A brit Konzervatív Párt olyan tervet jelentett be, amelynek értelmében a külföldi állampolgárok jelentős részét kizárnák a szociális bérlakásokból, a már ott élők egy részét pedig kiköltöztetnék. Kemi Badenoch pártja szerint ezzel akár 230 ezer lakás is felszabadulhatna brit családok számára, a javaslatot azonban máris súlyos kritikák érték, és többen arra figyelmeztettek, hogy a rendelkezés jogi akadályokba ütközhet, illetve növelheti a hajléktalanságot.
A konzervatívok elképzelése lényegében a Reform UK korábbi, Nigel Farage által felvetett politikájához hasonló irányt követ. A bírálók szerint azonban a terv „komolytalan és kivitelezhetetlen”, miközben a kormányzati adatok alapján a szociális bérlakások túlnyomó többségét már jelenleg is brit állampolgárok kapják.
Mit változtatna a Konzervatív Párt?
A javaslat szerint az a külföldi állampolgár, aki jelenleg egyedül él szociális bérlakásban, és nem brit, ír vagy uniós állampolgár, elveszítené jogosultságát az ingatlanra. A szabály akkor is érvényes lenne, ha az érintettnek gyermekei vannak, és azoknak, akik már szociális lakásban élnek, a párt terve szerint hat hónapot adnának arra, hogy kiköltözzenek.
Az új bérleti szerződéseknél még szigorúbb szabályokat vezetnének be: csak brit állampolgárok, illetve rendezett uniós státusszal rendelkező személyek lennének jogosultak szociális lakásra. Az újonnan érkező uniós állampolgárok már nem tartoznának ebbe a körbe, és azok a párok sem lennének jogosultak, amelyekben egyik fél sem brit állampolgár vagy rendezett státusszal rendelkező uniós állampolgár.
Jelenleg bizonyos feltételek mellett a rendezett státusszal rendelkező külföldi állampolgárok, a menekültstátusszal rendelkezők, valamint egyes humanitárius védelemben részesülők is jogosultak lehetnek szociális lakhatásra. A menedékkérők általában nem jogosultak ilyen lakásra, kivéve bizonyos rendkívüli helyzeteket, például családon belüli erőszak esetén.
Helen Whately, a Konzervatív Párt árnyékkormányának munka- és nyugdíjügyi minisztere a tervet azzal indokolta, hogy szerinte Nagy-Britanniában valódi otthont az teremthet magának, aki dolgozik, adót fizet és beilleszkedik. Úgy fogalmazott, hogy az országnak nem szabad „a világ készpénzautomatájává” válnia, miközben azt állította, hogy a Labour elvesztette az ellenőrzést a bevándorlás és a jóléti kiadások felett, és ennek árát a brit családok fizetik meg, amelyek közben hosszú várólistákon szerepelnek.
A Konzervatív Párt szerint a következő konzervatív kormány kizárná a külföldi állampolgárokat a szociális lakásokból, és állításuk szerint közel 230 ezer otthon válhatna elérhetővé brit családok számára. A párt azonban komoly támadásokat kapott azért, mert a hivatalos adatok szerint a szociális lakások már most is döntő többségben brit állampolgárokhoz kerülnek.
A hivatalos adatok egészen más képet mutatnak
A brit Lakásügyi, Közösségi és Önkormányzati Minisztérium 2024-ben közzétett adatai szerint a szociális lakások kiadásának mintegy 90 százaléka brit állampolgárokhoz került. A fennmaradó részbe az Európai Gazdasági Térség állampolgárai, svájci és ír állampolgárok, illetve olyan bevándorlók tartoztak, akik súlyos lakhatási szükséghelyzetben voltak.
Az Oxfordi Egyetem Migration Observatory nevű kutatóközpontjának adatai szintén árnyalják a konzervatívok állításait. A szervezet szerint 2021-ben a szociális lakásokban élők körülbelül 15 százaléka született az Egyesült Királyságon kívül, ami valamivel alacsonyabb volt annál, mint a külföldön születettek aránya a teljes brit lakosságon belül.
A Labour szerint ezért a konzervatívok terve nem a lakhatási válság valódi okait kezeli. A párt szóvivője arra figyelmeztetett, hogy a határozatlan idejű tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők már most sem jogosultak általában szociális lakhatásra, így az új szabályok elsősorban menekülteket és olyan, hosszú ideje Nagy-Britanniában élő embereket érinthetnének, akik ugyan nem brit állampolgárok, de évek óta hozzájárulnak az ország működéséhez, köztük NHS-dolgozókat is.
A Labour szerint az intézkedés sok családot sodorhatna hajléktalanságba, miközben az önkormányzatoknak több ideiglenes szállást kellene biztosítaniuk. Ez végső soron nemhogy nem csökkentené, hanem növelhetné az adófizetőkre nehezedő terheket.
Anna Turley, a Labour belügyminisztériumi államtitkára a Times Radiónak úgy nyilatkozott, hogy a terv „átgondolatlan”, és attól tart, hogy tovább növelné az utcára kerülők számát. Szerinte különösen furcsa, hogy a javaslat a Konzervatív Párttól érkezik, amelynek kormányzása alatt jelentősen nőtt a hajléktalanság, miközben a szociális lakások hiányának egyik fő oka éppen az, hogy évtizedeken keresztül nem épült elegendő új lakás.
