Egyre jobban közeledik 2017 márciusa, amely hónap végéig Theresa May megkezdi a kilépést az EU-ból. Még mindig óriási a vita a jogászok és a kormány között az 50. cikkely kapcsán, nem beszélve arról, hogy még mindig nem hallottunk, olvastunk konkrét terveket arra vonatkozóan, milyen úton fog haladni a szigetország a kiválás után. Annyit tudunk, hogy „a Brexit az Brexit”, és sokat hallottunk már arról is, hogy az elsődleges célok között szerepel az egységes piacban való bent maradás.
Azonban, mit is jelent az egységes piac és mi történik, ha kilépünk belőle?
Tágabb értelemben, az egysége piac az egy megállapodás a benne részt vevő államok között, amelyek a legtöbb kereskedelmi korlátozást eltörölték egymás közt. A cél az, hogy a tőke, a munkaerő és az áruk könnyen mozoghassanak a részt vevő államok között, mint ahogy azt az országokon belül teszik. A határokban, szabványokban és adókban megnyilvánuló korlátokat olyannyira eltávolítják, amennyire csak lehetséges.
A polgárok élhetnek, dolgozhatnak, tanulhatnak, vásárolhatnak és nyugdíjba vonulhatnak az egységes piac tagállamaiban. Az emberek hozzájuthatnak a tagállamok összes termékéhez, a vállalkozások pedig több embert célozhatnak meg. Az egységes piac tagjának lenni olyan előnyökkel jár, mint a megnövekedett termelékenység, alacsonyabb vállalkozói költségek és olcsóbb termékek.
Jelenleg, a brit külkereskedelem fele az EU tagállamokba irányul. Ennek eredményeként, az EU-s vezetők világosan kifejezték, hogy nehéz lesz az Egyesült Királyság számára megvalósítani azt, hogy hozzáférjen az egységes piachoz, ugyanakkor pedig, foganatosítsa a Leave kampány szigorításait a bevándorlás kérdésében. Ugyanis, az egységes piachoz való hozzáférés együtt jár a négy „szabad” alapelv hozzáférésével — az emberek és áruk, ill. a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával.
Az egysége piac lényegét az abban való hit adja, hogy ez a négy szabadság jóléthez vezet.
Mi történik akkor, ha elhagyjuk az egységes piacot? Ez egy nagyon bonyolult helyzet, hiszen annyi az ismeretlen dolog a téma körül. A kisebb vállalkozásoknak nagyobb szabadságuk lenne arra, hogy növekedjenek, és független megállapodásokat köthetnek az EU-n kívüli országokkal.
Ezzel szemben azonban, a szolgáltatások ismeretlen szabályozásokkal fogják szemben találni magukat. A pénzügyi szektor például, potenciálisan elveszíti a jogot arra, hogy londoni bázisról működjön. A bizonytalanság legjelentősebben abból származik, hogy az Egyesült Királyság képes lesz-e arra, hogy hasonlóan jó kereskedelmi megállapodásokat hozzon létre, avagy sem.
Britannia legsikeresebb kora egyéni szabad kereskedőként a 19. században volt, és egyelőre nem lehet tudni, hogy a gazdaságot újra lehet-e gondolni sikeresen. Azonban, a Change Britain szerint — amely azért kampányol, hogy sikerre vigyék Britannia kilépését az EU-ból —, az egységes piachoz hozzá lehet férni egy olyan alkuval, amely követi az EU szabályait.
Ennek eredményeként, az exportőrök vám fizetése nélkül kereskedhetnének az EU-val, és külön megállapodásokat köthetnének a világ más részeivel. Azonban, azt, hogy ez mit jelent a gyakorlatban, még világosan meg kell határozni. Ami jelenleg biztos, az az, hogy az államadósság egyre nő. Philip Hammond őszi nyilatkozata szerint, a Brexit utáni gazdaság egyre kedvezőtlenebbnek fog tűnni, ahogy telik az idő.
Az Office for Budget Responsibility (OBR) előrejelzései szerint, az államadósság akár az 1.945 trillió fontot is megütheti öt éven belül. A szakértők a Brexit közvetlen következményének tulajdonítják az adósság emelkedését. Az ITV-nek dolgozó Robert Peston a következőképpen magyarázta a problémát: „Ebből 78 milliárd font a referendum utáni várt gazdasági lelassulásnak köszönhető, 16 milliárd a kormány kiadásainak és adóügyi döntéseinek, és a maradék rész legnagyobb hányada pedig a Bank of England augusztusban tett intézkedéseinek az eredménye, hogy elhárítsa a recessziót. Tehát, úgy tűnik, hogy az államadósságban kialakult 220 milliárd fontnyi emelkedés az a Brexit pénzügyi költsége.”
E gondolatmenet által vezérelve, a következő diagram a Brexit előre jelzett négy éves költségeit hasonlítja össze egy csomó más dologgal, amelyre e helyett a pénzt az állam költhetné:
Nyilván, mindenkinek megvan az ezzel kapcsolatos véleménye. Mást nem is igazán tehetünk, mint hogy abban reménykedünk, hogy a Brexit megéri az országnak hosszú távon… Forrás: metro.co.uk, indi100.com Hirdetőinknek: info@hungliaonline.com