint emiatt a piacon maradó bérbeadók magasabb árakat kérhetnek, ami fokozatosan tovább növelheti a lakbéreket.
A főbérbeadók szerint az intézkedés tovább drágítja a lakhatást
A National Residential Landlords Association (NRLA), a lakáskiadók érdekképviseleti szervezete szerint a kormány döntése országszerte nehezebb helyzetbe hozhatja a bérlőket. Chris Norris, a szervezet szakpolitikai vezetője úgy fogalmazott, hogy a korábbi adóemelés után végzett kutatásuk már megmutatta, hogyan reagálnának a főbérbeadók a növekvő terhekre.
A Pegasus Insight által az NRLA megbízásából készített felmérés szerint a megkérdezett bérbeadók 46 százaléka tervezte a lakbérek emelését a következő 12 hónapban a korábbi adóváltozás hatására. A válaszadók 35 százaléka a korábban tervezettnél nagyobb emelést helyezett kilátásba, míg 33 százalékuk azt mondta, hogy egy vagy több ingatlanát is eladhatja.
Norris szerint csalódást keltő, hogy a kormány az előzetes figyelmeztetések ellenére újabb két százalékponttal növeli az adóterhet. Az NRLA úgy véli, hogy a magasabb adók visszafoghatják a lakáskiadási kedvet, miközben a bérlőknek a szűkülő kínálat miatt kevesebb lehetőségük maradhat.
Más szakértők azonban óvatosabban ítélik meg a várható hatást. Hannah Aldridge, a Resolution Foundation vezető kutatási és szakpolitikai elemzője szerint a lakbérek emelkedése valószínűleg mérsékeltebb lehet, mivel az árak hosszabb távon jellemzően a jövedelmek alakulását is követik, a főbérbeadók pedig eleve igyekeznek a piacon elérhető legmagasabb bérleti díjat meghatározni.
Aldridge szerint az adóteher növekedése önmagában nem jelenti azt, hogy a bérlők automatikusan többet hajlandók fizetni ugyanazért az ingatlanért. Ha azonban a kiadó lakások száma is csökken, az már erősebben felhajthatja az árakat. Véleménye szerint ezért az adóemelés jelentős része a főbérbeadók nyereségét csökkentheti, és nem feltétlenül hárul át teljes egészében a bérlőkre.
Kevesebb kiadó lakás és kisebb választék jöhet
Az ingatlanpiaci szakértők szerint az adóemelés mellett a Renters’ Rights Act, vagyis a bérlők jogait érintő új szabályozás is arra késztethet egyes tulajdonosokat, hogy átgondolják, érdemes-e továbbra is bérbeadással foglalkozniuk. Lucian Cook, a Savills lakóingatlan-piaci kutatási vezetője szerint az új adóteher további okot jelenthet arra, hogy a főbérbeadók elhagyják a bérlakáspiacot, vagy csökkentsék ingatlanportfóliójuk méretét.
Cook arra figyelmeztetett, hogy mindez tovább szűkítheti a kiadó lakások kínálatát. A bérlők emiatt kevesebb ingatlan közül választhatnak majd, amikor új otthont keresnek, a korlátozottabb kínálat pedig tartósan felfelé hajthatja a bérleti díjakat.
A változások hatása ugyanakkor nem feltétlenül jelentkezik azonnal. Az ingatlantulajdonosok döntései, az új szabályok alkalmazása és a piac kínálatának átalakulása időbe telhet, ezért a következő hónapokban még nem feltétlenül lesz egyértelmű, mekkora részt tesz ki az adóemelés a tényleges lakbéremelkedésből.
A lakhatási támogatás befagyasztása is súlyosbítja a helyzetet
A költségvetés bejelentése után több lakhatási érdekképviselet azt is bírálta, hogy a kormány nem változtatott a befagyasztott lakhatási támogatások rendszerén. A kampányolók azt szeretnék elérni, hogy a Local Housing Allowance (LHA), vagyis a magánbérleményekhez igényelhető lakhatási támogatás összege ismét igazodjon a helyi piaci bérleti díjakhoz.
A Resolution Foundation elemzése szerint a lakhatási támogatás és a helyi bérleti díjak alsó 30 százaléka közötti különbség nemrég rekordmagasságot, 23,3 százalékot ért el. Ez egy átlagos, kétszobás otthonban élő család esetében havonta körülbelül 170 fontos hiányt jelenthet, amelyet a háztartásnak más forrásból kell előteremtenie.
Holly Williamson, a Generation Rent lakhatási érdekvédelmi szervezet vezetője szerint különösen súlyos következményekkel járhat, ha a támogatás nem fedezi a tényleges lakbért. Az érintett családoknak ilyenkor alapvető kiadásaik között kell választaniuk, ami tovább mélyítheti a szegénységet, és növelheti a hajléktalanná válás kockázatát.
Williamson arra is figyelmeztetett, hogy a támogatás befagyasztása megnehezítheti a kormány azon céljának elérését, hogy véget vessen a közterületi hajléktalanságnak. Ha a rászorulók nem találnak megfizethető, hosszú távú lakhatást, a problémák kezelésének terhe végül az önkormányzatokra is nagyobb nyomást helyezhet.
A brit albérletben élők számára tehát egyszerre jelent kockázatot a lakbérek várható emelkedése, a kiadó ingatlanok kínálatának esetleges csökkenése és a lakhatási támogatás elégtelensége. Egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogy az új adóemelés mekkora drágulást okoz majd, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a brit bérlakáspiac már most is jelentős nyomás alatt áll. Forrás