Súlyos jogi akadályokba ütközhet a tömeges kilakoltatás
A terv egyik legnagyobb problémája a jogi megvalósíthatóság lehet. Manjinder Kaur Atwal, a Duncan Lewis Solicitors lakásjogi igazgatója szerint a javaslat sokkal összetettebb jogi kérdéseket vet fel annál, mint amit a politikai szlogen sugall.
A szakértő szerint a parlament természetesen módosíthatja a jövőbeni jogosultsági szabályokat, azonban a már jogszerűen szociális lakásban élő bérlők visszamenőleges kiköltöztetése pusztán állampolgárságuk miatt komoly jogi problémákat okozhat. Különösen igaz ez a menekültekre és a humanitárius védelemben részesülőkre, ezért a terv bizonyos esetekben az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a brit egyenlőségi jogszabályokkal és más nemzetközi kötelezettségekkel is összeütközésbe kerülhet.
Atwal szerint a hat hónapos, állampolgárságon alapuló általános kilakoltatási kötelezettséget rendkívül nehéz lenne úgy végrehajtani, hogy az ne vezessen tömeges jogi megtámadásokhoz. A szakértő ezért úgy véli, hogy a javaslat jelenlegi formájában inkább politikai nyilatkozatnak tűnik, mint ténylegesen működőképes szakpolitikai tervnek.
A jogi vita különösen érdekes annak fényében, hogy Nagy-Britanniában ismét napirenden van az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez fűződő viszony kérdése. A konzervatívok ugyanakkor azt állítják, hogy a szociális lakások elosztását alapvetően a brit állampolgársághoz kellene kötni, ami a jelenlegi jogosultsági rendszer jelentős átalakítását eredményezné.
A lakhatási szervezetek szerint nem a bevándorlók okozzák a válságot
A Shelter vezetője, Sarah Elliott szerint a brit szociális lakásokhoz már jelenleg is szigorú feltételek mellett lehet hozzáférni. Hangsúlyozta, hogy az országba érkező emberek nem egyszerűen „kapnak egy lakást”, hiszen a jogosultsághoz jogszerű letelepedésre, közpénzekhez való hozzáférésre és a helyi kötődés feltételeinek teljesítésére is szükség lehet, ráadásul a kérelmezőknek az önkormányzati várólistán is előre kell kerülniük.
Elliott szerint a most felvetett terv több ezer családot és nyugdíjast is érinthetne, köztük olyanokat, akik évtizedek óta ugyanabban a lakásban élnek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociális bérlők bérleti díjat fizetnek, amely végül visszakerül a közpénzek rendszerébe és a társadalomba, ezért szerinte értelmetlen lenne emberek életét ellehetetleníteni, miközben a hajléktalanság és az önkormányzatokra nehezedő nyomás is nőne.
A Crisis nevű hajléktalanügyi szervezet szakpolitikai vezetője, Jasmine Basran szintén azt hangsúlyozta, hogy a nem brit állampolgárok számára már most is rendkívül nehéz szociális lakáshoz jutni. Szerinte a hivatalos statisztikák egyértelműen azt mutatják, hogy a szociális bérlők túlnyomó többsége brit állampolgár, vagyis nem állja meg a helyét az az állítás, hogy az emberek egyszerűen megérkeznek az országba, majd szociális lakást kapnak.
Basran szerint a várólisták rekordhosszúságának valódi oka az, hogy az egymást követő brit kormányok évtizedeken keresztül nem építettek elegendő szociális lakást. A szervezet álláspontja szerint a probléma megoldásához ezért elsősorban több megfizethető és szociális lakásra lenne szükség, nem pedig a már lakásban élő emberek állampolgárság alapján történő eltávolítására.
Nigel Farage szerint a konzervatív terv még mindig túl enyhe
A Reform UK természetesen nem üdvözölte teljes egészében a Konzervatív Párt javaslatát, annak ellenére, hogy az alapvető elképzelés hasonló ahhoz, amit Nigel Farage pártja korábban már meghirdetett. Zia Yusuf, a Reform UK árnyék-belügyminisztere szerint a konzervatívok valójában csak megpróbálják lemásolni a Reform politikáját, de még így sem mennek elég messzire.
Yusuf szerint különösen problémás, hogy a Konzervatív Párt terve továbbra is lehetővé tenné uniós külföldi állampolgárok tízezrei számára, hogy brit adófizetők által finanszírozott szociális lakásokban éljenek. A Reform UK ezzel szemben azt ígéri, hogy ha kormányra kerül, a brit szociális lakásokat kizárólag brit állampolgárok számára tenné elérhetővé.
A vita így egyszerre szól a bevándorlásról, a szociális lakások hiányáról, az állampolgárságról és a brit jóléti rendszer jövőjéről. Miközben a Konzervatív Párt azt állítja, hogy akár 230 ezer lakás is felszabadulhatna brit családok számára, ellenfelei szerint a jelenlegi adatok alapján a külföldi állampolgárok aránya már most is viszonylag alacsony, a tömeges kilakoltatások pedig könnyen jogi perekhez, hajléktalansághoz és magasabb közkiadásokhoz vezethetnek.
A következő időszakban ezért nemcsak az lesz a kérdés, hogy politikailag mennyire népszerű a konzervatív javaslat, hanem az is, hogy egyáltalán végrehajtható-e a jelenlegi brit és nemzetközi jogi keretek között. A terv mindenesetre újabb frontot nyitott a brit bevándorlási és lakhatási vitában, miközben a brit pártok egyre keményebb megoldásokat ígérnek a szociális lakásokért várakozó családok problémájára.