Közel 15 000 GBP kártérítést ítéltek meg egy adminisztrátorként dolgozó nőnek Angliában, miután azonnal elbocsátották, miután közölte főnökével, hogy terhes.
A 34 éves Charlotte Leitch egy essexi székhelyű, biztonsági rendszerekkel foglalkozó cég beszállítójánál dolgozott, amikor találkozott a cég egyik vezetőjével, Nicola Calderrel, hogy megvitassa a terhességével kapcsolatos aggályait. Elárulta neki, hogy a múltban több vetélésen is átesett, és aggódik születendő gyermeke jóléte miatt.
Ms. Leitch azonban a megnyugtatása helyett azt mondta, hogy „lealacsonyítottnak és értéktelennek” érezte magát, amikor Mrs. Calder– aki maga is anyuka – azt állította, hogy nem jogosult szülési szabadságra, mivel még alá kell írnia új munkavállalói szerződését, majd azt mondta neki: „Nem vagyunk kötelesek ebben az esetben tovább megtartani magát.”
A kirúgását követően heteken belül sajnos elvesztette a babáját. Sőt a hat éves kapcsolatának is vége lett, mondván, hogy a nyolcadik vetélés „rémálma” teljesen kicsinálta a kettejük kapcsolatát, és dolgozni sem tudott, amíg próbálta magát összeszedni. A bírósági tárgyalás után, amelyen 14 885 fontot nyert, miután sikeresen pert indított terhességi diszkrimináció és tisztességtelen elbocsátás miatt, ezt mondta: „Teljesen tönkretett ez az egész.”
„Súlyos hatással volt az életemre. Teljesen összeomlottam. Nem bírtam tovább dolgozni, állandóan pánikrohamokat kaptam.”
A bíróságon az is kiderült, hogy Ms. Leitch 2021 májusában csatlakozott a CIS Serviceshez adminisztratív asszisztensként, és évi 20 000 fontot keresett. A Calder asszonnyal folytatott találkozón elmagyarázta neki, hogy aggódik a születendő gyermeke egészségével kapcsolatban, és elmondta, mennyire elkeseredettek voltak, hogy nemrég veszítették el születendő ikreiket, és elmesélte, hogy aggódik, hogy ez a terhesség sikeres lesz-e.
Válaszul Mrs. Calder az elmondások alapján azt állította, hogy nem jogosult szülési szabadságra, mivel nem írta alá még a szerződését, és azt mondta, hogy a cégnek nem kötelessége, hogy továbbra is foglalkoztassa. Ms. Leitchnek annyit mondtak, hogy két lehetősége van, vagy összepakol és azonnal elmegy, vagy még egy napot ledolgozik és a következő nap végén távozik a cégtől. A találkozót követő e-mailben ezt mondta Mrs. Caldernek és a cég igazgatójának, Chris Clarknak:
„Ez rendkívül kellemetlen helyzetbe hozott, azonnali anyagi stresszt okozott, ráadásul azt éreztem, hogy én és a babám jelentéktelenek vagyunk a cég számára. Rendkívül elkeseredett vagyok, hogy így bántak velem, és a HR-től elvárt bizalmat és támogatást, nem kaptam meg.”
Calder azt állította, hogy Ms. Leitch az első megbeszélés során jelezte, hogy el akarja hagyni a munkahelyét, és azt mondta, hogy egyszerűen felajánlotta neki a lehetséges opciókat. A cég ezután azt közölte, hogy már korábban döntött a nő munkaviszonyának megszüntetéséről, mivel aggodalmak merültek fel a munkavégzése kapcsán.
A volt alkalmazottnak küldött levélben ez állt: „A munkaviszony megszüntetéséről szóló döntést attól függetlenül hoztuk meg, hogy terhes, és határozottan tagadjuk, hogy diszkrimináltunk volna Önnel szemben.”
A törvényszék ezt elutasította, és arra a következtetésre jutott, hogy Leitch terhességi diszkriminációra és tisztességtelen elbocsátásra vonatkozó állítása egyaránt megalapozott.
Carol Porter munkaügyi bíró a következőket mondta: „A szavak érzelmi stressz hatása alatt hangzottak el, és Mrs. Calder kihasználta a helyzetet, és lépéseket tett [Miss Leitch] munkaviszonyának megszüntetésére, választási lehetőséget adva neki a távozási dátumot illetően, és úgy akarta feltüntetni, hogy ez kölcsönös megegyezés volt.”
„Amint azonban [Leitch] ezt megtámadta, Calder inkább elküldte a levelet, amelyben megerősítette, hogy [az asszisztenst] valóban elbocsátották. Az összes körülményt mérlegelve úgy találjuk, hogy az elbocsátás fő oka, Calder asszony fejében a (Ms. Leitch) terhessége és a terhességgel összefüggő betegsége volt.”
Ms. Leitch, aki az essexi Rochfordban él, utólag azt mondta, reméli, hogy ügyének végeredménye más, terhességi diszkriminációval szembesülő nőket is cselekvésre ösztönöz majd. Forrás