Nagy-Britannia továbbra is „100 százalékban támogatni fogja Ukrajnát” – jelentette ki Andy Burnham, miután Oroszország következményeket helyezett kilátásba a brit gyártású drónok állítólagos ukrajnai használata miatt. A nyilatkozat azért is keltett komoly figyelmet, mert a hírek szerint ezekkel a drónokkal először hajthattak végre csapásokat Oroszország szárazföldi területén.
A Sunday Times beszámolója szerint az ukrán erők két brit vállalat által gyártott pilóta nélküli repülőgépet is felhasználtak az Oroszország mélyén található célpontok elleni hadműveletekben. Kijev az idei évben jelentősen fokozta a nagy hatótávolságú drónok és rakéták alkalmazását, elsősorban orosz katonai, ipari és energetikai létesítmények ellen.
Moszkva szerint London eszkalálja a háborút
Oroszország londoni nagykövetsége hétfőn közleményben reagált a brit drónokról szóló jelentésekre, és azt állította, hogy azok bizonyítják: London szándékosan az ukrajnai konfliktus eszkalációját választja. Moszkva szerint Nagy-Britannia közvetett módon próbálja „feltartóztatni Oroszországot” és a lehető legnagyobb károkat okozni neki.
A nagykövetség ennél is tovább ment, amikor kijelentette, hogy London lépéseinek „elkerülhetetlenül következményei lesznek”, amelyekért Nagy-Britanniának felelnie kell. Oroszország szerint minél mélyebben vesz részt a konfliktusban a brit kormány, és minél nagyobb támogatást nyújt Ukrajnának, annál magasabb árat kell majd fizetnie érte.
Andy Burnhamet egy Wolverhamptonban tett látogatása során kérdezték arról, mit üzenne Vlagyimir Putyinnak az orosz fenyegetés után. A brit kormányfő egyértelműen jelezte, hogy London nem tervezi visszavonni támogatását Kijevtől, és szerinte Nagy-Britannia pontosan azt teszi, amit a háború kezdete óta következetesen vállalt.
„Ez az Egyesült Királyság, amely azt teszi, amit régóta mond: 100 százalékban támogatjuk Ukrajnát az illegális háborúval szemben, amelyet Vlagyimir Putyin vezet” – fogalmazott Burnham. Hozzátette, hogy a brit támogatás célja az, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát, és hangsúlyozta: „Nem csak szép időben vagyunk barátok. Ott leszünk Ukrajna nehéz óráiban is, és ez nem fog megváltozni.”
London nem hátrál meg az orosz fenyegetés után
A brit kormány egy másik tagja, Lilian Greenwood munka- és nyugdíjügyi miniszter szintén megerősítette, hogy az Egyesült Királyság továbbra is katonai felszerelésekkel látja el Ukrajnát. A Sky Newsnak azt mondta, Oroszországnak világosan kell látnia, hogy London eltökéltsége változatlan, és Nagy-Britannia továbbra is „vállvetve áll Ukrajna mellett”.
A brit védelmi minisztérium szintén határozottan fogalmazott, kijelentve, hogy az ország elkötelezett az Ukrajna önvédelméhez szükséges felszerelések biztosítása mellett. A tárca szerint Oroszországnak nem lehet kétsége afelől, hogy a brit kormány ellenzi az orosz agressziót Ukrajnában, valamint az Egyesült Királyság és szövetségesei ellen irányuló fenyegetéseket.
A helyzet közben újabb kérdéseket vetett fel arról, hogy Moszkva valóban hajlandó lenne-e közvetlenül brit célpontokat támadni, ami már a NATO kollektív védelmének kérdését is felvethetné. Egy volt orosz külügyminiszter-helyettes, Andrey Fedorov ugyanakkor azt állította, hogy Moszkvában vannak olyanok, akik szerint a NATO egy esetleges brit támadásra sem feltétlenül reagálna katonailag.
