Jelentős változásokat jelentett be a brit Belügyminisztérium a menedékkérők támogatási rendszerében. Az új tervek szerint azoknak a menedékkérőknek, akik később munkába állnak és megfelelő jövedelemmel rendelkeznek, akár 10 000 fontot is vissza kellene fizetniük az államnak a korábban kapott lakhatási és megélhetési támogatások után.
A javaslatot hétfőn terjesztette a parlament elé Shabana Mahmood belügyminiszter. A kormány szerint az intézkedés igazságosabbá tenné a rendszert, míg jogvédő szervezetek és segélyszervezetek szerint a terv inkább bünteti a menekülteket, mintsem megoldaná a brit menekültügyi rendszer valódi problémáit.
A támogatás árát később kellene megfizetni
Az új szabályozás lehetővé tenné, hogy a Belügyminisztérium visszakövetelje a menedékkérők elszállásolására és anyagi támogatására fordított összegek egy részét. A tervek szerint:
- csak azoknak kellene fizetniük, akik később megfelelő keresettel rendelkeznek;
- a visszafizetés havi részletekben történne;
- a teljes visszafizetendő összeg körülbelül 10 000 font lehetne;
- a rendszer működése részben a brit diákhitel-rendszerhez hasonlítana.
A kormány egyelőre nem közölte, pontosan milyen jövedelmi határ felett indulna el a törlesztés, illetve milyen időtartam alatt kellene visszafizetni az összeget.
Miért van szükség a változtatásra?
A Belügyminisztérium szerint a brit adófizetők számára túl magas költséget jelent a menedékkérők ellátása. A hivatal adatai alapján:
- a menekültügyi támogatási rendszer tavaly mintegy 4 milliárd fontba került;
- egy menedékkérő éves elszállásolása és támogatása átlagosan 41 000 fontba került 2023–2024-ben;
- a szállásköltség személyenként és éjszakánként átlagosan 23,25 font többágyas elhelyezés esetén, míg szállodákban 144 font is lehet;
- a heti megélhetési támogatás jelenleg 9,95 és 49,18 font között mozog.
Shabana Mahmood szerint az elmúlt időszakban már sikerült 1 milliárd fonttal csökkenteni a menekültügyi rendszer költségeit, de további lépésekre van szükség. A belügyminiszter úgy fogalmazott:
„A brit adófizetők számára a menedékkérők elszállásolásának költsége túl magas.”
Majd hozzátette:
„A menedékkérők támogatása jog, de egyben felelősség is. Amikor valaki már képes hozzájárulni a költségekhez és viszonozni a brit emberek nagylelkűségét, akkor ezt el is várjuk tőle.”
A legtöbb menedékkérő jelenleg nem dolgozhat
Az Egyesült Királyságban a menedékkérők általában nem vállalhatnak munkát, amíg kérelmükről nem születik döntés. Amennyiben az eljárás több mint egy évig húzódik, kérhetnek engedélyt bizonyos munkakörök betöltésére, de addig teljes mértékben az állami támogatásra szorulnak.
A kormány adatai szerint:
- a menekültstátuszt megszerző 16–64 évesek egynegyede már az első évben munkába áll;
- két év elteltével ez az arány megközelíti az 50 százalékot;
- nyolc évvel később a foglalkoztatottak 37 százaléka teljes munkaidőben dolgozik, medián éves keresetük pedig körülbelül 23 000 font.
Civil szervezetek szerint a terv nem oldja meg a problémát
A bejelentés komoly kritikákat váltott ki. Az IPPR kutatóintézet szerint a menekültügyi rendszer költségeit sokkal hatékonyabban lehetne csökkenteni azzal, ha:
- felgyorsítanák a menedékkérelmek elbírálását;
- egyszerűsítenék a fellebbezési eljárásokat;
- átalakítanák a jelenlegi elszállásolási szerződéseket.
Marley Morris, az IPPR szakértője szerint ezek jelentősen nagyobb megtakarítást eredményeznének. A Refugee Council külügyi igazgatója, Imran Hussain úgy véli:
„Ez gyakorlatilag egy újabb adó a menekültek számára.”
A Helen Bamber Foundation lakhatási vezetője, Zoe Dexter szerint:
„Éppen akkor adósságot rakni az emberek vállára, amikor megpróbálják újra felépíteni az életüket, rendkívül igazságtalan és teljesen ellentétes a beilleszkedés céljával.”
Kolbassia Haoussou, a Freedom from Torture szervezet képviselője – aki maga is megtapasztalta a brit menekültügyi rendszert – azt mondta:
„Sokkolónak tartom ezt a javaslatot. Nehéz igazságosnak nevezni azt, hogy kínzásokat vagy szexuális erőszakot túlélő emberekkel fizettessék vissza azt a támogatást, amelyre kényszerből szorultak rá.”
A Care4Calais szervezet szerint a valódi megoldás nem az új fizetési kötelezettség lenne, hanem az, hogy a menedékkérők már az eljárás alatt is dolgozhassanak.
Már korábban is szigorított a brit kormány
Az új intézkedés egy szélesebb menekültügyi reform része. Márciusban a brit kormány módosította a menekültstátusz szabályait is. Korábban a sikeres menedékkérők általában ötéves tartózkodási engedélyt kaptak, amely után kérhették a letelepedést.
Az új rendszerben a legtöbb menekült 30 hónapos időszakokra kap engedélyt, amelyet rendszeresen felülvizsgálnak. A hatóságok minden felülvizsgálat során dönthetnek arról is, hogy az érintett tovább maradhat-e az Egyesült Királyságban, vagy visszatérhet származási országába. Segélyszervezetek attól tartanak, hogy ez a bizonytalan státusz tovább nehezíti majd a munkavállalást és a társadalmi beilleszkedést.
Kanadai mintára új legális menekültútvonalak is indulnak
Miközben a brit kormány szigorítja a támogatási rendszert, egy új, biztonságos menekültügyi programot is elindítana. A hétvégén Shabana Mahmood bejelentette, hogy kanadai mintára új legális beutazási útvonalakat hoznának létre.
Az elképzelés szerint:
- helyi közösségek szponzorálhatnának menekülteket;
- egyes megbízható egyetemek is részt vehetnének a programban;
- várhatóan jövőre egy olyan rendszer is elindulhat, amelyben brit munkáltatók támogathatják a menekültek letelepedését.
A kanadai modell 1979 óta több mint 400 000 menekült sikeres letelepedését segítette elő.
A brit kormány szerint a jövő célja egy olyan menekültügyi rendszer kialakítása, amely egyszerre biztosít védelmet a valóban rászorulóknak, ugyanakkor csökkenti az állami kiadásokat és nagyobb felelősséget vár el azoktól, akik később képesek önállóan megélni. Forrás