Új szintre lépett a brit politikában az Európai Unióhoz való közeledés kérdése: Andy Burnham miniszterelnök már azt sem zárta ki, hogy a Labour következő választási programjában szerepeljen egy újabb, az EU-tagságról szóló „Brexit-népszavazás”. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg még messze nincs itt az ideje annak, hogy referendumot írjanak ki, és szerinte nagyon óvatosan kell eljárni egy olyan kérdésben, amely a brit társadalmat korábban is mélyen megosztotta.
Burnham az ITV Newsnak arról beszélt, hogy Nagy-Britanniának hosszú távon rendeznie kell, milyen kapcsolatot akar fenntartani az Európai Unióval, különösen azért, mert az EU továbbra is az ország legnagyobb közeli piaca. Arra a kérdésre, hogy egy következő választáson akár az EU-ba való visszatérésről szóló referendum is szerepelhet-e a Labour programjában, azt mondta, ez akkor válhat lehetőséggé, ha a közvélemény egyértelműen ebbe az irányba mutat.
A brit miniszterelnök ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a referendumok komoly társadalmi megosztottságot okozhatnak, ezért nem szabad elhamarkodottan dönteni. Ez azt jelenti, hogy a mostani kijelentése nem egy újabb népszavazás bejelentése, hanem annak nyitva hagyása, hogy a kérdés a Labour következő választási programjában később megjelenhet.
Burnham már az EU-tagság teljes visszaállítását sem zárja ki
Burnham az elmúlt napokban ennél is tovább ment, amikor a brit–EU kapcsolat jövőjéről beszélt. A miniszterelnök szerint több lehetőséget is meg kell vizsgálni: Nagy-Britannia maradhat a jelenlegi Brexit utáni kapcsolatban, szorosabbra fűzheti a gazdasági együttműködést vámunióval, visszatérhet az egységes piacba, vagy végső esetben akár „végig is mehet” az úton, és ismét teljes jogú EU-tagállammá válhat.
Ez jelentős változást jelent a Labour korábbi álláspontjához képest. A 2024-es választási program még kizárta a vámunióhoz való visszatérést, az egységes piac újbóli használatát és a szabad mozgás rendszerének visszaállítását, Burnham pedig korábban arról beszélt, hogy tiszteletben tartja ezeket a Brexit utáni „vörös vonalakat”. Most azonban már azt hangsúlyozza, hogy a következő években minden lehetőséget meg kell vizsgálni, és nem lenne helyes egyetlen opciót sem előre kizárni.
A miniszterelnök az ITV-nek azt mondta, hogy szerinte a Brexit hátráltatta a brit gazdasági növekedést, és az ország nehezen tudna visszatérni a korábbi magasabb növekedési pályára úgy, hogy közben túl távol marad Európa legnagyobb piacától. A Labour konferenciáján pedig úgy fogalmazott, hogy a Brexit „több kárt okozott, mint hasznot”, és jelezte, hogy a kormány az év későbbi részében, a tervezett brit–EU csúcstalálkozó környékén részletesebben is ismertetni akarja a lehetséges irányokat.
Franciaország és Spanyolország is visszavárná Nagy-Britanniát
Burnham kijelentéseire szinte azonnal reagált Emmanuel Macron francia elnök és Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök is. A két vezető szerdán Madridban tartott közös sajtótájékoztatót, ahol Macron angolul azt mondta: „Welcome back”, vagyis „Isten hozott újra”, majd úgy fogalmazott, hogy ha a brit miniszterelnök ebbe az irányba indulna el, az szerinte jó hír lenne Nagy-Britannia és Európa számára is.
Sánchez hasonlóan egyértelműen fogalmazott, és azt mondta, hogy Spanyolország „tárt karokkal” fogadná vissza Nagy-Britanniát, ha London valóban újra csatlakozni akarna az Európai Unióhoz. A spanyol kormányfő a Brexit brit és európai következményeire utalva azt is mondta, hogy a kilépés nagy veszteséget jelentett a brit lakosság és az európai projekt számára.
Macron azonban egy fontos feltételt is világossá tett: szerinte nem lehet olyan megoldás, amelyben Nagy-Britannia csak az EU-tagság számára előnyös részeit választja ki. A francia elnök szerint ha a britek egyszer valóban vissza akarnak térni az Európai Unióba, akkor a tagsággal járó szabályokat és kötelezettségeket is el kell fogadniuk, vagyis nem lehet „a la carte” módon válogatni az uniós jogok és szabadságok között.
Nem ugyanazokkal a feltételekkel térne vissza Nagy-Britannia
Az EU-tagság esetleges visszaállítása ráadásul nem egyszerűen a Brexit előtti állapot automatikus visszaépítését jelentené. Az uniós tagság újratárgyalásakor a korábbi brit kivételek és kedvezmények nem lennének automatikusan érvényesek, így például a korábbi költségvetési visszatérítés sem járna magától. A korábbi brit rendszer egyik fontos eleme éppen az úgynevezett rebate volt, amelyet Margaret Thatcher kormánya 1984-ben harcolt ki, és amely jelentősen csökkentette Nagy-Britannia uniós költségvetési hozzájárulását.
Az esetleges visszatérés másik jelentős kérdése az euró és a schengeni rendszer lenne. A jelenlegi uniós szabályok alapján egy újonnan csatlakozó ország számára más feltételek vonatkozhatnak, mint amelyekkel a korábbi brit tagság idején London rendelkezett, ezért egy esetleges brit visszatérés részletes tárgyalások eredménye lenne, nem pedig a Brexit előtti jogi helyzet egyszerű visszaállítása.
Az Európai Bizottság részéről közben azt jelezték, hogy az Egyesült Királyság közeli és fontos partner marad, és Brüsszel kész tárgyalni azokról a lehetőségekről, amelyeket a brit kormány előterjeszt. A Bizottság ugyanakkor azt is világossá tette, hogy elsősorban London feladata meghatározni, milyen jövőbeli kapcsolatot szeretne az Európai Unióval.
A következő brit választás egyik nagy kérdésévé válhat
A kérdés politikai súlyát tovább növeli, hogy Burnham már nem csupán egy szorosabb EU-kapcsolatról beszél, hanem a teljes visszatérés lehetőségét is az asztalon tartja. Közben a Konzervatívok azzal támadják, hogy újra megnyitja a Brexit éveinek megosztó vitáit, Michael Gove volt kabinetminiszter pedig azt állította, hogy a Brexit visszafordítása tovább növelné a választók frusztrációját a brit politikával szemben.
A vita középpontjában ezért most nem az áll, hogy Nagy-Britannia holnap visszalép-e az Európai Unióba, hanem az, hogy a következő években milyen irányba változik a brit–EU kapcsolat. Burnham jelenlegi álláspontja szerint a lehetőségek között szerepel a jelenlegi rendszer fenntartása, a vámunióhoz való közeledés, az egységes piachoz való visszatérés és a teljes EU-tagság is, miközben egy későbbi referendum lehetőségét sem zárta ki.
A következő fontos állomás a várhatóan novemberben megtartandó brit–EU csúcstalálkozó lehet, amelyen a gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolatok jövője is napirendre kerülhet. Egyelőre azonban nincs bejelentett döntés sem az EU-tagság visszaállításáról, sem újabb népszavazásról, így a brit politika előtt álló folyamat jelenleg elsősorban arról szól, hogy milyen lehetőségeket és azok következményeit mérlegeli a kormány.