Az Egyesült Királyság harci repülőgépei „a levegőben vannak” a Közel-Keleten, hogy megvédjék a szövetségeseket – jelentette be Keir Starmer brit miniszterelnök, miután az Egyesült Államok és Izrael közös, megelőző csapást mért Iránra annak nukleáris programja miatt. A támadásra válaszul Teherán rakétákat indított a térségben, elsősorban Izrael irányába.
Starmer hangsúlyozta: az Egyesült Királyság nem vett részt a támadásban, ugyanakkor határozottan elítélte Irán megtorló akcióit, és felszólította a teheráni vezetést, hogy hagyjon fel a nukleáris fegyver fejlesztésére irányuló törekvésekkel.
Trump „jelentős harci műveletről” beszélt
Donald Trump amerikai elnök egy nyolcperces beszédben, a Truth Social platformon jelentette be a „jelentős katonai műveletet”, kijelentve: Irán soha nem juthat nukleáris fegyverhez. Hozzátette, hogy szerinte a teheráni rezsim „tömeges terrort” alkalmazott, amit Washington nem tűr tovább. Szombat hajnalban robbanásokat hallottak Teherán felett a koordinált „megelőző támadás” után. A konfliktus gyorsan eszkalálódott, és a térség biztonsági helyzete rendkívül bizonytalanná vált.
Rendkívüli biztonsági ülés Londonban
Keir Starmer szombat reggel rendkívüli COBRA biztonsági ülést hívott össze Londonban. A brit kormány megerősítette a ciprusi brit katonai bázisok védelmét, és a legmagasabb szintre emelte a biztonsági készültséget.
A miniszterelnök háromoldalú telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral. A Downing Streetről intézett beszédében Starmer figyelmeztetett: a helyzet „rendkívül gyorsan változik”. A brit kormányfő kijelentette:
„Elítélem Irán mai támadásait a térség több országa ellen, amelyek közül sokan nem részesei ennek a konfliktusnak. Szolidaritásunkat és támogatásunkat fejezzük ki szövetségeseink felé.”
Hozzátette, hogy brit erők aktív szerepet vállalnak a térségben összehangolt védelmi műveletekben, a nemzetközi jog keretein belül.
Irán „soha nem juthat atomfegyverhez”
Starmer élesen bírálta az iráni rezsimet, amely szerinte az elmúlt évben legalább 20 terrortámadási kísérlethez köthető az Egyesült Királyságban. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a teheráni vezetés közvetlen fenyegetést jelent az iráni disszidensekre és a brit zsidó közösségre.
A brit álláspont ugyanakkor eltér az amerikai kormányétól. London nem adott engedélyt arra, hogy az Egyesült Államok brit RAF-bázisokat használjon a támadásokhoz, mivel aggályok merültek fel a nemzetközi joggal kapcsolatban.
Jogvita a támadás körül
A volt brit nemzetbiztonsági tanácsadó, Peter Ricketts a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: az Egyesült Királyság jogi értelmezése szerint a támadás nem tekinthető törvényesnek, mivel nem állt fenn közvetlen, azonnali fenyegetés az Egyesült Államok ellen.
A brit belpolitikában is megosztó a kérdés. Nigel Farage felszólította a kormányt, hogy engedélyezze az amerikai erők számára a brit támaszpontok használatát, és álljon ki Washington mellett.
A Konzervatív Párt vezetője, Kemi Badenoch szintén támogatásáról biztosította az Egyesült Államokat és Izraelt, hangsúlyozva, hogy az iráni rezsim nukleáris törekvései közvetlen fenyegetést jelentenek a Nyugat számára.
Ezzel szemben Emily Thornberry, a brit parlament külügyi bizottságának elnöke arra figyelmeztetett: az Egyesült Királyságnak ellen kell állnia annak, hogy belesodródjon egy újabb közel-keleti háborúba – kivéve, ha közvetlen támadás éri.
Feszültség London és Washington között
A brit–amerikai viszony az utóbbi időszakban több kérdésben is feszült. Starmer korábban nem vállalt szerepet Trump Gázával kapcsolatos béketanácsában, miközben a volt miniszterelnök, Tony Blair elfogadta a felkérést.
További nézeteltérést okozott, hogy az Egyesült Királyság – Franciaországgal és más szövetségesekkel együtt – elismerte a palesztin államot, ami nemtetszést váltott ki Washingtonban.
Sajtóértesülések szerint a ciprusi RAF-bázisok használata körüli vita kihatással lehetett a Chagos-szigetekről szóló megállapodásra is, amelyben London Mauritiusnak adná át a terület szuverenitását.
Gyorsan változó közel-keleti helyzet
A Közel-Kelet biztonsági helyzete jelenleg rendkívül törékeny. A nyugati katonai bázisok elleni esetleges iráni válaszcsapások tovább eszkalálhatják a konfliktust, és újabb nagyhatalmi feszültséget idézhetnek elő.
A brit kormány egyelőre védelmi pozíciót foglal el: nem vesz részt a támadásokban, de katonai eszközökkel védi szövetségeseit és saját állampolgárait a térségben. A következő napok döntő jelentőségűek lehetnek abban, hogy a konfliktus regionális marad-e, vagy szélesebb körű nemzetközi válsággá alakul. Forrás