Az iráni nagykövet szerint Teherán fontolóra vette, hogy brit katonai bázisokat is célpontnak tekint a közel-keleti konfliktus eszkalálódása közepette. Seyed Ali Mousavi úgy nyilatkozott: az iráni katonai vezetés „megfelelően fog dönteni” a válaszlépésekről, és a végső döntés attól függ, milyen szerepet vállal az Egyesült Királyság a konfliktusban.
Brit bázisról indulhatnak amerikai műveletek
A vita középpontjában a RAF Fairford áll, amelyet az Egyesült Államok állítólag iráni célpontok elleni műveletekhez használ. Az iráni diplomata szerint az amerikai B–2 és B–1 bombázók erről a bázisról indulnak, ami „nagyon sajnálatos”, és közvetett brit részvételre utalhat a konfliktusban.
„Önvédelemről” beszél Teherán
Amikor arról kérdezték, hogy a brit bázisok legitim célpontok lehetnek-e, Mousavi úgy válaszolt: ez „nagyon fontos kérdés”, amelyet jelenleg is vizsgálnak. Hangsúlyozta, hogy Irán ezt önvédelmi kérdésként kezeli, és minden további lépés attól függ, hogyan alakul a brit szerepvállalás.
London szerint csak védekezésről van szó
A brit védelmi miniszter, John Healey korábban azt mondta: az Egyesült Államok kizárólag védelmi célból használhatja a brit bázisokat, például olyan iráni rakétakapacitások ellen, amelyek veszélyeztetik a hajózást a Hormuzi-szorosban. Korábban a brit kormány csak olyan műveletekhez adott engedélyt, amelyek közvetlenül brit érdekeket védtek, például a térségben lévő célpontok ellen.
Starmer: „Nem a mi háborúnk”
A brit miniszterelnök, Keir Starmer egyértelművé tette: az Egyesült Királyság nem kíván szárazföldi háborúba keveredni Iránnal.
„Ez nem a mi háborúnk, és nem fogunk belekeveredni” – mondta, hangsúlyozva, hogy az ország csak védelmi lépéseket tesz, például a brit érdekek és szövetségesek védelmében.
Amerikai nyomás is nehezíti a helyzetet
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Donald Trump bírálta Londont, amiért szerinte túl későn reagált a konfliktus eszkalációjára. Közben az Egyesült Államok lépései – beleértve a lehetséges szárazföldi műveletek előkészítését – tovább növelik a feszültséget a térségben.
Az energiaárak és a megélhetés is veszélyben
A konfliktus nemcsak katonai, hanem gazdasági következményekkel is jár. Az olajárak meredeken emelkedtek, miután Irán korlátozta a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányokat. A brit kormány emiatt egyre nagyobb nyomás alatt van, hogy kezelje az emelkedő energiaárakat és a megélhetési költségek növekedését.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a jövőbeni támogatások inkább a rászoruló háztartásokat célozhatják, elkerülve a korábbi hibákat, amikor a támogatások aránytalanul a tehetősebbekhez kerültek.
Mi jöhet ezután?
A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek: Irán válaszlépései, az amerikai stratégia és a brit kormány döntései egyaránt befolyásolhatják, hogy a konfliktus tovább eszkalálódik-e. Az viszont már most látszik, hogy a helyzet nemcsak a Közel-Keletet, hanem Európát – és benne az Egyesült Királyságot is – közvetlenül érinti. Forrás