A brit kormány várhatóan enyhít a külföldiek letelepedését szabályozó szigorítási tervein, miután a Munkáspárton és a kabineten belül is komoly ellenállás alakult ki az elképzelésekkel szemben. Shabana Mahmood belügyminiszter eredeti tervei szerint egyes külföldi munkavállalóknak akár 15 évet is kellett volna várniuk arra, hogy megszerezzék a végleges brit letelepedési engedélyt, ám a legfrissebb értesülések szerint a már az Egyesült Királyságban dolgozó szociális gondozók mentesülhetnek a hosszabb várakozási idő alól.
A BBC beszámolója szerint Mahmood a jövő héten ismertetheti a parlamentben a bevándorlási szabályok véglegesített változatát. A módosítás különösen fontos lehet azoknak a külföldi dolgozóknak, akik korábban azzal a feltételezéssel érkeztek az országba, hogy öt év után jogosulttá válhatnak a határozatlan idejű tartózkodási engedély megszerzésére.
Öt évről akár tíz vagy tizenöt évre nőhetett volna a várakozás
A belügyminisztérium eredeti elképzelése szerint jelentősen meghosszabbították volna a brit állandó letelepedési engedély, hivatalos nevén az Indefinite Leave to Remain (ILR) megszerzéséhez szükséges időt. A jelenlegi ötéves alapkövetelményt tíz évre emelték volna, az alacsonyabb fizetésű külföldi munkavállalóknak pedig akár 15 évet is várniuk kellett volna a végleges letelepedési státuszra.
A most kiszivárgott információk alapján azonban a kormány kivételt tehet azokkal a szociális gondozókkal, akik már jelenleg is az Egyesült Királyságban dolgoznak. Ez azt jelentené, hogy rájuk nem vonatkozna az új, meghosszabbított várakozási idő, így továbbra is a korábbi szabályok szerint szerezhetnének jogosultságot a letelepedésre.
A módosítás hátterében egy nagyszabású társadalmi konzultáció áll, amelyre több mint 200 ezer válasz érkezett. A kormány az eredeti javaslatok felülvizsgálata során komoly ellenállással szembesült, különösen amiatt, hogy az új szabályokat olyan emberekre is alkalmazták volna, akik már korábban, más feltételek ismeretében költöztek az országba.
A legtöbb más külföldi munkavállaló esetében ugyanakkor továbbra is a tízéves letelepedési időszak maradhat érvényben. Egyesek azonban rövidebb idő alatt is jogosultságot szerezhetnek, például magasabb jövedelem vagy a helyi közösséghez való tartós hozzájárulás alapján.
Komoly belső konfliktust okozott a szigorítás a Munkáspárton belül
Shabana Mahmood azért szorgalmazta a szigorúbb bevándorlási rendszert, mert a brit kormányzatban egyre nagyobb aggodalmat keltett azoknak a külföldieknek a száma, akik a korábbi szabályok alapján hamarosan jogosulttá válhatnak a végleges letelepedésre. A konzervatív kormányzás idején rekordmagasságú nettó bevándorlási adatok születtek, és a jelenlegi kabinetre is egyre nagyobb politikai nyomás nehezedik a bevándorlás korlátozása érdekében.
A migrációellenes tüntetések, valamint a Konzervatív Párt és a Reform UK politikai nyomása tovább erősítette az igényt a hosszú távú népességnövekedés mérséklésére. A kormányra emellett a közszolgáltatásokra nehezedő terhek csökkentése miatt is egyre nagyobb nyomás nehezedik.
A legnagyobb vitát azonban az váltotta ki, hogy a szigorításokat visszamenőlegesen is alkalmazták volna. Ez gyakorlatilag azt jelentette volna, hogy azoknak a külföldieknek is további éveket kell várniuk, akik annak idején úgy érkeztek az Egyesült Királyságba, hogy az akkor érvényes szabályok szerint öt év után megszerezhetik a végleges letelepedési engedélyt.
Angela Rayner, aki korábban lakásügyi miniszterként tért vissza a kabinetbe, már korábban élesen bírálta az elképzelést. A politikus „britellenesnek” nevezte a visszamenőleges szabályváltoztatást, mivel szerinte igazságtalan lenne megbüntetni azokat a bevándorlókat, akik jóhiszeműen, az akkori feltételek alapján költöztek az országba.
A konzervatívok szerint Mahmood kénytelen volt meghátrálni
A várható enyhítés hírére a Konzervatív Párt azonnal politikai támadást indított a belügyminiszter ellen. A párt szóvivője szerint Mahmood Angela Rayner és a bevándorláspolitikában enyhébb álláspontot képviselő munkáspárti képviselők nyomására hátrált meg, és lényegében feladja saját, az állandó letelepedési rendszer átalakítására vonatkozó terveit.
A konzervatív szóvivő úgy fogalmazott, hogy ez „arculcsapás a brit adófizetőknek”, akik szerinte az alacsony képzettségű és alacsony fizetésű bevándorlók támogatását is finanszírozzák. A kijelentés jól mutatja, hogy a bevándorlás kérdése továbbra is az egyik legélesebb politikai konfliktusforrás az Egyesült Királyságban.
Az Indefinite Leave to Remain megszerzése rendkívül fontos mérföldkő a külföldi állampolgárok számára. A státusz határozatlan idejű tartózkodási, munkavállalási és tanulási jogot biztosít az Egyesült Királyságban, emellett lehetővé teszi a közpénzekből finanszírozott támogatások és bizonyos állami juttatások igénybevételét is.
A belügyminisztériumot megkeresték az értesülésekkel kapcsolatban, de a tárca egyelőre nem kommentálta a várható változtatásokat. A végleges döntések a jövő héten, a parlamenti bejelentést követően válhatnak ismertté, így addig még nem tekinthető biztosnak, hogy pontosan kik és milyen feltételekkel kapnak mentességet az új szabályok alól.