Egy frissen közzétett, megsemmisítő erejű jelentés szerint a Boris Johnson vezette brit kormány „káosza és mulasztásai” közvetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy 23 ezer ember feleslegesen halt meg a Covid–19 járvány első hulláma idején.
A UK Covid-19 Inquiry átfogó jelentése arra jutott, hogy a brit döntéshozók – köztük a miniszterelnök és főtanácsadója, Dominic Cummings – nem vették kellő komolysággal a világjárványt, és egy „toxikus, széthúzó, gyakran nőket háttérbe szorító” munkakultúrát teremtettek a Downing Street 10-ben.
Egy héttel korábbi lezárás – 23 ezer megmentett élet
A jelentés egyik legmegrázóbb megállapítása szerint akár 48%-kal kevesebben haltak volna meg 2020 márciusa és júliusa között, ha a kormány legalább egy héttel korábban meghozza a lezárási intézkedéseket. A számítások szerint ez 23 ezerrel kevesebb halálesetet jelentett volna csak Angliában.
A kormány végül 2020. március 23-án rendelte el a teljes lezárást, miután napokkal korábban már bezártak az iskolák, pubok és elkezdődött az otthoni izoláció. A jelentés hangsúlyozza:
„Ha a 16-ától hatályos intézkedések szigorúbbak lettek volna, a teljes lezárás vagy rövidebb lehetett volna, vagy akár szükségtelen is.”
„Túl keveset, túl későn” – mind a négy brit kormány kudarcot vallott
A vizsgálóbizottság szerint nemcsak Westminster, hanem a skót, walesi és északír kormány is alábecsülte a fenyegetést, és túl lassan lépett, miközben a vírus szinte ellenőrizetlenül terjedt.
Ennek következményei:
családok nem búcsúzhattak el haldokló szeretteiktől,
gyerekek hónapokra maradtak távol az iskoláktól,
az egészségügyi rendszer pedig tartós terhelés alá került.
Partygate és a bizalom összeomlása
A jelentés kitér a hírhedt Downing Street-i bulikra is, amelyek „óriási fájdalmat és felháborodást” okoztak a lakosságnak, különösen azoknak, akik mindvégig betartották a szabályokat – gyakran súlyos személyes áldozatok árán. A botrány hatására mérhetően romlott a lakosság szabálykövetési hajlandósága, különösen a 2021-es karácsonyi időszakban.
Johnson habozása és késlekedése súlyos következményekkel járt
A jelentés szerint Boris Johnson 2020 szeptemberében és októberében rendszeresen változtatta a véleményét, és „képtelen volt időben döntést hozni”. Ez lehetővé tette a vírus további gyors terjedését, és végül egy újabb, négyhetes lezáráshoz vezetett novemberben.
Emellett:
az Eat Out to Help Out éttermi kedvezményprogramot a kormány tudományos konzultáció nélkül indította el,
ez a döntés gyengítette a járványügyi üzeneteket, és felgyorsította a fertőzések terjedését,
sem Johnson, sem Rishi Sunak akkori pénzügyminiszter nem kérte ki a főorvos, Chris Whitty véleményét a kockázatokról.
Cummings „destabilizáló hatású” szerepe
Dominic Cummings a jelentés szerint:
„a félelem és bizalmatlanság légkörét teremtette meg”,
„túltolta tanácsadói szerepét, és olyan döntéseket akart meghozni, amelyek a miniszterelnök feladatai lettek volna”,
viselkedése „mérgezte” a Downing Street légkörét és rontotta a döntéshozatal minőségét.
A bizottság szerint Johnson időnként direkt bátorította ezt a széthúzó légkört, ami miatt a „leginkább hangos szereplők” érvényesültek, miközben más – különösen női – munkatársak véleményét figyelmen kívül hagyták.
Válsághelyzet vezetés nélkül
A jelentés arra is kitér, hogy amikor Johnson súlyos Covid-fertőzés miatt munkaképtelenné vált, gyakorlatilag nem létezett vészhelyzeti vezetési terv, és Dominic Raab „nem volt tisztában vele, pontosan hogyan kell átvennie a feladatokat”. A vizsgálat szerint nem egyértelmű, mi történt volna, ha a miniszterelnök egy-két héttel korábban betegszik meg, amikor kulcsfontosságú döntésekre lett volna szükség.
A vizsgálat folytatódik
A jelentést Heather Hallett bárónő mutatta be, hangsúlyozva, hogy a döntéshozóknak „rettentő nyomás alatt” kellett cselekedniük, mégis a legfőbb konklúzió egyértelmű:
„Túl kevés, túl későn.”
Az első fázis több mint 160 tanú meghallgatásán alapult, köztük Boris Johnsonén, Dominic Cummingsén és Matt Hancock volt egészségügyi miniszterén. A vizsgálat további modulokban folytatódik, amelyek a vakcinák, az oktatás, valamint a gazdasági döntések kezelését elemzik majd.
Politikai reakciók
Keir Starmer szerint a következő válságot az ország már „nagyobb ellenállóképességgel” fogja kezelni, és jelezte, hogy a kormány „a megfelelő időben” válaszol a jelentésben foglalt megállapításokra. Forrás