Fedorov szerint az észak-atlanti szövetség jelenlegi belső problémái miatt elképzelhető lenne, hogy egy ilyen helyzetben a NATO csak politikai nyilatkozatot tenne, vagy a szövetségi szerződés 4. cikkelyét alkalmazná, de nem jutna el az 5. cikkely aktiválásáig. Megjegyzései azonban brit és nyugati szakértők szerint inkább a megosztottság és a bizonytalanság keltését szolgálhatják.
Egyre mélyebbre csapnak le az ukrán drónok Oroszországban
Ukrajna az elmúlt hónapokban egyre nagyobb hangsúlyt helyezett a nagy hatótávolságú dróntámadásokra, amelyek célja nem csupán az orosz katonai infrastruktúra gyengítése, hanem Moszkva háborús bevételeinek csökkentése és az orosz lakosság számára a háború közvetlen következményeinek érzékelhetőbbé tétele is.
Az Acled független konfliktusfigyelő szervezet adatai szerint Ukrajna júliusban háromszor annyi ilyen jellegű csapást hajtott végre, mint januárban. Az Oroszország mélyén található célpontok rendszeres támadása közben arra is kényszeríti az orosz hadsereget, hogy légvédelmi rendszereit egyre nagyobb területen ossza szét.
A támadások az orosz gazdaságot is érintik. Az ukrán erők többek között a Wildberries, Oroszország legnagyobb online kiskereskedelmi vállalatának hatalmas raktár- és logisztikai létesítményeit is célba vették, amelyekben a támadások következtében jelentős értékű áru semmisült meg.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton azt közölte, hogy 598 ukrán drónt semmisítettek meg 19 oroszországi régió, valamint a Fekete- és Azovi-tenger térségében, továbbá az Oroszország által annektált Krím fölött. Moszkva rendszeresen közöl hasonló adatokat, miközben Ukrajna a saját támadásairól és azok eredményéről nem minden esetben ad teljes körű tájékoztatást.
NATO, brit védelem és az 5. cikkely kérdése
A brit fenyegetésre vonatkozó orosz kijelentések azért is különösen érzékenyek, mert egy esetleges közvetlen brit támadás új szintre emelhetné a konfliktust, és felvethetné a NATO kollektív védelmének alkalmazását. Grant Shapps korábbi brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin nem értelmezheti a nyugati országok közötti politikai nézeteltéréseket gyengeségként.
Shapps arra hívta fel a figyelmet, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Lengyelország együttesen jelentős összegeket fordítanak védelemre, és szerinte nehezen elképzelhető, hogy ezek az országok félreállnának, ha egy NATO-tagot szándékosan támadás érne. Úgy vélte, Putyin stratégiája régóta arra épül, hogy megossza, megfélemlítse és próbára tegye a szövetséget anélkül, hogy annak teljes erejét mozgósítaná.
Sir Malcolm Rifkind volt brit külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Királyság nukleáris fegyverrel rendelkező állam, ezért egy orosz rakéta- vagy dróntámadás jóval nagyobb kockázatot jelentene Moszkva számára, mint egy nem nukleáris állam elleni támadás. Szerinte egy ilyen súlyos helyzetben a NATO várhatóan reagálna, még akkor is, ha az 5. cikkely nem jelenti automatikusan azt, hogy minden szövetségesnek háborúba kell lépnie Oroszországgal.
Lord Ricketts volt brit nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az orosz kijelentések célja elsősorban a brit közvélemény megfélemlítése és megosztása lehet. Úgy vélte, Moszkva már hosszú ideje ellenséges államként tekint Nagy-Britanniára, ezért Londonnak számítania kell további szabotázs- és destabilizációs kísérletekre, ugyanakkor nem szabad hagynia, hogy az orosz fenyegetések megfélemlítsék.
A brit kormány mindenesetre egyelőre változatlanul támogatja Ukrajnát, és a Moszkva által megfogalmazott fenyegetés sem változtatott London hivatalos álláspontján. A brit drónok állítólagos oroszországi bevetése ugyanakkor újabb jele annak, hogy az ukrán háború egyre nagyobb távolságokra terjed ki, miközben az Oroszország és a NATO közötti közvetlen konfrontáció kockázata továbbra is komoly biztonságpolitikai kérdés marad.